Index Vakbarát Hírportál

Hivatalosan is készül a Dűne 3

április 6., 14:42 Módosítva: 2024.04.07 06:54
226
A Dűne második részének sikere után nem volt nagy kérdés, hogy lesz-e belőle még egy folytatás, az már viszont igen, hogy Denis Villeneuve fogja-e rendezni. Nagyon úgy tűnik, hogy igen, ugyanis a Legendaryvel sikerült megegyezniük a harmadik részről. Emellett a kanadai rendező egy nukleáris háborút elképzelő bestseller alapján is készít egy filmet, tehát unatkozni nem fog egy ideig.

A Dűne: Második rész után Denis Villeneuve rendező megtalálhatta következő projektjét. A kanadai filmes tárgyalásokat folytat a Legendaryvel Annie Jacobsen Pulitzer-díjra esélyes Nuclear War: A Scenario című művének adaptációjáról – tudta meg a Variety. A Legendary azt is megerősítette, hogy Villeneuve-vel egy harmadik Dűne-film fejlesztésén dolgozik.

Dűne: Második rész még mindig kaszál a kasszáknál, világszerte már 630 millió dollárt gyűjtött össze. A Timothée Chalamet, Zendaya és számos más hollywoodi A listás színész főszereplésével készült folytatás jelenleg a 2024-es év legnagyobb bevételt hozó filmje. A sci-fiben a Chalamet által alakított Paul Atreides elfoglalja helyét a megjövendölt kiválasztottként, és bosszút áll azokon, akik elpusztították a családját. Villeneuve első, 2021-ben bemutatott Dűne-filmje világszerte 402 millió dolláros bevételt hozott.

A Legendary opciós jogot szerzett Jacobsen könyvének játékfilmes jogaira, Villeneuve jelenleg tárgyalásokat folytat a stúdióval a produceri, forgatókönyvírói és/vagy rendezői feladatok ellátásáról. Produceri partnere, Tanya Lapointe szintén részt venne a projektben.

Tovább

Háromszor is lesokkolt minket a Netflix új sci-fi sorozata

április 5., 19:43 Módosítva: 2024.04.06 17:47
85
Spoileres cikk következik A 3-test-problémáról.

Liu Cixin igazi magnum opust teremtett, amikor megírta sci-fi regénytrilógiáját, A háromtest-problémát és annak folytatásait, A sötét erdőt és A halál végét. Bár a Tencent egészen jól sikerült 30 részes adaptációt készített belőle Three-Body címmel, annak híre csak egy szűkebb kört ért el. Ezért is fogadtuk örömmel, amikor kiderült, hogy a Netflix saját sorozatos feldolgozáson ügyködik, arra a David Benioffra és D. B. Weissre bízva a munka oroszlánrészét, akik a Trónok harcával többé-kevésbé már bizonyították: ők otthon vannak a nehéz alapanyagok tévéképernyőre való átültetésében. A március 21-én közzétett A 3-test-probléma, ahogy korábbi cikkünkben megkritizáltuk, biztató évadkezdést produkált, a pilot azonban annyira csak kapargatta a felszínt, hogy ildomosnak tűnt, a nyolc részt végignézve is megemlékezzünk a látottakról.

A 3-test-probléma bizonyos tekintetből új korszakot nyithat a high concept sci-fik zsánerén belül, elvégre az alkotók a mindössze 8 órás játékidő alatt úgy pörgették a cselekményt, hogy a revelációk láttán nem győztük kapkodni a fejünket. Ráadásul a Netflix új sci-fije talán az első példa arra, amikor a VR-szemüveget mint technológiai vívmányt sikerült az íróknak értelmesen és izgalmasan beépíteniük; ez a sztoriszál megkerülhetetlen maradt, és zseniálisan vitte előre a szériát. Ehhez kapcsolódott az első olyan fordulat, amely a hirtelenségével fel és meg tudott rázni bennünket,

azaz hogy: az űrlények már a spájzban vannak, és igaz, hogy 400 év múlva, de az emberiség arra számíthat, hogy invázióba kezdenek.

Ha ez a széria a kétezres évek elején készül, minden bizonnyal rengeteget, az akkori léptékkel számolva akár 20-25 epizódot kellett volna várnunk, hogy valami hasonlóan súlyosat be merjenek dobni. Addig csak ment volna a maszatolás és az időhúzás. Mondjuk A 3-test-problémának jól állt volna, ha picit bővebbre, 10-12 részesre veszik az első évadot, és a könyvek által művelt tudományos aspektust is előtérbe helyezik Benioffék, de ezen utólag már nem lehet javítani. A hard sci-fihez nem szokott szemeknek és füleknek persze nem árt könnyen elérhetővé tenni egy ilyen feldolgozást, így kerülhettek ennyire előtérbe a sűrűn szappanoperázó fiatal tudósok Auggie (Eiza González) vezetésével, akik először azon törték a fejüket, mi ez az egész, később pedig a világvége megakadályozásán kezdtek közös erővel dolgozni.

Tovább

Zavarba ejtően őszintén beszél a szexről ez az új film

április 4., 20:12 Módosítva: 2024.04.05 20:24
22

Ha a címéből indulunk ki, a Hogyan szexeljünk nem árul zsákbamacskát: egy alulöltözött fiatalokkal, részeg tivornyákkal teli másfél órát ígér a nézőjének. Csak akkor gondolkozunk el annak a lehetőségén, hogy elképzelhető, ebbe a filmbe több is szorult, amikor meglátjuk, hogy a 2023-as Cannes-i Filmfesztivál Un Certain Regard kategóriájának győzteséről van szó. Az április 4-től a magyar mozikban is látható modern felnövéstörténet a brit író-rendező Molly Manning Walker nagy kiugrása és karrierjének direktori debütálása, melyben három jóbarát indul Görögországba nyaralni, ám a csajos buli sötét fordulatot vesz. Olyan sötétet, amely simán elférne az Eufória bármelyik epizódjában.

Igen, a sztori három tinédzserbarátnő körül forog, akik nem is lehetnének ennél eltérőbbek. Skye (Lara Peake) a legdominánsabb közülük, aki sűrűn cseszteti, de azért a maga módján szereti a többieket, Em (Enva Lewis) a maga laza eleganciájában igyekszik kiélni leszbikusságát, míg Tara (Mia McKenna-Bruce) egy kicsit kívülállónak érzi magát a bandában, elvégre ő még szűz, és nem is tervezi, hogy olyannal veszítse el, akivel igazából nem akarja. A Hogyan szexeljünk rögtön az első jelenetektől a mély vízbe ejti főszereplőit, akik először a tengerben, aztán medencékben, night clubokban, teraszokon vonaglanak, és barátkoznak össze olyan fura alakokkal, mint a szomszéd lakásban magukat nem annyira visszafogottan meghúzó Badgerék (Shaun Thomas).

Hogyan ne?

Molly Manning Walker nemcsak a főszereplőit, hanem minket is felemel, hogy a jó magasból ejtsen le minket a földre, de úgy, hogy megnyekkenjünk. A készítő remekül adja át a fülledt nyári éjszakák hangulatát, a féktelen partizásét, hogy váratlanul és egyik pillanatról a másikra taszítsa bele – legfőképp Tarát egy afféle egzisztenciális krízisbe. A drogokkal, alkohollal telitankolt mámor könnyen csap át valami másba, ezt éli át Mia McKenna-Bruce karaktere, amikor túltolja a tudatmódosítókat, és arra eszmél, hogy minden túl hangos, túl sokan vannak körülötte, túlzás ez az egész „ereszd el a hajam”, ám ha belepusztul, akkor se hajlandó hazamenni.

Tovább

Feltörekvő színésznő kapja az Ezüst Utazó szerepét az új Marvel-filmben

április 4., 13:59 Módosítva: 2024.04.04 15:06
29

„De akkor most az Ezüst Utazó nem is férfi?” – vetődik fel a kérdés egyesekben, amire mások azzal felelnének, hogy „ez már megint a túlkapásos Hollywood hülyesége”. Az igazság azonban szimplán annyi, hogy az Ezüst Utazó némileg összetettebb háttérrel bír a képregényvilágban. A legendás Jack Kirby karakterének ugyanis van egy női párja,

amely ráadásul direkt sztorikapcsolatban van a szélesebb körben ismert változattal.

Az eredeti ezüst utazó, Norrin Radd a Fantasztikus Négyessel való találkája után elveszti az univerzum bolygófalójának, Galactusnak kegyeit, azonban szerelme, Shalla-Bal – akit a jól ismert Stan Lee és John Buscema alkottak – megkapja ereje egy részét. Hogy ezt pontosan miként fogja interpretálni a mostani Marvel-univerzum – vagy esetleg valami alternatív sztorit kapunk –, még kérdés.

Tovább

Végre a Netflixre is befutott Anya Taylor-Joy túlfűtött thrillerje

április 3., 20:57 Módosítva: 2024.04.04 19:38
323
Jó esély van rá, hogy az Utolsó éjszaka a Sohóban című thriller sokaknak kimaradt.

