A kormány 49 dalt tartalmazó könyvet ajándékoz június 20-án a ballagó nyolcadikosoknak, de a válogatás kissé furcsára sikerült: 1956 emlékére szerelmi balladákat énekelhetnek, anyák napján melankolikus Charlie-dalokat, udvarláskor pedig drogfüggőségről szóló számokat. A Kulturális Minisztérium daloskönyve tökéletes példája annak, hogyan lehet merő jó szándékból kulturális baklövést elkövetni – miközben a Tavaszi szél vizet áraszt bekerülése külön pikantériát ad az egésznek.
Egy 49 éneket tartalmazó daloskönyvet ajándékoz a kormányzat idén a nyolcadikos, végzős magyar diákoknak. A Magyar Élet – Magyar Ének című kötetet Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter még 2025. június 10-én mutatta be Szadán.
A miniszter szerint a kötetben egészen régi népdaloktól a mai könnyűzenéig szinte minden alkalomhoz találnak éneket a diákok. Vannak köztük
Mondjuk, nyolcadikos legyen a talpán, aki a Kulturális és Innovációs Minisztérium által kijelölt dalokkal indít egy randevún, de lehet, jól mutat majd a fiatalok Tinder-biójában – persze, csak miután betöltötték a 18. életévüket –, hogy mely Hankó Balázs által kijelölt nótákkal tudnak szerenádot adni randipartnerüknek.
És hogy melyek ezek a dalok? Hankó Balázs a bemutatón nem adta át a könyvet a sajtónak, de még a ballagóknak sem, erre 2025. június 20-ig várni kell. Az iskolák azonban már megkapták ezeket a köteteket, így egy tanár olvasónk segítségével eljutott szerkesztőségünkhöz is a Magyar Élet – Magyar Ének, és már az első átlapozás után kiderült, hogy a kötettel nem csak a fiatalok „udvarlási szokásait” érintő ismeretek hiánya az egyetlen probléma.
A Petőfi Kulturális Ügynökség együttműködésével elkészült kiadvány egy Kodály Zoltán-idézettel nyit, ami után Hankó Balázs előszavával találkozhatnak a ballagó nyolcadikosok.
Muzsikálni, énekelni remek dolog – ám ha mindezt társakkal, egy közösség részeként tesszük: az maga a csoda. A közös éneklés titka és varázsa egyszerűségében rejlik: semmi más nem kell hozzá, csak egymás iránti figyelem, szeretet – no és ez kis daloskönyv. Énekelhet együtt bármely formáció: család, osztálytársak, katonatársak, munkatársak, barátok vagy akár egy alkalommal összegyűlt idegen emberek – akik így már nem is idegenek többé… Együtt énekelni semmihez sem fogható élmény! Így van ez, mióta ember él a Földön
– írja a miniszter.
Egy dologból van sok az előszó első bekezdéseiben: kettőspontból. Viszont az is igaz, hogy ilyen hosszan még soha senki nem írta le azt, hogy „együtt énekelni jó”, mint Hankó Balázs, aki a következő sorokban kifejti, hogy milyen fontos az éneklés a magyar népnek, majd elárulja azt is, hogy miért született meg ez a kötet.
E kis gyűjteménnyel nemzedékek dalkincseiből nyújtunk át számotokra gondosan válogatott gyöngyszemeket – ha összejöttök, s énekszóval szeretnétek mesélni egymásnak a közösség felemelő erejéről, a világról, érzéseitekről, legyen miből meríteni
– összegzi a miniszter.
Mielőtt elsietve párhuzamot vonnánk Hankó Balázs nyolcadikosoknak szóló kötete és a Szocialista Kultúráért díjjal kitüntetett művész, Ugrin Gábor A mi dalaink című, 1974-ben kiadott szocialista ifjúsági daloskönyve között, nézzünk meg, milyen dalokkal találkozhatnak a magyar fiatalok Magyar Élet – Magyar Énekben.
