A Titanic fesztivál egyik slágergyanús filmje a Sundance fesztiválon is nagy sikert aratott Fruitvale Station – amely valós történetet dolgoz fel, vagyis, egy oaklandi fekete fiatal rövid életének utolsó napját. A 22 éves fiút, aki minden alaposabb indok nélkül lett egy rendőrségi túlkapás halálos áldozata a 2009-es év első napján, a filmsorozatokból és a Csajkeverők című komédiából ismert, a tinilányok egyik újabb bálványának – joggal - számító Michael B. Jordan alakítja, vele az Index Dubajban készített interjút.

Nálunk leginkább a Drót című HBO-sorozatból ismernek, illetve nemrég volt a Csajkeverők című vígjátékod magyarországi bemutatója. Ehhez képest a Fruitvale Station-ben alakított szereped egy teljesen más oldaladat mutatja meg a számunkra. Melyik karakter állt hozzád legközelebb a fentiek közül?

Igazából, nincs olyan, hogy valamelyik figura közelebb állna hozzám. Színész vagyok, az a feladatom, hogy bármit elém raknak, el tudjam játszani. Mostanra érzem azt, hogy benőtt a fejem lágya a színészetet illetően, és elég érett vagyok ahhoz, hogy bármely karakter hitelességéről meg tudjam győzni a nézőket. 

Hogyan kezdődött a színészi karriered?

A szüleim egészen fiatal korom óta támogattak e cseppet sem zökkenőmentes úton, bár először csupán modellkedtem, és innen kerültem át a filmes világba még kamaszkoromban. Mindig arra tanítottak, hogy bármit is csinálok, azt vegyem komolyan: legyen az éppen a kosarazás, modellkedés, majd pedig a színészet. Érdekel, amit csinálok, és tudom, hogy semmi sincs ingyen, a sikerért is meg kell küzdeni. Erre tanított az anyukám, akihez mind a mai napig nagyon közel állok. Szerinted például hány színészt látogat meg a mamája a forgatási helyszínen? Mivel még mindig otthon lakom a szüleimnél, az anyukám a Fruitvale Station felvételei alatt se volt rest kijönni a stábhoz, mert hiányoztam neki.

A nevedben ott van középen egy B – B mint Bakari. Ennek mi a története?

Egyszerű a magyarázat. Az amerikai filmes céh szabályai szerint a névsorban nem lehet két teljesen azonos nevű tag, ahova filmjeivel a kosárlabda-legenda Michael Jordan is bekerült. Így, mivel én voltam a fiatalabb, nekem kellett valamit kitalálni…és amúgy se tetszett nekem, hogy időnként másvalaki miatt kezelnek csupán úgy, mint egy királyt, mert azt hiszik, én vagyok ő. Így megtartottam a középső nevem helyén annak kezdőbetűjét, a B-t, ami, ahogy Te is mondtad a Bakari: ez pedig szuahéliül annyit jelent: ígéret.

A Fruitvale Station főhősének, Oscarnak az élete viszont már kevésbé alakult ígéretesen. Hogyan készültél fel a szerepre?

Az alap az volt, hogy Ryan Coogler rendezőnek abban a szerencsében volt része, hogy hozzájutott minden olyan telefonnal videózott anyaghoz, amelyet például a tárgyalás során is felhasználtak. A végzetes napon – tehát Oscar halálának napján elég sok minden történt, szilveszter volt, és emellett az anyukája szülinapja is egyben. Úgyhogy bőven volt felvétel. Így a karakter mellett magát a nap teljes történetét is valósághűen fel tudtuk építeni. Ezen kívül pedig mintegy egy hónapig napi kapcsolatban álltam a családdal, rengeteget beszélgettünk Oscarról, hogy milyen volt, mi érdekelte, mire hogyan reagált.

Ezek szerint a film minden egyes jelenetét a valóság produkálta?

Nagyrészt, mondjuk olyan kilencven százalékban igen, de azért vannak kivételek. Például vegyük a harci kutyás jelenet: azt mi raktuk bele. A pitbull szimbolizálja azt, hogy mi, afro-amerikai férfiak a fehér elit számára sajnos még mind a mai napig a veszélyt és a fenyegetést szimbolizáljuk, az Egyesült Államok ma is tele van ilyen sztereotípiákkal. 

Nem érzed úgy, hogy a filmetek viszont így a másik oldalról lett egy kicsit didaktikus? Tehát, hogy például túlzottan fehérre lett mosva, áldozativá lett téve Oscar karaktere.

Nem hinném. A média képes arra, hogy valakit az egekig emeljen, vagy pedig a sárba tiporjon. Nekem egyik sem volt a célom, azt akartam megmutatni, milyen egy átlagos fekete srác Amerikában: Oscar semmiben sem volt más, mint én, vagy akármelyik haverom, ugyanazokat a kamaszkori csínyeket követtük el, ugyanazt a zenét hallgattuk. Így, bár az előbb azt mondtam, mindegyik karakter egyforma közel áll a szívemhez, talán inkább a felelősség volt nagyobb ennek a szerepnek az eljátszásánál: mert egy pár dologban személyesen is megérintett Oscar élete. Illetve a barátnőjéhez fűződő szerelme volt nagyon fontos a számomra, hogy azt megmutassam a nézőknek.

Gondolod, hogy ez a film segíthet abban, hogy az fekete fiatalság helyzete jobb legyen végre valahára?

Hosszú távon bármilyen pozitív irányú fejlődés még rengeteg idő kérdése. Ezzel a filmmel egyelőre mi csak annyit szerettünk volna elérni, hogy a néző úgy álljon fel a székből a vetítés után, hogy elgondolkodik azon, vajon ő hogyan tekint a tőle különböző emberekre, a másságra, mennyire vannak előítéletei.

Mondhatni nagyon beindult a szekered, szerep követ szerepet. Hol látod magad mondjuk öt év múlva?

Rengeteg álmom van. A színészet mellett rendezni is szeretnék, meg producerkedni.  A nagy példaképem Forest Whitaker, aki amúgy a Fruitvale Station producere is volt. Amellett, hogy ő az egyik legkarizmatikusabb színész, akit valaha ismertem, ez az ember egy all-in-one: mindent egyben csomag, és szerintem ebben rejlik a dolgok lényege, komplexnek kell lenni ahhoz, hogy fontos dolgokat és ezáltal hatásos filmeket is tudjál csinálni az életedben.

Van-e olyan rendező, akinek szívesen játszanál a filmjében, vagy éppen színész, akivel nagyon szeretnél együtt dolgozni?

Forest Whitakeren kívül kedvencem Leonardo di Caprio, évek óta figyelem a munkásságát, hihetetlen milyen változáson ment keresztül ez a színész. A fiatal srácból felnőtt férfi lett, aki mára tényleg szó szerint mindent el tud játszani. A rendezők közül pedig nyilván Spike Lee, vagy az utóbbi évek újabb sztárjai közül David O’Russell felkérése lenne az, amelytől a mennyekben érezném magam.

A Fruitvale Stationt kedd este 7 órakor vetítik a Toldi moziban a Titanic Filmfesztivál keretében. Kritikánkat itt olvashatja.