Elvégre Edgar Wright rendezését egy olyan időben, 2021 novemberében mutatták be, amikor a Covid-járvány miatt a moziba járási kedv minimális volt. Emiatt történhetett, hogy A vezércselben közkedveltté vált Anya Taylor-Joy arca hiába nézett hívogatóan a plakátokon, a pénztáraknál rondán megbukott ez a brit produkció. Pedig jól sikerült, nagy kár tehát, hogy pár nappal ezelőttig, március 31-ig kellett várnunk rá, hogy streamingen elérhetővé váljon az egyesek által tévesen horrornak bélyegzett rejtett kincs. A Netflixnek hála viszont már a tévében is élvezhetjük a túlfűtött és beteg fordulatokban dagonyázó thrillert. De ne szaladjunk ennyire előre, kezdjük az alapoknál!

A történet középpontjában egy Ellie Turner (Thomasin McKenzie) nevű fiatal nő áll, aki vidékről költözik fel Londonba, hogy divattervezőnek tanuljon. A nagyváros nyilván egy-kettőre le is nyűgözi hősünket, akinek kívülállóságát és naivitását gyorsan kiszagolják koleszos társai. Egészen pontosan Jocasta (Synnove Karlsen), aki iszonyatos és visszataszító módon kezdi Ellie vérét szívni, és ez az állóháború addig fajul, hogy Thomasin McKenzie karaktere iskola mellett kénytelen elszegődni egy bárba dolgozni, és a Sohóban egy fura öregasszonytól (Diana Rigg) lakást bérelve megpróbálni a saját lábaira állni.

A fordulat akkor jön, amikor a film szépreményű főszereplője éjszakánként a neonfénytől bevilágított szobájában álomra hajtja a fejét, és ilyenkor a hatvanas évek Londonjában találja magát. Nem is akárhogy, hanem egy énekes sztárnak készülő másik fiatal nő, Sandie Collins (Anya Taylor-Joy) bőrébe bújva.

Tovább

Ebben a kikötőben mindennek fémes íze van, legfőképp a vérnek

április 2., 16:33 Módosítva: 2024.04.03 11:58
19

Lehet, a film spanyol címe közelebb áll A kikötő törvénye című Netflix-sorozathoz (Mano de Hierro, vagyis Vaskéz), ez ugyanis jobban kifejezi azt, amiről a történet szól, de a magyarított címmel sincs baj. A spanyolok megint kitettek magukért, ütős akciófilmet forgattak a Manchado fivérekről, és arról, milyen törvények uralkodnak Barcelona nemzetközi kikötőjében.

A La Casa de Papel rajongóinak minden bizonnyal Jamie Lorente szereplése miatt lehet izgalmas A kikötő törvénye, ám Néstor szerepében ne is keressék Denvert. Lorente remek színész, ebben a sorozatban simán feledtetni tudja a karaktert, amely akár rá is éghetett volna. Most alvilági figura ő, korrupt, mindenkinek hazudik, csak magának nem – emiatt hiteles.

Ez a történet ráadásul nem róla szól, ő csak mellékszereplő. Ez most, bár a sztori fiktív, Joaquín Manchado (Eduard Fernández) és Román Manchado (Sergi López) felemelkedésének és bukásának története. Az eredeti cím azért is korrekt, mert Joaquín szó szerint a kezét adja azért, hogy a kikötő alvilági királya legyen, és a kampó, amit a keze helyett visel, mindennek a szimbóluma.

A kikötő nem mindenkié

Vérbeli maffiatörténet ez, egy olyan világ bemutatása, amelyben a család szentsége is csupán hivatkozás. A vér csak addig kötelez, ameddig az önös érdek felül nem kerekedik a vágyakon, és egy ilyen küzdelemben az sem számít, ha átírják az ősi szabályokat.

Kegyetlen film ez, nem egyszerű nézni. Ilyen embertelenséget – csak hisszük, hogy – elképzelni sem lehet. Ám amikor látjuk, mert a dráma, ez a modern görög családi tragédia a szemünk előtt bontakozik ki, életszagú lesz. Nyilvánvalóvá válik, hogy a világ mindig is ilyen volt, csak nem szeretünk róla tudomást venni.

Román és Ricardo Manchado (Enric Auquer) halálát William Shakespeare sem írhatta volna drámaibbra, nem lehet másként, csak elborzadva nézni.

Ebben a kikötőben mindennek fémes íze van, legfőképp a vérnek. Itt csak egyetlen dolog köt össze mindent: a drog és a halál. 

Tovább

A Tokyo Vice stábja nem félt a jakuzáktól

április 2., 06:16 Módosítva: 2024.04.02 10:55
7
Másfél évvel ezelőtt indult hódító útjára a Tokyo Vice című sorozat az HBO Maxon, a különleges atmoszférájú bűnügyi széria idén februárban folytatódott, a rajongók nagy örömére. A hódolat nemcsak a szövevényes és különleges sztorinak szól, és az igaz történetnek, hanem az egzotikus háttérnek is. Az alkotók most a tokiói forgatás nehézségeiről vallottak.

Szinte az összes Tokióban játszódó filmet engedélyek nélkül készítették. Ilyen volt Sofia Coppola Elveszett jelentése, és Alejandro González Iñárritu Bábel című filmje is. Ugyanis a japán hatóságok nagyon megnehezítik a forgatásokat. Erről vallottak most a Tokyo Vice készítői, miután az HBO Maxon februárban kijött a sorozat második évada is – olvasható a The Hollywood Reporter cikkében. 

Az alkotók nem követték a másoknál bevett, de lusta gyakorlatot, hogy a japán miliőt máshol próbálják rekonstruálni. Így tett Martin Scorsese, amikor Japán helyett Tajvanon forgatta a Némaságot – vagy a Disney, amikor sikersorozatát, a Sógunt Vancouverben vette fel. Ez a kényelmesebb megoldás, de a 2022 tavaszán a japán fővárost is főszereplővé tevő Tokyo Vice vállalta a macerát. 

Todd Sharp, a széria egyik producere azt mondta, Japán teljesen más világ a filmipar működése és a lakosság hozzáállása szempontjából.

Legyen szó Párizsról, Sydney-ről, Budapestről vagy Szöulról, a helyszíni forgatásnál a nemzetközi tévésorozatok stábjai először a rendező ország helyi filmbizottságát keresik fel, ami tájékoztatást ad az adókedvezményekről, és segítséget nyújt a forgatási helyszínek engedélyeztetésénél.

Majd jönnek a jogi papírok, a kompenzációk. Japánban azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. 

Alan Poul, a sorozat executive producere, neki kellett eligazodnia a japán kulturális kihívások között – de nem volt ismeretlen számára ez a világ, hiszen már Ridley Scott Japánban játszódó Fekete eső jakuzakrimijében is társproducer volt.

De akkor is komoly akadályok merültek fel a forgatáskor. Alan Poul elmondta, hogy Japánban minden lokálisan és precedens alapján történik. Ha Tokióban bárhol lőni akarsz, és még senki nem lőtt ott forgatás címén (sem), akkor elsőre csípőből nemet mondanak. Mert mindig a legrosszabb forgatókönyvvel számolnak, és a felelősség az övék, ha valami rosszul sül el.

Csak úgy lehet Tokióban forgatni, ha a stáb nem ad okot az aggodalomra, és iszonyú lelkiismeretesen dolgozik. Például a legtöbb országban két hónappal a forgatás előtt elég bejelentkezni, Japánban ez hat hónap.

Miért? Mert itt például, ahogy Poul ecseteli a lövöldözős példára visszatérve, ha lőni akarnak, nem elég a rendőrségtől engedély, de a forgatási helyszínen lévő összes üzlet tulajdonosától is kell jóváhagyás. Minden bolttulajdonosnak vinni kell egy kis ajándékot, egy doboz édességet például, és beszélgetni kell velük kapcsolatépítés céljából. A fő gond ugyanis, hogy a forgatás megzavarhatja a szomszédokat és a vásárlókat, ezt valahogy kompenzálni kell.

A forgatáson minden helyszínhez egy kapcsolattartót rendelt a stáb, aki a helyiekkel beszél, ez a fix ember nem cserélődhetett le, az kell, akinek a helyiek, a rendőrök, az üzlettulajdonosok már bizalmat szavaztak.

A jakuzák befolyása

A japán alvilág, a jakuzakörök történelmileg mélyen beágyazódtak a szórakoztatóiparba, ezer szállal kötődnek a klubokhoz, bárokhoz. A japán filmesek korábban mindig felkeresték a jakuzák irodáit egy üveg szakéval, hogy védelmet és engedélyt kérjenek a banda területén való forgatáshoz. De a 2010-es évektől a japán prefektúrák „jakuzakizáró rendeleteket” hoztak, amelyek megtiltották a bandákkal való üzletkötést.

A Tokyo Vice több magánnyomozót bérelt fel, akik korábban rendőrségi nyomozóként dolgoztak, ők segítettek a sorozat hiteles jakuzaábrázolásában, mert ismerték az alvilágot.