A könyvnek két tartalomjegyzéke is van. Az első klasszikus tartalomjegyzék, és abból kiderül, melyik oldalon melyik dallal találkozhatnak ballagó fiataljaink. A dalok abc-sorrendben szerepelnek a kötetben, ami viszont sokkal érdekesebb, az a második tartalomjegyzék, amely tematikus. Hogy miért volt szükség két tartalomjegyzékre, miért nem lehetett alapból tematikusan összegyűjteni a könyvben a dalokat, vagy műfaj alapján csoportosítani azokat, ahogy azt A mi dalaink szocialista daloskönyvben is tették, azt nem tudni, de ne vesszünk el ilyen részletekben, hiszen egy daloskönyvben a dalok a legfontosabbak.
A könyvben a következő témákában találhatunk dalokat:
A „Hazaszeretet” témakörön belül megtaláljuk a Nélküled című dalt, amin nem igazán lehet meglepődni, hiszen az Ismerős Arcok száma olyan szinten eggyé vált NER-rel, hogy még Győzike is előadta.
Szembetűnő, hogy a kötetben katonadalokból van a legtöbb, és úgy néz ki, hogy ebben pont sikerült lemásolni A mi dalainkat. A katonadalok között már találkozhatunk az első Kárpátia-dallal is, az Ugye gondolsz néha rámmal.
Bár a szerkesztők néha eltalálták, melyik dal melyik tematikához illik – igaz, a Március 15. témakör alá nem volt nehéz bekategorizálni a Gábor Áron rézágyúját és a Kossuth Lajos azt üzentét –, ám néha teljesen bakot lőttek.
Az Október 23. kategóriában ezekkel a dalokkal találkozunk:
Egyrészről nagyon furcsán néz ki, hogy a nagyjából 3000 magyar halálával járó nemzeti tragédiánkra „azok a boldog szép napokként” gondolunk vissza, másrészről Nagy Feró dala nem is erről, hanem a múló időről, a magányról és a nosztalgiáról szól. A dal szövege egy elmúlt szerelmi kapcsolatot idéz fel, és a korábbi, magányos időszakot idealizálja, amikor az énekes még nem ismerte a társát. A refrén a régi, boldognak hitt napokra emlékeztet, amikor az egyedüllét még nem volt ennyire félelmetes.
Tehát összefoglalva: a minisztérium szerint az 1956-os forradalom emlékére a legmegfelelőbb dal egy nosztalgiázó szerelmi ballada, amely arról szól, hogy milyen jó volt, amikor még egyedül voltunk. Ennél egy fokkal jobb választás volt Kovács Ákos Ilyenek voltunk című slágere, ugyanis ott a dal valóban a múltról és az emlékezésről szól, bár az is inkább generációs önreflexió, semmint történelmi megemlékezés.
A Neveket akarok hallani Kárpátia-dal legalább tematikusan közelebb áll a történelmi eseményekhez, hiszen valóban az elhunyt hősökről szól és nem egy breakup song.
Az anyák napja témakörbe bekerült a Könnyű álmot hozzon az éj című klasszikus sláger, amelyet ugyan a Generál együttes két tagja, Várkonyi Mátyás és Miklós Tibor alkotott meg, de a legtöbben Horváth Charlie feldolgozásából ismernek.
Ha a dal eredeti értelmét és célját vesszük alapul, akkor a minisztérium logikája szerint anyák napján a legmegfelelőbb, ha a gyerekek egy altatódalt énekelnek az anyjuknak. Természetesen a dal nem klasszikus altatódal, csak annak formai elemeit hordozza. Ugyanakkor mélyebb jelentéstartalommal is bír, hiszen szól az élet múlandóságáról, veszteségről, szeretetről, így a gyereknek lehet megnyugtató esti ének, felnőttként viszont szívfacsaró elmélkedés az időről és az érzelmekről. Ez így továbbra sem hangzik egy jó anyák napi választásnak.
