1. Bob Gale apja adta a film ötletét

A Vissza a jövőbe időben ide-oda ugrálós alapsztoriját a széria író-producere, Bob Gale találta ki, miután megtalálta Missouriban, a szülei házának pincében az apja középiskolai évkönyvét. A régi fotókat nézegetve elkezdett ugyanis azon agyalni, hogy ha vissza tudna menni az időben, és ugyanabba a középiskolába járna, ahová az apja, akkor vajon össze tudnának-e haverkodni? Gale írt még pár ötletet ezek mellé, és felkereste a sztorivázlattal az egyik  filmes barátját, Robert Zemeckist, aki végül 1980-ban belement, hogy filmre vigye ezt a vicces időutazást.

2. Negyvenszer dobták vissza a film ötletét

Gale és Zemeckis azonban elég sokáig házalt a hollywoodi producereknél, mire a Universal stúdió áldását adta a terveikre. A Columbia Picturesnek például azért nem tetszett a Vissza a jövőbe, mert kevés volt benne a szexuális töltet, így azt javasolták, hogy a páros vigye be a filmötletét inkább a Disney-hez. Ott viszont vérfertőzést kiáltottak a döntéshozók, és kiakadtak azon, hogy Marty anyjának nagyon bejön a múltba visszautazó Marty. Ekkor jött a képbe Steven Spielberg. A '80-as évek elején még kényszerszerződés kötötte őt a Universalhoz, de belement, hogy megfinanszírozza a produkciót a saját cégén, az Amblin Entertainmenten keresztül, amit pont azért hozott létre, hogy segítsen másoknak leforgatni a filmeket, amik érdeklik, de nincs ideje megrendezni őket. A Vissza a jövőbe mögé végül felsorakozott Spielberg és George Lucas összes barátja az Industrial Light & Magic effekteseitől kezdve a Lucasfilm jelenlegi igazgatónőjéig, Kathleen Kennedy-ig, és elkezdődhetett a forgatás.

3. Eric Stoltz lett volna eredetileg Marty

Zemeckisék először Ralph Macchiót, azaz a Karate Kidet nézték ki főszereplőnek, de ő nem vállalta el. A fiatal Johny Deppet kiszórták a meghallgatáson. Bár C. Thomas Howell egész jól szerepelt ugyanitt, az MCA Home Video (ez volt a Universal videorészlege) akkori főnöke Eric Stoltzot akarta főszereplőnek. El is kezdődött vele a forgatás, de Zemeckis és Gale is úgy érezték, csapnivaló az alakítása: a vicces jelenetekben túl humortalan, a drámai jelenetekben egyenesen szörnyű. Így végül a pénzcsap fölött rendelkező Spielberg utasítására menet közben lecserélték Stoltzot Michael J. Foxra, akit akkor még kötött a tévés szerződése a Családi kötelékekhez. Az Eric Stoltz-cal felvett jeleneteket viszont ki kellett dobni és újraforgatni az új főhőssel - ez 3 milliós plusz költséget jelentett az Amblinnnak, ami még ma is horrorisztikusan nagy összeg lenne, nem hogy akkor.

4. Nem is Christopher Lloyd lett volna Doki

A borzas hajú, Ph.D.-fokozatú tudós, Emmett Lathrop Brown, azaz Doki szerepére John Lithgow, Dudley Moore és Jeff Goldblum is esélyes volt, mielőtt a producerek leszerződtették volna Christopher Lloydot. Azt pedig ma már tényleg nagyon nehéz elképzelni, milyen lett volna Tim Robbins a Martyba folyton belekötő Biffként. A változtatások és személycserék azonban utólag az alkotókat igazolták: a Vissza a jövőbe-trilógia csak a mozikban közel 1 milliárd dollárnyi bevételt termelt.

5. Kutya kell a majom helyett!

Doki Einstein nevű kutyája eredetileg egy csimpánz lett volna. Sid Sheinberg, a Universal főnöke azonban kiszámolta, hogy 1985 előtt egyetlen majmos film sem kaszált akkorát, amennyi pénzzel ő elégedett lett volna, ezért végül a jól bevált kutyás klisénél maradtak. A filmekben a Doki kutyája így egy katalán pásztorkutya lett - helyesebben kettő, mivel az első részben egy Tiger nevű eb alakította őt, a két folytatásban viszont már egy másik, Freddie nevű.