A második évadnak már majdnem a háromnegyedét Tokióban forgatták (szemben az elsővel, aminek csak a felét), ehhez nagyban hozzájárult, hogy a sorozatot Japánban is sugározták, így ismert lett. Amikor a stáb visszatért Japánba, hogy leforgassa  a második évadot, Poul és a főszereplők találkoztak a város polgármesterével, Yuriko Koikével, aki kiállt a projekt mellett. Sőt: később Poulnak a Tokió hivatalos turisztikai nagykövete címet adományozta

(Borítókép: Warner Bros. Discovery)

A nukleáris fegyverek borzalmait átélő Japánban is bemutatták az Oppenheimert

április 1., 15:36 Módosítva: 2024.04.02 06:13
89
A japán moziba járó közönség végre megnézhette az Oppenheimert a hétvégén, nyolc hónappal az életrajzi film világszintű bemutatója után. A film japán premierje előtt azonban tartottak attól, hogy nem lesz kedvező a film fogadtatása abban az országban, ahol a lakosság közvetlenül tapasztalta meg a nukleáris fegyverek borzalmait.

Christopher Nolan brit–amerikai rendező Oscar-díjas blockbustere a 2023-as év egyik legsikeresebb filmje volt. Mikor tavaly nyáron Greta Gerwig Barbie című filmjével egy időpontban mutatták be a világ nagy részén, megszületett a Barbenheimer-jelenség, ami rengeteg mémet hozott magával, nagy felháborodást keltve a Warnes Bros stúdió japán részlegében – írja a CNN.

Japánban néhányan ugyanis úgy érezték, hogy a nem hivatalos Barbenheimer marketingkampány elbagatellizálta az 1945-ös hirosimai és nagaszaki atomtámadást, és a Universal Pictures stúdió úgy döntött, hogy nem veszi be az országot a tavaly júliusi világpremierbe.

Japánban a film a pénteki bemutatót követően a negyedik helyen állt a jegyirodáknál a Kogyo Tsushinsha iparági megfigyelő szerint, és az első három nap alatt 379 millió jent (több mint 9 millió forintot ) gyűjtött be.

Tovább

Godzilla és King Kong együtt tarolja le a mozipénztárakat

április 1., 12:43 Módosítva: 2024.04.01 17:14
41
A Rebecca Hall és Brian Tyree Henry főszereplésével készült rémmozi a Warner Bros. és a Legendary Pictures összefogásából született. Idén a második legnagyobb bevétellel indult, csak a Dűne folytatása tudta megelőzni, amely 81,5 millió dollárral robbantotta a mozikasszákat néhány hete.

A Godzilla x Kong: Az új birodalom 80 millió dolláros (29,2 milliárd forintos) bevétellel nyitott 3861 észak-amerikai moziban – írja az AP.

A szörnyek összefogását bemutató megafilm azért is lehetett sikeres, mert ikonikus karakterek köré szőtte a cselekményét: King Kongot és Godzillát senkinek nem kell bemutatni. Az ő alakjaik ráadásul tipikusan olyanok, amiket moziban kell csodálni, óriási vásznon, rettenetes hanggal kísérve.

Mary Parent, a Legendary Pictures filmgyártó cég elnöke azt mondta, a filmben vannak teljesen párbeszéd nélküli jelenetek, ami a karakterekkel együtt mitikus élményt ad a nézőknek. A történet szerint valami rettenetes pusztító bujkál a föld alatt, ami ellen az ember nem tud harcolni, de Kong és Godzilla összefogása segíthetne legyőzni az ismeretlen szörnyet.

Az óriások csatájáról szóló kalandfilm maga mögé utasította a Szellemirtók – A borzongás birodalmát, amelyet nálunk április 11-től lehet megnézni, de Amerikában már tarol. A Dűne 2. már ötödik hete a topon van, most a harmadik helyen.

A Warner Bros. és a Legendary Pictures a 2021-es, Godzilla vs. Kong című filmmel indította el a szörnyek közös kalandjait, de akkor a nyitó hétvégén sokkal kevesebb dollár csilingelt a kasszában. A koronavírus-járvány miatt minden lelassult, ráadásul az HBO Maxon be is mutatták, ami nem segítette a bevételek megsokszorozását.

A Godzilla 93,2 millió dollárt (33,945 milliárd forintot) hozott 2014-ben, ami nagy ugrás volt a történetében, hiszen előtte csak Japánban ismerték, de hirtelen világuralomra tört.

A szörnyek után tovább nőhetnek a mozis bevételek, hiszen lassan bemutatják Ryan Gosling és Emily Blunt romantikus akcióvígjátékát, A kaszkadőrt, aztán érkezik a Majmok bolygója és a Mad Max folytatása is. Nehéz lesz utolérni a tavalyi évet, amikor a Barbie 1 milliárd dollárt hozott globálisan, és az Oppenheimer sem sokkal maradt le mögötte. De ilyen szerencsés csillagállás nem sokszor van a mozi történetében sem.

Valami közelít a Föld felé, és már biztos, ezt nem mindenki éli túl

április 1., 10:22 Módosítva: 2024.04.02 20:58
71

Így kell mindössze négy epizódból sorozatot forgatni. Többet nem is bírna, kevesebbre nincs is szükség. Van íve, íze, illata és lendülete. A német filmgyártás szédítő tempóban gyártja az emlékezetes mozifilmeket. Ilyen A jel is. Kicsit olyan, mintha tudományosan fantasztikus volna, de itt minden emberien valóságos – még az is, ami amúgy kitaláció. 

Örök dilemma, amióta az ember felnézett az égre, hogy vajon egyedül vagyunk-e a világmindenségben. A végtelenbe ugyan beleférne milliónyi idegen civilizáció, a Föld lakói azonban még a magukét sem ismerik. Azt sem tudjuk, mi van a fejünkben – hogyan lehetséges az, hogy az agyunk olyan, mint egy szuperszámítógép, de közben keressük a kapcsolatot az ismeretlennel? Mintha annak felfedezésével közelebb juthatnánk egymáshoz. Persze…

A jel éppen ezeket a dilemmákat boncolgatja a Netflixen. Paula (Peri Baumeister), a németek űrhajósa feljut a világűrbe. Vele megy egy másik német, Hadi Hiraj (Hadi Khanjanpour), és valami olyasmi után kutatnak, ami annyira titkos, hogy senki másnak nem mondják el. Csak annál a magáncégnél tudják ezt, amelyik a két német űrhajóst feljuttatta a nemzetközi űrállomásra, elvégre ezért finanszírozták az útjukat.

A történetnek amúgy éppen itt van az egyik gyönge pontja, mert a jelet, amit Paula az űrben hall, azt odafönt csupán olyan rádiófrekvencián képes venni, amilyen csak az úgynevezett földárnyékban érhető el. Vagyis ez azt jelenti, hogy ehhez nem kell felmenni a világűrbe, elegendő volna kivárni, amíg a bolygó abba az irányba fordul, ahonnan a jel könnyen fogható. 

De sebaj, így minden sokkal izgalmasabb, és Paula az űrben elfogja a jelet. Ez pedig mindent megváltoztat. Mindenki életében. Azokéban is, akik feljutottak az űrbe, és azokéban is, akik lent maradtak.

Németek a földön, németek az űrben

Nagyon nagy bonyolultságra nem kell várni, A jel mégis csavaros, figyelmet lekötő sorozat. Szépen forgatták, kellően lassú és tagolt, történetvezetése egyáltalán nem kusza, és kifejezetten izgalmas. A sorozatban benne van minden, amit az emberiség eleddig felhalmozott, legyen az tudás, vágyakozás, gyűlölet és harag, és azt a fontos felismerést, tapasztalatot, tényt sem különösebben bonyolítja, hogy az emberi élet véges. Még akkor sem tesz így, hogy már tudjuk: minden tudományos felfedezésben ott lapul az örök élet ígérete.

Az, hogy itt minden német, a sztori, a stáb, semmit nem vesz el az élménytől, sőt. A jel ismét remek bizonyítéka annak, hogy a világ filmgyártásához a német is felzárkózott (Babilon Berlin, 1899, Sötétség), és nem is akar leszakadni. Sőt. A világhírre törő német filmeknek lelke van, és mindezt képesek olyan elemi erővel megjeleníteni, hogy az a székbe tapaszt.

Ebben a sorozatban is minden dráma egyszerre emberi és társadalmi, úgy ráadásul, hogy ezt a kettőt nem is akarja elválasztani egymástól. Mert az információ, amihez Paula felfedezésének segítségével hozzájutottak a kevesek, olyannyira titkos, hogy minden vele kapcsolatba és összefüggésbe hozható személy lényegében elpusztítandó.

Tovább

A Gyűrűk Ura óta nem láttunk olyan magával ragadó fantasyt, mint a Netflix újdonsága

március 31., 20:12 Módosítva: 2024.04.01 21:02
726

A Ronja, a rabló lánya című svéd fantasykönyvet 1981-ben adták ki először, Astrid Lindgren meséje megkerülhetetlen jelenséggé nőtte ki magát nemcsak az ország kultúrájában, hanem úgy világszerte is. 39 nyelvre fordították le, 100 millió feletti példányszámban értékesítették, és 1984-ben még egy díjnyertes filmadaptációt is megihletett. Nem beszélve arról, hogy meglepő módon a japán Ghibli Studiót is magával ragadta ez a középkori fantazmagória, ők egy 26 részes animeszéria formájában, Goro Miyazaki felügyeletével ültették át a saját szájuk íze szerint a tévéképernyőre Ronja és Birk barátságát és az egymással viaskodó rablóbandák sztoriját egy elvarázsolt erdő kellős közepén.

