Adás

"Nem akartam tök átlagos apokalipszis filmet forgatni, amiben a harmadik világháború után minden szétesik - mondta a második filmjéről Vranik Roland rendező, aki igazából meg sem indokolta a filmbeli világvége alaphangulatot, csak a következményekre fókuszált. - Az ötlet egy BBC-sorozatból jött, amiben elvették a család tévéjét. A mama gyógyszerfüggő lett, a papa alkoholista, a gyerekek meg az utcán tengődtek. Ilyesmit akartam én is." A film igazából akárhol játszódhatna, van benne Budapestet idéző lepukkant bérház, és tengerparti kockanyaraló is.Kritikusunk közepesen fanyalgott.

Mindszenty - Szeretlek, Faust

Pozsgai Zsolt tévéfilmje a Szeretlek, Faust című színházi előadása alapján készült. A felvétel helyszíne a Terror Háza összes terme, tankja, börtöne. Például, ahol Mindszenty raboskodott. Az eredeti darabot 1996-ban mutatták be, azóta folyamatosan műsoron van annyi változással, hogy 2005-ben Mertz Tibortól átvette a címszerepet Lux Ádám, míg Jávor Pált Kautzky Armand alakítja. Eddig 476 alkalommal játszották. A rendező kiemelte, hogy "a 15 év alatt egyetlen hivatásos kritikus sem írt róla, annál többet a vidéki lapok újságíró kritikusai". A PCN Film pályázott a megfilmesítésre az akkori ORTT-től, és 7 millió forintot nyert. Ebből készült el a film. Tévéfilmnek szánták, a Mokép  a közelmúltban dvd-n is megjelentette az anyagot.

Az alma

A filmből kiderül, mihez kezdene Scherer Péter Kisvakondként egy magyar népmesében, a cseh újhullám stílusában a Quimby zenéjére. Schwechtje Mihály 2007-ben rendezte ezt Jánosról, az almatermesztőről, akinek a tanyája csodás rendben van, amíg meg nem érkezik hozzá Kopasz és fel nem fedezi, hogy alma nőtt az akácfájára. A film 10 millió forintból készült, és a szemlén a diákzsűritől megkapta érte a legígéretesebb fiatal tehetségnek járó különdíjat. A nézettségéről nincsen statisztikánk, hisz a film forgalmazásba nem került.

A hangya és a tücsök

Hajnóczy Péter életműve rendre elkerüli a filmesek figyelmét, pedig kevés olyan alkotó volt a magyar irodalomtörténetében, aki ennyire képekben gondolkozott. Csáki László munkája egyike a kevés kivételnek: a képzőművészet, animáció és élőszereplős film határvonalait mossa össze az ismert La Fontaine mese Hajnóczy-féle parafrázisával. A filmben a 17. századi fabula módosul a szűrőkön át szarkasztikus, abszurd humorral. "Szemző Tibor ajánlotta a figyelmembe a novellát. Az adaptáció krétaanimáció helyett lett élőszereplős, ami több kihívást jelentett" - mondta a rendező. A film a 38. filmszemlén Országos Diákzsűri kisjátékfilm különdíját kapta egyedi látványvilágáért.

Mecsek kincse

"Dolgoztam a Sztornó című nagyjátékfilm forgatásán, és az egyik nap Pécsen, a világ legszomorúbb vidámparkjában forgattunk. Felvillanyozott a látvány, és emléket akartam állítani annak a helynek, ahol megállt az idő" - mondta a film születéséről Szirmai Márton, aki kísérletező kedvű kisjáték- és dokumentumfilmjeivel már többször felhívta magára a figyelmet (például a Szalontüdővel és A süllyedő faluval). Az amatőrfilmezés világából érkező rendező ezúttal vidéki vidámpark üzemeltetőinek, drámaira festett hétköznapjait mutatja be. A film dokumentumfilmként indul, majd fikciós elemek is megjelennek, hogy a kisvárosi horror elemeit vegyítő ökotanmesévé váljon. Kis költségvetésű film, KVB-től kapott kamerával, a pénzhiányból nem következik automatikusan ötlethiány-jeligével.

Végtelen percek

Bár sokszor keltették az elmúlt hónapokban az Inforg stúdió halálhírét, ez a kisfilm, ami a locarnói filmfesztivál versenyprogramjába is meghívást kapott, 2011-ben készült. A Magnólia bemutatása óta divatossá váltak az egy esemény köré szerveződő, mozaikszerű dramaturgiai szerkezetet követő filmek, de ennek a szerkezete már kimódoltnak tűnhet. Végső tanulság, spoiler nélkül: nem a percek végtelenek, hanem az idő.