6. Nem is a DeLorean lett volna eredetileg az időgép

Gale és Zemeckis is imádta H. G. Wells Időgép című regényét, így kezdettől fogva azt akarták, hogy az ő filmjükben is emlékezetes legyen a bogaras tudós időutazó szerkezete. Ez az eredeti tervek szerint egy hűtőszekrény lett volna, aztán egy tank, hogy ha esetleg a távoli múltban vagy jövőben nincsenek utak, az időutazók tudjanak azért valahogy közlekedni. Egy ideig az is szerepelt a forgatókönyvben, hogy mivel a Doki korábban a Manhattan projekten dolgozott, ezért egy látványos atomrobbanással utaztatja vissza 1955-ből a saját korába Martyt, de ennek a jelenetnek a trükkfelvétele olyan sokba került volna, hogy Zemeckis inkább kivette a forgatókönyvből.  Az időgép végül a fluxuskondenzátorral ellátott DeLorean, a korszak emblematikus, valóban létező autója lett, mert a felfelé nyíló ajtajaival Zemeckis szerint eleve úgy nézett ki, mint egy UFO. A kultjárgány tervezője, John DeLorean a premier után levélben köszönte meg a rendezőnek, hogy a mozifilmmel valóra váltották az álmait.

7. Elijah Wood kis hülyegyerek volt a jövőben

Azt valószínűleg csak a legfanatikusabb Vissza a jövőbe- és A Gyűrűk Ura-rajongók tudták, hogy Elijah Wood is benne volt a második rész 2015-ben játszódó jelenetében. Ő volt az egyik kisgyerek, akik a Wild Gunman videojátékkal próbált játszani a retróbárban, de nem igazán volt oda a '80-as évekért.

8. Spaceman from Plutóra akarták átírni a címet

A Universal Pictures főnöke, Sid Sheinberg a Vissza a jövőbe 1985-ös forgatásán elégedetlen volt a címmel, mivel a filmben sci-fi létére alig volt valami futurisztikus, hiszen a szereplők a múltba utaztak vissza, és furcsa találmányok is csak a nyitójelenetben szerepeltek. Ezért teljesen komolyan azt javasolta egy Zemeckisnek küldött üzenetben, hogy kereszteljék át Spaceman From Plutóra a filmet, és a forgatókönyvírók direkt játsszanak rá a Marty = martian (azaz marslakó) szóviccre. Spielberg viszont azzal a válasszal  szerelte le a stúdióvezért , hogy jó poén volt főnök, de most már dolgoznánk, Shainberg pedig inkább úgy tett, mintha tényleg csak viccelt volna a levéllel, és nem akadékoskodott többet. A filmbe viszont bekerült egy rész, ahol egy kiskölyök 1955-ben épp a  Space Zombies from Pluto című képregényt olvassa a Tales from Space magazinban (ilyen újság persze sosem volt, de sok hasonló futott az '50-es években Space Stories és hasonló címeken).

9. Szomorú tragédia miatt cserélték le Marty barátnőjét

Az első részben még Claudia Wells játszotta Marty McFly szerelmét, Jennifert, de amikor a színésznő megtudta, hogy az édesanyja rákos beteg lett, már nem vállalta be a folytatást. Így a második és harmadik részben Elisabeth Shue lett Jennifer, Zemeckis pedig kénytelen volt vele és Michael J. Foxszal négy évvel később kockáról kockára újraforgatni az első rész zárójelenetét a második rész nyitójelenetéhez. Amit ráadásul eredetileg nem is a folytatás előkészítésének szánt, hanem csak egy vicces lezárásnak (ezért kellett elkábítani a 2015-be megérkező Jennifert).

10. Többféle folytatás is tervbe volt véve

Zemeckis eredetileg csak egy folytatást akart. Ebben Marty szülei 1967-ben már a főiskolára járnak, Marty pedig ismét találkozik a még fiatal anyjával. Aki így sajnos véletlenül lemarad a Marty apjával tervezett nyaralásról, ezzel viszont már veszélybe került volna Marty 1968-as megszületése, hiszen ahhoz előbb meg kellene fogannia a nyaraláson. A plusz komikumot az szolgáltatta volna ebben a sosemvolt második részben, hogy Doki 1967-es énje végig bujkált volna a jövőből odakerült Doki elől, ám a film végére már annyira szétcsúszott volna a téridő kontiinum, hogy Martynak mindkét Doki segítsége kellett volna az eredeti idősíkba utazáshoz. Később a Vissza a jövőbe 2 újraírt forgatókönyve már egyszerre tartalmazta a jól ismert 2015-ös jövőbe ugrást és a harmadik rész vadnyugati tematikáját, de ezt Zemeckis inkább ketté bontotta. Christopher Lloyd viszont évek óta szeretne egy olyan negyedik részt, amiben Marty és a Doki az ókori Rómába utaznának vissza... De vajon jó ötlet ez?