A Broen című svéd–dán sorozat atyját, a főképp a krimi műfajában alkotó Hans Rosenfeldtet magát is meglepte, amikor megkeresték azzal a lehetőséggel, hogy a Ronjából új, nagyívű feldolgozást készítenének, melynek a Viaplay lenne az otthona. A szakember igent mondott a projektre, melyet úgy emlegetnek, mint Skandinávia legambiciózusabb televíziós produkciója – a gyerekmese eddigi adaptációihoz képest sötétebb, horrorisztikusabb, felnőttesebb, és bevallottan olyan irányt próbáltak neki szabni, mely

a Harry Potter- és A Gyűrűk Ura-rajongóknak kedvez.

Ha nem kezd rosszul teljesíteni és egyenesen vergődni a Viaplay nevű online videótár, talán soha nem adták volna át a Netflixnek a Ronja és a rabló bandáját, a piacvezető streamingszolgáltató azonban jó érzékkel lecsapott az összesen 12 részes szériára, és pár régióba, többek közt Magyarországra is exkluzívan hozták el március 28-án a történet hatrészes első felét.

Tovább

Áll a bál Amy Winehouse életrajzi filmje körül

március 31., 16:03 Módosítva: 2024.04.01 11:12
31
Hiába jegyzi a 2011-ben elhunyt Amy Winehouse legnagyobb slágereit, eddig ismeretlen okból kifolyólag mégis kivágták az énekesnő áprilisban debütáló, Back to Black című önéletrajzi filmjéből Mark Ronsont. Pedig a túladagolásban meghalt énekesnő a producernek olyan dalokat köszönhet, mint a film címét is adó sláger vagy éppen a Rehab, így teljesen érthetetlen a rendezőgárda mostani döntése. Állításuk szerint ráadásul nincs itt semmi látnivaló, ugyanis nem kivágták, hanem alapvetően sem tervezték szerepeltetni a producer karakterét. Nehéz eldönteni, melyik a rosszabb...

Mindössze 27 éves volt Amy Winehouse, amikor 2011-ben a hivatalos jelentések szerint túladagolásban életét vesztette, és hiába történt ez már lassan 15 éve, a fiatal előadó dalai a mai napig rendkívül népszerűek. Ehhez mérten az sem meglepő, hogy életét és tragikus halálát már több filmes alkotás is feldolgozta, azonban eddig egyik sem aratott osztatlan sikert. A brit csillag életéről 2015-ben Asif Kapadia rendezésében Oscar-díjas dokumentumfilm készült, ám az alkotás nem nyerte el Winehouse szüleinek tetszését, mondván, hogy befeketítette őket: a nagyközönség a film hatására Amy apját, Mitch Winehouse-t okolta lánya haláláért.

Ezt követően az MTV sem tétlenkedett, és előrukkolt az Amy Winehouse & Me: Dionne’s Story című alkotással, és az abban bemutatott, még sosem látott felvételekkel igyekezett levenni a lábukról a rajongókat, akik azonban ezt követően sem voltak maradéktalanul elégedettek. Az énekesnő nagysága előtt tisztelegve emiatt vágott bele egy teljes önéletrajzi film elkészítésébe Sam Taylor-Johnson rendező és csapata is, a produkció közelgő, áprilisi premierje előtt azonban az alkotás háza táján is áll a bál.

Tovább

Ezt csak azok olvassák, akik nem látták a Tízparancsolat 2.0-át

március 31., 08:43 Módosítva: 2024.03.31 19:11
9

Rendhagyó filmkritika következik. Ilyet még senki nem látott, nem olvasott. Ennek oka hamarosan kiderül. Mindenesetre most úgy olvassák ezt az írást, hogy közben hagyják, hogy a film története peregjen a lelki szemeik előtt. Függöny fel, kezdődjék a vetítés: Tízparancsolat 2.0!

Olvasok egy filmet. Igen, egy filmet. Egy olyan mozifilmet, ami el sem készült. Nem készülhetett el. Az alkotók hiába pályáztak a Nemzeti Filmintézetnél (NFI), nem kaptak zöld utat.

Herendi Gábor rendező forgatókönyveit az utóbbi időkben sorra dobja vissza az NFI. Hétnél tart. Nem kap lehetőséget arra, hogy a magyar állam támogatásával filmet forgasson. Pedig nem kezdő, számos siker- és közönségfilmmel bizonyított már. Olyan kultikussá vált filmek fűződnek a nevéhez, mint 

A rendező ezért arra gondolt, hogy a történeteit nem hagyja veszni. A Bűnös várost például saját pénzből leforgatta, most pedig szerzőtársaival az egyik visszadobott forgatókönyvet adta közre regényesített formában. Azt ugyan nem tudni, hogy az NFI-nél ülő döntnökök közül bárkinek is feltűnik-e majd, hogy él az országban egy megmagyarázhatatlan okok miatt mellőzött filmrendező, de a regényesített forgatókönyv ötlete nem rossz. Csak kár, hogy ez egyben egy korszak központi kultúraelosztási gyakorlatának szomorú lenyomata is.

Bűn az van, de vajon bűnhődés is? 

Ilyen előzmények után került kezembe a Tízparancsolat 2.0. Szerzője a Balázs Béla-díjas Herendi Gábor rendező, a Balázs Béla-díjas Divinyi Réka író, forgatókönyvíró, dramaturg (filmjei például a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem, a Kaméleon, a Veszettek) és Réti László (számos regényt írt, például Panda, Az elnök, Célpont Párizsban, Megölni Telekit, Európa falak mögött). A Tízparancsolat 2.0 a Jaffa Kiadó gondozásában jelent meg.

De lássuk végre, milyen is ez a papírra nyomtatott film! Csengőszó, függöny fel! 

Tovább

Ez a sorozat egy soha véget nem érő, iszonyatos mészárlás

március 30., 20:34 Módosítva: 2024.03.31 13:35
813

Látványos sorozat a Halo, két évad már lefutott, és benne van még legalább egy széria. Merthogy a nézők szerették, a producerek szerették, s bár a történet sokszor olyan, mintha már láttuk volna, és idegen lények ennél több embert talán csak a Csillagközi invázióban, a Csillagközi rombolóban, A holnap határánban vagy Thanosz egyetlen – fizikailag amúgy szinte lehetetlen – csettintésével mészárolnak le (és persze a Birodalom a Halálcsillaggal a Star Wars-eposzban), a Halo mégis pörgős és akciódús, a spartanok a hősök hősei.

Nekünk, magyaroknak különösen érdekes a Halo-sorozat – már a videójátékban is voltak, akik magyarul beszéltek, és Visegrádon éltek. A SkyShowtime-on látható streaming első évada ráadásul Magyarországon forgott, ennek megfelelően tele is van magyar szereplőkkel – például Nagypál Gábor (Squirrel), Trokán Nóra (Trokan), Fenyő Iván (Bota), Csányi Dávid (Colonel Stacker), Fülöp Anikó (Olsson) vagy éppen Miller Dávid (Murdo) –, de csupán ezért aligha lennénk ennyire elégedettek.

Az eredetileg a Paramount+ csatornán futott sorozat tényleg olyan, mint egy hatalmas, soha véget nem érő mészárlás. Egyetlen percre nem hagy nyugodni. Olyan, mintha folyamatosan harckészültségben kellene lennünk, így a sorozat szüneteiben azt is simán el tudjuk képzelni, hogy

a bolygót, amelyen élünk, hamarosan megtámadják.

De ez történik akkor, amikor egy videójátékot megfilmesítenek. A konzolok előtt ugyanis aligha ülne bárki is, ha nem lehetne szitává lőni bárkit és bármit. Főleg úgy, ha az a valami és bármi az „életünkre tör”.

Ilyen egy vérbeli spartan

A sztorit az eladott mintegy 70 millió videójáték alapján nyilván egy egész generáció ismeri, és erre a bázisra jól fel lehet építeni bármit. A filmet is, és a Steven Spielberg produceri felügyeletével készített Halo-sorozat tarolt is. Bár azt nem mondanánk, hogy a történet annyira unikális volna, de tény, amikor a Halo-sorozat első videójátéka az utcára került, még az ezredfordulón, az egészen egyedinek bizonyult.

A streamingen futó filmes sorozat egészen halósra sikeredett. Az emberiség már kirajzott a világűrbe, fejlődése odáig jutott, hogy más bolygókon is képes élni, s mivel össszeakasztotta bajszát egy olyan szupercivilizációval, amelyik nyilván el akarja pusztítani az emberiséget, szuperkatonákat kellett tervezni, a spartanokat. A Halo főhősei a spartanok, az olyan emberek, akiket – ahogyan az ókori Spártában – már gyerekként arra készítenek fel, hogy szenvtelenül gyilkoljanak.

A legjobb spartan John-117-es. Ő egyszerre a jövő Batmanje és Amerika kapitánya, de messze nem Superman.

Ő Master Chief, mindenki példaképe és ikonja, az ellenség rettegett démonja.

A sorozatban John-117-et Pablo Schreiber alakítja, és róla első ránézésre is elhisszük, hogy spartan. Rezzenéstelen, mosolytalan és mégsem Steven Seagal-féle faarc. Ő is az a művész, aki szakít azzal a sztereotípiával, hogy az izomemberek ne lehetnének jó színészek. A tekintete, az intonációja is elárulja, hogy tudja, mit az, hogy színészmesterség.

