A kis Nicolas a francia gyerekirodalom kultikus alakja. A René Goscinny alkotta iskolásfiú kalandjain generációk nőttek fel Franciaországban, annak ellenére tett szert hihetetlen népszerűségre, hogy semmilyen természetfeletti képessége, vagy hatalma nincs. Nem varázsol tehát, mint Harry Potter, csak egy átlagos kisiskolás, akivel valahogy mindig nagyon vicces kalandok történnek. A franciák imádják a kis Nicolast, bár tény hogy René Goscinny leghíresebb műve nem ez, hanem az Asterix-sorozat. Érdekes, hogy bár Nicolas a hatvanas évek óta töretlen népszerűségnek örvend Franciaországban, film mégsem készült belőle egészen 2009-ig. Az író lánya ugyanis csak ekkor adta be a derekát két fiatal producernek, akik a különálló történeteket ez egésszé fűzték össze, így született meg az első egészestés fim a kis Nicolas kalandjaiból.

És öt év után most itt a folytatás is,A kis Nicolas nyaral ismét egy másfél órás mozifilm lett, hasonló képi világgal, mint az előző, és ugyanazokkal a szereplőkkel. Nicolas apja ismét Kad Merad, aki Franciaország egyik legnépszerűbb színésze, anyja pedig Valérie Lemercier, aki az ötven évével talán már kicsit öreg erre a szerepre, de annyi baj legyen. Egyedül kis Nicolas és barátai változtak.

A kis Nicolas nyaral valódi családi film és igazi mestermű olyan tekintetben, hogy maximálisan kiegyenlített benne a gyerekeknek és a felnőtteknek szóló sztori. Bár én el tudtam volna viselni, ha kicsit több benne a gyerekes részt, hiszen egyrészt azt is élveztem, másrészt nem kellett volna annyit magyarázni a gyereknek , hogí az anyuka most miért azzal a másik bácsival táncol. Két hétéves lánnyal néztem meg a filmet, akik nagyon élvezték, bár a történet némely része bonyolult volt nekik. A fingós-hányós poénok azonban remekül átjöttek így is.

A vicces kalandok mellett a film erőssége leginkább a képi világ. Az élénk retró és a hetvenes évek ma már kultikusnak számtó csodálatos tárgyai rabul ejtik a felnőtt nézőt, és kompenzálja azért, hogy tulajdonképpen gyerekfilmre ült be. Azt gondoltam, hogy a gyerekek majd kérdezgetni fognak, hogy mi ez a sok ócska tragacs, tárcsázós telefon, meg vicces fürdőruha, de fel sem tűnt nekik.

A történet egyszerű: Nicolas tengerparti nyaralásra megy a szüleivel, anyja azonban ragaszkodik hozzá, hogy a nagymamát is magukkal vigyék, aki persze mindent kritizál, szörnyen horkol és mindig puszikát kér. A tengerparton aztán Nicolas gyorsan szerez barátokat, és egy ellenséget is, persze egy lányt, akitől mindenképpen meg akar szabadulni a csapat. Így aztán a legalantasabb trükköket vetik be, hogy Isabelle végre szüleivel együtt hazautazzon. Nagy nehezen sikerül is ezt elérni, de addigra fordul a kocka: kiderül hogy a hétéves kiscsaj igazából jó fej, és most már azon kell ügyeskedni, hogy mégis itt maradjon. Ezzel párhuzamosan anyuka és apuka is próbálja kicsit kisimítani a kapcsolatát, de a folyamatnak nem tesz jót, hogy feltűnik egy titokzatos, olasz rendező, aki azonnal beleszeret Nicolas anyjába. Hát ennyi a nem túl bonyolult a sztori.

De ennyi történet a gyerekeknek éppen elég, a filmet meg remekül elviszi a színes retró, meg a kaki-pisi poénok. A film néhány jelenét a lányok még napokkal később is nevetve mesélték egymásnak. A kis Nicolas nyaral remek családi film az őszi szünetre.