Charlie feldolgozásában (a könyvben Várkonyi Mátyás és Miklós Tibor változata szerepel) átesett egy műfaji változáson, és már rockballadai stíluselemeket hordoz, gazdagabb hangszereléssel (elektromos gitár, dob), ami a dalnak komolyabb, felnőttesebb hangulatot kölcsönöz. Ebben a verzióban viszont még rosszabb választásnak bizonyul anyák napjára, mivel a melankólia, a nosztalgia és az elmúlás érzete is hangsúlyosabbá válik, ugyanis felnőtt elbeszélőként szól, aki emlékszik az altató gyermekkori biztonságára.
Hankó Balázs azzal tüzelte fel a fiatalokat a könyv bejelentésekor, hogy lesznek majd olyan dalok, amelyek „az udvarláshoz énekelhetőek”. Az első udvarlós sláger a Lovamat megkötöm című népdal, amely tematikájában passzol az udvarláshoz. Bár őszintén szólva, ha egy 14 éves fiatal azzal próbálkozik, hogy „lovamat megkötöm a mogyorófa ágára”, azzal nem biztos, hogy a kívánt hatást éri el.
A második nóta azonban már nagyobb baklövésnek tűnik a minisztérium részéről. A Most múlik pontosan című Quimby-dal még a szerző szerint is pont az elengedésről szól, amit ráadásul egy „narkós szerelem” ihletett. Egyetlen enyhítő körülmény, hogy a dal nem csak a drogfüggőségből való kikeveredés nehézségeit mutatja meg.
Nem csak a drogokról van szó, hanem mindarról, ami droggá válhat az ember életében. A szerelem is lehet drog. A dal konkrét ihletője egyébként egy narkós szerelem volt, de hát melyik szerelem nem narkós? És ennek az elengedésében benne van a saját fiatalságom, a saját bohém életem elengedése is. Talán azért is tudott annyi embernél betalálni, mert bárki bármit behelyettesíthet, és akkor érvényessé válik számára a dal. Hiszen mindarról szól, ami fontos volt, de már nem lehet
– nyilatkozta a Quimby frontembere, Kiss Tibi, még 2013-ban a hvg.hu-nak.
A leghumorosabbra a kategóriába bekerülő harmadik dal sikeredett, amely nem más, mint a Tavaszi szél vizet áraszt. Ez a népdal Magyar Péter dalolászásai során olyanná vált az ellenzékieknek, mint amilyen a Nélküled a kormánypártnak, de legalább senki nem vádolhatja azzal a minisztériumot, hogy csak a NER kultúrkörében lévő dalok kerültek be a kötetbe.
A Magyar Élet – Magyar Ének című daloskönyv tökéletes példája annak, hogyan lehet jó szándékból kulturális balkövést végrehajtani. Mintha a szerkesztők olyan algoritmussal dolgoztak volna, amely random magyar dalokat kapcsolt össze random témákkal, figyelmen kívül hagyva a dalok tényleges tartalmát vagy mondanivalóját.
Az eredmény egy olyan könyv lett, amelyből a forradalmi hősök emlékére szerelmi balladákat énekelhetünk, anyák napján altatódalokat, a drogokról való leszokás nehézségeiről pedig udvarlás közben értekezhetnek a nyolcadikosok. Ez nem csak kulturálisan problémás, de pedagógiailag is kérdéses: mit tanulnak ebből a gyerekek?
Pedig láthatóan sokat foglalkoztak a készítők a kiadvánnyal, ugyanis minden dal mellett találhatunk egy QR-kódot, ami nem egyszerűen a YouTube-ra visz át bennünket, hanem a minisztérium honlapjára, ahol hosszan olvashatunk a különböző dalokról. A kották és dalszövegek mellett pedig szépen megrajzolt illusztrációkkal is találkozhatunk, ami ismét csak azt mutatja, hogy nem csak összedobták az egészet és felvették a pénzt az alkotók, hanem tényleg szerettek volna valamit átadni a ballagóknak.
Igaz, az a tény, hogy ezzel komolyan foglalkoztak, lehet csak még inkább szomorúbbá teszi azt, hogy ilyenre sikerült ez a kiadvány.
(Borítókép: Püspök Petra / Index)