Tovább

Még a fejünk is megfájdult tőle, annyira szörnyű lett az új Godzilla-film

március 29., 19:38 Módosítva: 2024.03.30 20:33
68

Eljött az a pont, hogy visszasírjuk a 2014-es Godzilla-filmet? Pedig Gareth Edwards alkotása közel sem volt acélos anno, elég arra a jelenetre gondolni, amikor szánt szándékkal elrejtették az éppen zúzó Godzillát a szemünk elől. Adjuk hozzá még ehhez, hogy Elisabeth Olsen ide, Bryan Cranston oda, a szereplőgárda rettenetesen szürke volt – mégis ahhoz a szinthez képest, ahová mostanra süllyedt a Legendary-féle MonsterVerse, avagy Szörnyverzum, inkább ötször újranéznénk azt. Tegyük hozzá, a MonsterVerse-nek bőven voltak fellángolásai, a Kong: Koponya-sziget már tényleg élvezhető akciófilm lett 2017-ben, hogy később a teljes szellemi összeomlás útjára lépve hozzák el nekünk előbb a bántóan bugyuta Godzilla II-t 2019-ben, majd újabb két év múlva a titánok csatáját, a Godzilla vs. Kongban, amelynek eseményeire két héttel a premierjét követően már tuti nem emlékezett senki.

Az amerikai filmiparnak nem kell segítség ahhoz, hogy hülyét csináljon magából, de amit a japán Toho ikonikus karaktereivel, Godzillával, Konggal, Mothrával és a többiekkel művelnek a március 28-tól látható Godzilla x Kong: Az Új Birodalomban, annak fel kéne háborítania minden jóérzésű nézőt, aki betéved erre a borzalomra.

A Godzilla x Konggal az első és legnagyobb hiba, hogy már az első jelenettől egyértelmű, a készítők ezúttal meg se próbálkoztak azzal, amivel a fentebb emlegetett Gareth Edwards valamennyire megbirkózott, azaz hogy emberi drámákon keresztül, a háttérben pusztító kaijukkal meséljenek el egy valamennyire összetett sztorit. Nem, ebben a filmben, a MonsterVerse ötödik felvonásában – ha a kapcsolódó tévésorozatokat nem számítjuk – most már szinte teljes egészében a titánokon van a hangsúly. Még örülhetnénk is neki, hogy végre Kong is megkapja a neki járó rivaldafényt, de amikor 10-15 perceken keresztül mindenféle párbeszéd nélküli snitteket kell bámulnunk a nagyvásznon, morgásokkal és üvöltésekkel körítve, az nem túl élvezetes.

Tovább

Hibát követ el, aki ettől a különleges filmélménytől megfosztja magát

március 28., 19:53 Módosítva: 2024.03.29 13:04
168

Vannak olyan filmek, amelyekre elég egyetlen pillantást vetnünk, hogy megmondjuk róluk, különlegesek. Ezek közé tartozik a Parasztok, a Loving Vincent készítőinek új, formabontó alkotása, egy film, ami az alkotók állhatatos hozzáállásának és egy seregnyi festő közreműködésének köszönhetően olyan élményt ad, mintha egy festményt látnánk megelevenedni. Öt évnyi, rettenetesen összetett alkotói munka előzte meg, hogy a Parasztok vászonra tűzhető állapotba került, először rendes színészekkel forgattak, aztán száznál is több festőművész segítségével Lengyelországban, Litvániában, Ukrajnában és Szerbiában olajfestmények készültek a felvételek alapján, amelyeket végül animátorok kötöttek úgy össze, hogy ne kapjunk agyvérzést a látottaktól, és fluidan hasson a karakterek mozgása a végeredményben.

A Parasztok azonban nem csak látványvilágát illetően hívja fel magára az ember figyelmét, hiszen a történet a lengyel író, Wladyslaw Reymont klasszikusának adaptációja, amelyért a szerző 1924-ben Nobel-díjat kapott. Azzal az elvárással ültünk tehát le a video-on-demand szolgáltatásokon, köztük az Amazon prémium szekciójában frissen megjelent produkció elé, hogy nemcsak a külcsínt illetően kapunk valami maradandót, hanem mély drámát is lelünk benne. Nem kellett csalódnunk.

A történet a késő 19. századba kalauzol, egy lengyel falucskába, amely amennyire idilli helyszín, épp annyira tud pokoli is lenni. Hősünk egy Jagna (Kamila Urzedowska) nevű, szemtelenül fiatal, 19 éves lányka, aki állandóan a helyi férfiakkal kacérkodik, már amikor nem a saját kis otthoni művészeti projektjével foglalatoskodik. A fordulópont akkor jön el, amikor Lipce leggazdagabb parasztja, Maciej (Miroslaw Baka) nem sokkal neje halála után úgy dönt, itt az ideje újranősülnie. És kit néz ki magának az idős gazda? Hát persze, hogy a forróvérű Jagnát. A lánykérés és a nász természetesen komoly viszályokat okoz nemcsak Jagna és anyja között, hanem fontos részesévé válik a konfliktusoknak az amúgy házas Antek (Robert Gulaczyk) is, aki Maciej fia és Jagna titkos szeretője.

Tovább

Steven Spielberg szerint a Dűne 2 a valaha készült egyik legjobb sci-fi alkotás

március 28., 18:20 Módosítva: 2024.03.28 21:28
27

Az E.T. és a Harmadik típusú találkozások rendezője, Steven Spielberg a napokban ült le egy podcastbeszélgetésre a Dűne-filmek rendezőjével, Denis Villeneuve-vel.

Az Oscar-díjas alkotó rögvest dicsérni kezdte kollégáját, aki alig jutott szóhoz, amikor Spielberg azt mondta, immár ő is annak a körnek a része, amit a legendás, világépítő rendezők alkotnak.

Megtiszteltetés számomra, hogy itt lehetek és beszélhetünk. Hadd kezdjem azzal, hogy vannak azok a filmkészítők, akik világokat teremtenek. Ez nem egy hosszú lista, és a legtöbbjüket jól ismerjük. Kezdve Georges Mélièsszel, Disneyvel, Kubrickkal és George Lucasszal. Ray Harryhausent is ide sorolom. Fellini is felépítette saját világát. Tim Burton. Egyértelműen ide tartozik Wes Anderson, Peter Jackson, James Cameron, Christopher Nolan, Ridley Scott, Guillermo del Toro. A listát folytathatnám, amely annyira azért nem hosszú, mint ahogy tűnik, azonban valóban, őszintén úgy gondolom, te vagy az egyik legújabb tagja

– fogalmazott Spielberg a Variety beszámolója alapján.

Tovább

Fillérekből járták be Európát egy kis trükk segítségével

március 27., 13:51 Módosítva: 2024.03.28 11:07
45

Érkezik a hazai multiplexekbe az első egész estés, magyar animációs dokumentumfilm, a Kék Pelikan. Csáki László filmje visszarepíti a nézőt a kilencvenes évek rendszerváltás utáni Magyarországára, ahol hiába adatott meg a szabadság az immár lebontott vasfüggöny mögötti országnak,

a magas vonatjegyárak miatt kevesen engedhették meg maguknak, hogy valóban utazzanak.

Ezt a zavaros állapotot gyűri le három furmányos fiatal (Ákos, Laci és Petya), akik kikísérletezik, miként lehetne „okosba” megoldani a problémát. Eleinte csak a saját szabadságukat váltják meg hamisított jegyeikkel, majd az alkalmi buliból nagyszabású biznisz lesz, egy üzlet, amely lassan túlnő rajtuk.

A Művész Moziban sikerült megnéznünk áprilisi debütálása előtt a filmet egy zárt körű vetítésen, ahol találkozhattunk a mű alkotóival is, akiknek feltettük kérdéseinket. Volt, amire számítottunk, de néhány válasznál jócskán sikerült meglepniük bennünket is.

Tovább

Itt a legújabb Bad Boys-film előzetese: nem spóroltak az őrültséggel

március 27., 11:43 Módosítva: 2024.03.28 09:14
631

2024 a visszatérések éve. Számos korábbi sikersorozat és franchise érkezik ismét a mozivásznakra, ha csak a Beverly Hills-i zsaru negyedik részére gondolunk, amely 30 évvel a sorozat lezárta után éled újra. Szintén landol a közönségkedvenc Bad Boys is, amely még 2020-ban tért vissza – több mint 15 évvel a második rész után –, most, 2024-ben pedig a negyedik rész is kigurul hozzá, ehhez kaptunk egy őrült trailert.

A film a megszokott színészpáros, Will Smith és Martin Lawrence duójával tér vissza a vászonra. A franchise-tól megszokott energiabomba és pofátlan humor uralkodik ezúttal is. A trailer alapján vizuálisan igyekszik a korábbi filmek érzetét visszahozni az új rész, miközben friss akciófilmhatásokkal kísérletezik – az egészet pedig egy modern, mai köntösbe öltöztetik az alkotók.

Tovább

Megtornáztatja az agyunkat a Netflix új sci-fi sorozata

március 26., 19:29 Módosítva: 2024.03.27 17:27
37

Sokunk számára a 2004-ben indult Lost volt „a sorozat”, ami miatt vallásos áhítattal ültünk le a képernyő elé. Nemcsak nagyon szerethető karakterek gondoskodtak arról, hogy elmerüljünk ebben a repülőszerencsétlenséges, lakatlan szigetes történetben, hanem az is, hogy az írók jó ütemben, epizódról epizódra dobálták be az újabb hátborzongató rejtélyeket. Misztikum terén számos későbbi produkció igyekezett felvenni a versenyt a Losttal, de ramaty befejezés ide vagy oda, ki kell jelenteni, hogy ez a fajta high-concept sci-fi csúnyán meghalt az ABC sorozatával együtt. Talán a Westworlddel és a Black Mirrorral kerültünk a legközelebb az elmúlt években ahhoz, hogy ezt a zsánert visszahozzák, de mind a western kalandparkos széria, mind a modern társadalmi nyavalyákra reflektáló Charlie Brooker-produkció kifújt egy idő után, és képtelenek voltak relevánsak maradni.

Csak titokban mertünk reménykedni abban, hogy talán majd a Netflixre készülő, március 21-én bemutatott A 3-test-probléma hozhat megváltást, mely Liu Cixin kínai regényíró trilógiájából, többnyire az első kötetből merít nagy kanállal. Egy olyan monumentális hard science fictionből, ami nem könnyen engedi magához közel az olvasókat: bonyolultsága, tudományossága miatt sokan legalább annyira nehezen adaptálhatónak tartották egészen idáig, mint a Dűnét. A Netflix nyolc részes sorozata felett ráadásul Damoklész kardjaként lebegett az a tény is, hogy az alkotópárost David Benioffnak és D. B. Weissnek hívják, akik a Trónok harcával csúnyán befürödtek. Amikor már nem állt rendelkezésükre a George R. R. Martin-féle A tűz és jég dala, nem tudták értelmesen továbbfűzni és befejezni a cselekményt.

Tovább

Istentelenül félelmetes horrorfilmmel tért vissza Sydney Sweeney

március 25., 19:27 Módosítva: 2024.03.26 17:54
33

Mostanában annyi buta romkomban és ZS kategóriás Marvel-filmben láttuk Sydney Sweeney-t, hogy az ember hajlamos elfelejteni, Hollywood új szőke üdvöskéje igazából sose a popcornműfajban érezte jól magát. A drámaibb szerepeiben mindig megnyerőbb volt, gondoljunk csak az Eufória rettenetesen antipatikus és utálatos Cassie-jére, esetleg A Fehér Lótusz első évadára, de simán említhetjük itt a Reality című filmdrámát is, amelyet nem olyan régen hozott be az HBO Max, és amilyen keveset beszélnek róla, épp annyira letaglózó élmény. Főképp a főszereplő alakításának köszönhetően.

Sydney Sweeney új filmje, a hazai mozikban március 21-e óta látható Szeplőtlen újfent egy komorabb néznivaló a 26 éves színésznőtől, aki ebben egy Cecilia nevű apáca bőrébe bújik. Hősünk, akinek az élete egy sorsfordító baleset óta szinte csak a vallás körül forog, egy érdekes lehetőséget kap. Meghívják Olaszországba, hogy egy olyan zárdában teljesítsen szolgálatot, ahol öreg, haldokló apácákat gondoznak. Már hallomásra se barátságos ez a környezet, a zárda azonban még annál is felkavaróbb hely, mint amire Cecilia nővér számít. Gótikus falak, zárkózottan élő apácák között találja magát Sydney Sweeney karaktere, ahol az a legkevésbé furcsa fejlemény, hogy még Jézus keresztre feszítésének egyik eszközét is itt őrzik.

Katolikus horrorfilmekből eddig olyan keveset kaptunk, hogy az értékelhető címeket egy kezünkön meg tudnánk számolni, A pápa ördögűzőjét se vennénk a jobban sikerült darabok közé, Russell Crowe-ék inkább a trash-rajongókra céloztak ezzel a 2023-as alkotással. Bár annak az alapötlete is rendben volt, a Szeplőtlen pár fokkal izgalmasabb, hiszen Cecilia nővér nem sokkal érkezése után teherbe esik, ahogy a cím is erősen sugallja, szeplőtelenül. Az addig is egészen furán viselkedő apácatársak egyenesen isteníteni kezdik a főszereplőt, ám Istennek semmi köze nincsen ehhez a csodához.

Tovább

Emily Blunt új szerepét a Barbie rendezőjének személyisége inspirálta

március 25., 15:40 Módosítva: 2024.03.25 17:27
19
Nemsokára az itthoni mozik is bemutatják Emily Blunt és Ryan Gosling közös viccelődését, A kaszkadőrt. A női főszereplő most arról nyilatkozott, a szerep megformálásában a zseniális Barbie-rendezőnő, Greta Gerwig segítette.

Májusban már mi is megnézhetjük A kaszkadőrt, az akcióvígjátékot, amiben Ryan Gosling és Emily Blunt remekel. Most Blunt nyilatkozott arról, hogy Greta Gerwig inspirálta a filmben játszott rendezőnő karakterének megformálásában – olvasható a The Hollywood Reporterben.

Tovább

Lecsukták, megalázták, most bosszút áll, hiszen német bérgyilkos

március 24., 20:43 Módosítva: 2024.03.25 16:09
9

Humor nélkül ez a sorozat nem működne. Ez persze nem jelenti azt, hogy kacagtató történetről volna szó, hiszen a Kleo című Netflix-sorozatban embereket ölnek, férfiakat, nőket és gyerekeket nyomorítanak meg – éppen úgy, ahogyan azt a szocializmus idején a Német Demokratikus Köztársaságban (NDK) is tették. Mégis a humor, az irónia az, ami segít mindezt elviselni. Ismét egy remek sorozat, amelyben a történelem csupán díszlet, a történet pedig olyan fikció, hogy bárcsak ne volna igazságalapja.

Ha valaki a valósághoz közeli NDK-t, az embertelen, ám többnyire „emberarcúnak” propagált szocializmust szeretné megismerni, az nézze meg Florian Henckel von Donnersmarck 2006-ban bemutatott, elemi erejű filmdrámáját, a 2007-ben Oscar-díjat nyert A mások élete című filmet. Ha pedig szórakozni szeretne a keletnémet titkosszolgálat ügynökein, az nézze meg a Kleo című sorozatot a Netflixen – a pilotról a Cinematrix olvasói már olvashattak.

A Kleo nem is annyira árnyalja azt a világot, amely egykor meghatározta a keleti tömb berlini falon inneni mindennapjait, mégsem rettent el, inkább szórakoztat. Veszi a bátorságot, és a humor finom eszközeivel, az abszurditás érzékeny megjelenítésével, a karakterek túlszínezésével kigúnyolja az 1980-as évek végének történéseit, szereplőit. Semmit nem vesz komolyan, miközben az alkotók folyamatosan azt érzékeltetik, hogy ebben a történetben minden véresen komoly.

Kleo, a profi

A történet középpontjában a keletnémet titkosszolgálat, az Állambiztonsági Minisztérium, a Stasi miniszteri különítményének, a 18-as csoportjának, vagyis bérgyilkososztagának szereplője áll. Kleo Straubot (Jella Haase) már gyerekkorától arra kondicionálják, fejlesztik, képzik, hogy védje a szocializmus minden vívmányát. Azt az államrendet, amit Erich Honecker kommunista politikus, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke megteremtett népének. 

Kleo fejlődéstörténete kicsit olyan, amit a Hitman-történetekből, a Salt ügynök vagy éppen a Vörös veréb filmből már ismerünk, de sebaj. A Kleo ugyanis nem kalandfilm, de nem is képregény, hanem kémregény, pontosabban

kémfilm. Kacagtatóan szerethető.

Kleo lehetne akár a nép egyszerű gyermeke is, ha a nagyapja nem volna a Stasi, vagyis „a párt pajzsa és kardja” személyes elkötelezettje, egyik fő fejese, vezérezredes. Otto Straub (Jürgen Heinrich) olyan ember, aki a lányát és az unokáját is képes feláldozni a szocializmus eszméiért – nyilván azért, mert komoly antiszociális személyiségzavarban szenved, ráadásul egyszerre nettó szocio- és pszichopata.

Kleo pedig mindennek és mindenkinek meg akar felelni, mígnem olyan helyzetben találja magát, hogy börtönbe zárják. Csak azért, mert elvégzi a piszkos munkát, és azok juttatják rácsok mögé, akik erre a munkára felbérelték.

Tovább

Antiszemita támadások érték az új James Bond-jelöltet

március 24., 11:22 Módosítva: 2024.03.25 07:58
1
Izrael-ellenes felhasználók a közösségi médiában azzal fenyegetőznek, hogy bojkottálják a következő filmet, ha Aaron Taylor-Johnson zsidó származású színész kapja meg a szerepet. Az izraeli–palesztin konfliktushoz kötik, hogy miért nem akarnak zsidó származású színészt látni a 007-es ügynök szerepében.

A James Bond-rajongók egy része azt állítja, hogy bojkottálni fogják a következő filmet, ha Aaron Taylor-Johnson zsidó színész kapja meg a 007-es szerepét. A 33 éves brit színész a pletykák szerint már majdnem aláírta a szerződést, hogy Daniel Craig nyomdokaiba lépjen a 007-es szerepében, amikor antiszemita kommentek jelentek meg az interneten. A #BoycottJamesBond hashtaget is széles körben megosztották az X-en.

A rajongók a következőket írták a producereknek:

  • „Nagyon rossz időzítés, hogy Izrael népirtást követ el a Gázai övezetben. Szégyelljétek magatokat! Remélem, hogy a cégetek tönkremegy”;
  • „Bojkottáljuk a Bondot, szabadítsuk fel Palesztinát!”;
  • „Nem fogok jegyet venni egyik filmjükre sem. Mindet bojkottálni fogom”;
  • „#BoycottJamesBond – tegyük trenddé”.

A Community Security Trust, amely nyilvántartja az antiszemita incidenseket, azt mondta, hogy a zsidók a Hamász terrortámadásainak tavaly októberi izraeli megtorlása óta a hasonló támadások megugrásával szembesültek.

Aaron Taylor-Johnson egy interjúban nyilvánosan is zsidónak vallotta magát, amikor arról beszélt, hogy egy rajongó szerint egy divatos haszid zsidóra hasonlít: „Ez jó volt, mert nagyon göndör hajam van, és emellett zsidó vagyok.”

A The Sun hétfőn arról számolt be, hogy a brit színésznek „hivatalosan is felajánlották a lehetőséget James Bond szerepére”, véget vetve ezzel a Daniel Craig utódjával kapcsolatos hónapok óta tartó találgatásoknak. Alig 24 órával később azonban a BBC pontot tett a mendemondák végére, és egy bennfentes produkciós szakember elárulta, hogy „nincs igazság a pletykákban”.

Az első jelentés szerint az üzlet már szinte megköttetett Aaron Taylor-Johnsonnal, a küszöbön állt, hogy hivatalosan is elfogadja élete szerepét, amivel a franchise 1962-es indulása óta a hetedik színész lett volna, aki eljátssza az ikonikus brit titkosügynököt.

Aaron Taylor-Johson a múlt héten reagált azokra a pletykákra, amelyek szerint James Bond bőrébe bújhat, és a Numero című lapnak nyilatkozva félénknek mutatkozott: „Bájosnak és csodálatosnak találom, hogy az emberek engem látnak ebben a szerepben. Ezt nagy bóknak veszem.”

Gyerekkorában kezdett el színészkedni, és karrierje azóta egyre csak ível felfelé, csak idén három nagyszabású filmes szerepléssel. Két BAFTA-díjra is jelölték, korábban pedig a legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat nyerte el a Golden Globe-on az Éjszakai ragadozókértA gyilkos járat sztárja már egy ideje versenyben van a Bond szerepére, olyan A-listás jelöltek mellett, mint Tom Hardy, Henry Cavill és a közelmúltban Oscar-díjat nyert Cillian Murphy.

Tavaly októberben a Daily Mail felfedte, hogy Aaron Taylor-Jonson volt a „befutó” az ikonikus szerepre, míg az Oppenheimer rendezője, Christopher Nolan valószínűsítette, hogy ő lesz a franchise következő filmjének rendezője. A bennfentes így nyilatkozott:

Aaron Taylor-Johnson jelenleg a legfőbb favorit az ikonikus szerepre, ő Barbara Broccoli első számú választása – őt kell legyőzni.

Christopher Nolannel kapcsolatban hozzátették: „Rendkívül érdekelt abban, hogy valami egészen mást csináljon a franchise-zal. Ha a producerekkel sikerül elérnie, amit akar, akkor mindenben benne van.”

Korábban arról számoltak be, hogy az Oscar-díjas rendező a következő Bond-filmet az eredeti alapanyaggal megegyező, korhű darabként szeretné megrendezni – ezt korábban Quentin Tarantino rendező is szerette volna megvalósítani a Casino Royale-jal, de elutasították. A bennfentes azonban hozzátette: „Az, hogy Nolan érkezése befolyásolja-e Aaron Taylor-Johnson szereposztását, jelenleg szürke zóna – mivel nagyon megválogatja, hogy kivel dolgozik együtt.”

Christopher Nolan korábban már dolgozott együtt Aaron Taylor-Johsonnal a 2020-as Tenet című filmben, amelyben a színész Ives katonai parancsnokot alakította.

Aaron Taylor-Johson állítólag 2023 márciusában a Pinewood stúdióban egy próbafelvételt teljesített a Bond-főnöknővel, és lenyűgözte őt. A Mail On Sunday szerint Barbara Broccoli világossá tette, azt szeretné, hogy a következő színész 15 éven át alakítsa a karaktert.

Idris Elba az ideális jelölt?

A hír, miszerint Aaronnak felajánlották, hogy eljátssza a világ leghíresebb kémjét, azután érkezett, hogy a rajongók leadták szavazataikat, hogy kit szeretnének a szerepben. A Lottoland által 2000 brit megkérdezésével készült felmérés szerint Idris Elba végzett az élen, és néhány szokatlan választás is született, mint például Emilia Clarke , James Norton , Emily Blunt és Helen Mirren .

James Bond szerepe híres arról, hogy a 007-est játszó személyekből globális szupersztárokat farag. A néhai Sean Connery, az egyik legismertebb Bond addig csak egy sor tévéfilmben szerepelt, amikor elfogadta az ikonikus brit kém szerepét az 1962-es Dr. No című epizódban, ami nemzetközi hírnevet szerzett neki.

Bár Idris Elba volt az első számú választás, a rajongók csalódhatnak, miután a színész többször is kizárta magát a szerepből – hogy a Luther című sorozatra fókuszálhasson –, és állítólag egy listát is felállított a 007-es szerepére javasolt nevekből. Még 2022 augusztusában jelentették be, elállt a filmfőnökökkel folytatott „többéves tárgyalásoktól”, hogy átvegye a híres szerepet. Közben Michael Fassbender is kizárta magát a befutók közül, mondván, szerinte egy fiatalabb sztárnak kellene elvállalnia a szerepet.

Oscar-sikerét meglovagolva a 47 éves Cillian Murphy is népszerű lehetőség volt a rajongók körében, de ő sem tűnik lelkesnek. A GQ-nak így nyilatkozott:

Hihetetlenül hízelgő, hogy benne vagyok ebben a beszélgetésben. Szerintem egy nőnek kellene lennie a következőnek.

Ezen a héten egy másik, a szereppel hírbe hozott sztár, Theo James „rémisztőnek” nevezte a lehetőséget, és ragaszkodott ahhoz, hogy „vannak jobb emberek a feladatra”. A The Guardiannek azt mondta: „mindenkit érdekel, hogy én játsszam Bondot, mert ez a brit kulturális identitás jelentős szelete, de valószínűleg nem én lennék a legjobb”.

Egy másik színész, aki régen készen áll a karakter megszemélyesítésére, Henry Cavill, aki húszéves korában már meghallgatásra jelentkezett Bond szerepére, de állítólag túl fiatal kora miatt kimaradt. Arról, hogy mit tenne, ha kapna még egy esélyt, így nyilatkozott: „Ha Barbara és Mike [Michael G. Wilson társproducer] érdeklődnének iránta, én abszolút ráugranék a lehetőségre.”

Ebben a szakaszban még minden a levegőben lóg. Meglátjuk, mi történik. De igen, szívesen játszanám Bondot, nagyon-nagyon izgalmas lenne

– mondta Cavill, aki korábban már Supermant is játszotta, legutóbb pedig a Witcher-sorozat szörnyvadászaként bújt ikonikus szerepbe.

A James Bond producere, Barbara korábban elismerte, hogy sokáig fog tartani, amíg kiválasztják Craig 007-es utódját. A filmes ragaszkodott ahhoz, hogy nem olyan egyszerű megtalálni a színészt, aki átveszi a sármos kém ikonikus szerepét. A Varietynek nyilatkozva Barbara azt mondta: „Ez egy nagy döntés. Ez nem csak egy szereposztás. Arról is szól, hogy teljesen újragondoljuk, merre tartunk.”

Tovább

Majd szétdurran a tesztoszterontól Jake Gyllenhaal új akciófilmje

március 23., 19:04 Módosítva: 2024.03.24 18:50
633

Egyesek szerint a nagy filmklasszikusokhoz szentségtörés hozzányúlni, és bizonyos esetekben be is tudok állni e mellé az állítás mellé. Ott van A keresztapa, az E. T., a földönkívüli, a Vissza a jövőbe, a Taxisofőr, a Rocky... Napestig lehetne sorolni az olyan címeket, amelyeket az életben nem lenne képes normálisan remake-elni az amerikai álomgyár. Már anélkül, hogy keresztre ne feszítenék őket. Vannak azonban olyan kultklasszikusok, amelyek eléggé a feledés homályába merülnek 20-30-40 év elteltével, és nagyon is érdemes őket felújítani, a régi sztorikat modernizálva elhozni egy fiatalabb közönségnek. Mint például az 1989-es, Patrick Swayze főszereplésével elkészített Országúti diszkót.

Ha nincs Jake Gyllenhaal, valószínűleg az Amazon Prime-on március 21-én bemutatott remake csúnyán beleállt volna a padlóba. A készítők jöttek-mentek, egy ponton még az is szóba került, hogy a szerény színészi képességekkel megáldott, inkább a verekedésben jeleskedő Ronda Rousey-t teszik meg főszereplőnek, és még amiatt is állt a bál egy ponton, hogy egyáltalán hol mutassák be a feldolgozást: moziban vagy streamingen? Végül mi, nézők jártunk jól azzal, hogy Gyllenhaalék a kisebb költségvetés + mozipremier vagy a nagyobb büdzsé + streamingbemutató közül a második lehetőséget választották. Mert még így is itt-ott kilóg a filmben a lóláb a különleges effekteknél, mi lett volna, ha 85 millió dollár helyett csak 60 áll a stáb rendelkezésére? Ne is gondoljunk bele, inkább nézzük az alapfelállást.

A film rögtön az első jelenetében prezentálja, milyen laza, de tesztoszterontól túlfűtött elbeszélői stílusra számíthatunk: illegális, alvilági bunyó zajlik épp egy ketrecben, amikor megérkezik Elwood Dalton (Jake Gyllenhaal), kapucnival a fején, nagyon rejtélyesen. Mi ekkor még semmit nem tudunk róla. Csak a leendő ellenfele reakciójából vesszük le, hogy ezzel a fickóval nem érdemes kesztyűt húzni, hiszen az addig mindenkit tönkreverő bunyós fülét-farkát behúzva kereket old. A ring környékén ólálkodik egy Frankie (Jessica Williams) nevű fiatal nő is, aki Dalton pacifista győzelmét látva csillogó szemmel ajánl hősünknek munkát. Jöjjön az Országúti diszkóba dolgozni, legyen kidobó nála, mert szüksége van a helynek az efféle kemény arcokra.

Tovább

Jön a Joker 2, de van egy rossz hírünk azoknak, akik irtóznak a musicalektől

március 23., 16:12 Módosítva: 2024.03.23 21:06
43
Régóta terjed már a témával foglalkozó fórumokon, hogy a Joaquin Phoenix és Lady Gaga nevével fémjelzett második Joker-film, a Joker: Folie à deux musical lesz. Ehhez most megerősítés érkezett a készítőktől arra vonatkozólag, hogy minimum 15 ismert dal átdolgozása lesz hallható a filmben. Eredeti dalokról is suttognak, de hogy mennyi és ki által jegyzett nóták lennének, arról nem szól a fáma.

A Todd Phillips várva várt Joker-folytatásának forgatásába és korai változataiba beavatott bennfentesek a Varietynek elmondták, hogy a film erősen halad afelé, hogy „egy zenegép-musical” legyen, mivel legalább 15 „nagyon ismert” dal újraértelmezését integrálja majd a történetbe. Az egyik állítólag a That’s Entertainment lesz az 1953-as The Band Wagon című musicalből, amely Judy Garlandhoz kötődik. Ugyanakkor nem vetették el azt sem, hogy egy-két eredeti dal is bekerüljön a végleges változatba. Arról, hogy ki írná az eredeti dalokat, illetve ki énekelné őket, egyelőre nem tudni részleteket. Azt tudjuk, hogy a források szerint

Hildur Gudnadottir, az első Joker-film Oscar-díjas zeneszerzője állítólag »jellegzetes, kísérteties zenei jegyeit« fogja belevinni az egyes dalokba.

Tovább

Megérkezett a Pingvin előzetese

március 23., 09:20 Módosítva: 2024.03.23 16:41
30
Colin Farrell visszatér Gotham Citybe Oswald Cobblepot, azaz a Pingvin szerepében, a Batman spin-off-sorozatában, amely ősszel érkezik a Maxra.

Megérkezett a Pingvin előzetese, amelyben ismét az Oscar-díjra jelölt Colin Farrell alakítja Batman nagy ellenfelét – írja a Variety.

A Pingvin közvetlenül a DC 2022-es, Batman című mozifilmjének eseményei után játszódik, és nyomon követi Oswald Cobblepot hatalomra jutását a gothami alvilágban, ahogy a Batman-univerzum egyik legjelentősebb gonosztevőjévé válik.

Colin Farrell alakítása a Batmanben komoly elismerést váltott ki a kritikusok körében. Korábban Burgess Meredith, Danny DeVito és Robin Lord Taylor is alakította már Pingvint.

A sorozat nyolc epizódból fog állni. A forgatás 2023 márciusában kezdődött, de júniusban az írók és színészek sztrájkja miatt leállt, és csak a hálaadást követő héten folytatódott. Ősszel érkezik majd az HBO Maxból lett Max platformra.

A Batman folytatása pedig egy évet csúszott, 2026. október 2-án kerül a mozikba.

Újabb legendás filmet modernizálnak

március 22., 17:03 Módosítva: 2024.03.23 14:33
132

Ismét mozivászonra kerül a néhai német író, Michael Ende közkedvelt fantasyregénye, a Végtelen történet (The Neverending Story), amelyből 1984-ben kultuszfilm is készült. A Michael Ende Productions és a presztízsfilmeket gyártó See-Saw Films új, közös vállalkozásának köszönhetően Fantáziaország világa ezúttal is élőszereplős filmben tér vissza a mozikba.

A Variety szerint Ende hagyatéka iránt az elmúlt években világszerte érdeklődtek, stúdiók és streamingszolgáltatók is feldolgozták volna a sztorit a mai közönség számára.

Tovább

Cillian Murphy visszatér az egyik legismertebb szerepéhez

március 22., 15:35 Módosítva: 2024.03.23 13:30
145
Az Oscar-díjas Cillian Murphy ismét eljátssza Tommy Shelby szerepét a Peaky Blinders (Birmingham bandája) című sorozat közelgő filmadaptációjában.

Steven Knight, a Peaky Blinders alkotója a BBC új drámája, a The Town premierjén megerősítette, hogy a nemrég Oscar-díjat nyert Cillian Murphy ismét eljátssza Tommy Shelbyt a brit bűnügyi drámasorozat készülő filmváltozatában – írja a Variety.

Visszatér. Szeptemberben forgatjuk, nem messze innen, Digbethben

– erősítette meg Steven Knight.

Cillian Murphy visszatérése Tommy Shelby szerepében nem túl nagy meglepetés, tekintve, hogy az Oppenheimer sztárja már régóta hangoztatta: szívesen szerepelne egy Peaky Blinders-filmben, ha a forgatókönyv eléggé méltó lenne hozzá.

Ha több történet van benne, szívesen megcsinálnám. De jónak kell lennie

– mondta a színész 2023-ban a Rolling Stone-nak.

A Variety's Actors on Actors című műsorának beszélgetésén Margot Robbie egy lehetséges spin-off-filmről kérdezte a színészt, könyörögve, hogy csináljon egyet, amire Cillian Murphy azt felelte, hogy nyitott az ötletre.

A Peaky Blinders eredetileg a BBC Two műsorán mutatkozott be, de miután a sorozat felkerült a Netflixre, a népszerűsége robbanásszerűen megnőtt. A sorozat fináléja 2022 áprilisában került adásba, de Steven Knight sosem titkolta, hogy filmben szeretné folytatni a történetet.

(Borítókép: Cilian Murphy. Fotó: Netflix)

Lenyűgöző sorozat készült a történelem egyik leghírhedtebb gyilkosságáról

március 21., 20:03 Módosítva: 2024.03.22 16:21
45

Eddig legfőképp a kiváló sci-fi-sorozatai miatt dicsértem sűrűn az Apple TV+-t, most azonban úgy tűnik, hogy a streamingszolgáltató egy másik műfajban is belecsapott a lecsóba. Egymás után hozzák ugyanis a kihagyhatatlan történelmi sorozatokat. Ilyen volt a nemrég befejeződött A levegő urai, amelyet Steven Spielberg és Tom Hanks neve fémjelzett, és a második világháború pilótáit hozta közelebb. És ilyen most a Manhunt, mely 1865-be, egészen pontosan április 15-ére repít bennünket vissza. A napra, amikor Abraham Lincolnt, az Egyesült Államok 16. elnökét meggyilkolták.

Igen, a történelemórákon mindenki tanult erről, de többnyire szárazan, csak az adatokra támaszkodva. A Manhunt című, március 15-én az első két részével bemutatott thriller ezt a csorbát köszörüli ki. Nemcsak a híres politikus elleni merényletet, hanem az azt elkövető színészt, John Wilkes Booth-t (Anthony Boyle) és a gyilkos utáni hajtóvadászatot is úgy mutatja be, hogy közben lerágjuk a körmünket.

De micsoda a Manhunt? Színesebb történelemlecke? Konspirációs thriller? Detektívdráma? Igen, igen és igen. Mindhárom igaz az Apple TV+ produkciójára, mely nem cicózik, rögtön az első jelenetétől kezdve építgeti a feszültséget, mutogat pisztolyt, kést a kézben, és nagyjából 20 perc alatt eljutunk az ominózus színházi darabig, amikor a Hamish Linklater által játszott Lincolnt lelövik. Persze a sorozat készítői odafigyelnek rá, hogy az elnök személye majd körbelengje az évadot, flashbackek formájában bizonyosodhatunk meg róla, hogy a rabszolga-felszabadító Lincoln mennyire jószívű, és amúgy a maga nemében jó fej ember lehetett. Bár Linklater elég furcsán fest, olyan, mint aki Abraham Lincolnt cosplayezik, de abban a pár snittben, amiben felbukkan, hozza az elvárhatót, és ilyen körülmények között se lóg ki annyira.

Tovább