A Douglas Adams nevű angol egyetemista részegen feküdt egy ausztriai parkban, egyelőre még mit sem tudva arról, hogy ha egyszer kijózanodik, ő lesz a világméretű rajongótábort gyűjtő Galaxis útikalauz stopposoknak könyvsorozat szerzője. "Elterültem egy mezőn, az Európai útikalauz stopposoknak című könyvem társaságában - számolt be a reménytelen estéről később - és amikor a csillagok megjelentek az égen, azt gondoltam, valakinek írnia kéne valamit Galaxis útikalauz stopposoknak címmel, és akkor kilőhetném magam az űrbe. Ezután mély álomba zuhantam, és elfeledkeztem róla nagyjából hat évig."

Adams végül 1978-ban használta fel az ötletet: megírta az angol humort galaktikus vándorlással keverő történet első részét, amelyben egyébként felfedezte az Univerzum legfontosabb tulajdonságát, a nonszenszet. Így - ha ma élne - valószínűleg nem lepődne meg a kultkönyvből frissen elkészült film vegyes fogadtatásán. Bár a Galaxis útikalauz stopposoknak moziváltozata láttán az Index kritikusának nem jutott eszébe, hogy máglyát rakjon, eretnekvádakat forgatva fejében (kritikánk csütörtökön lesz olvasható), a nemzetközi sajtó egy része kiátkozta a rendezőt, a forgatókönyvvel együtt. Hallgatva arról, hogy annak megírásában részben maga Douglas Adams is részt vett.

A szélsőséges vélemények egyébként érthetőek, az egyszerre vicces és filozofikus Galaxis útikalauz könyvsorozat ugyanis már megjelenésekor hatalmas sikert adatott, a rajongók táborát pedig csak növelte az írni saját bevallása szerint gyűlölő szerző szerteágazó munkássága.

Douglas Adams ugyanis nem csak öt kötetben bonyolított pángalaktikus történetével szerzett hírnevet magának, de a PC hőskorától kezdve készített számítógépes játékokat, korán rákattant az internetre, ami mellett elkötelezett környezetvédő volt, szarkasztikus stílusban emlékezve meg a Földről lassanként eltűnő állatokról.

Részegen Európában

Adams, aki kezdetben a Dr. Who tévésorozat forgatókönyvein dolgozott, többek közt a monty pythonos Graham Chapmannal, eredetileg nem könyv formájában írta meg a történetet: 26 évesen a BBC rádióadása számára készítette el a Galaxis útikalauz első részét. A nagy sikerrel futó adások után nem sokkal készült a könyvváltozat. A Föld sajnálatos megsemmisítése következtében galaktikus barátaival vándorló, kissé szerencsétlen földlakó, Arthur Dent kalandjait pedig 1980-ban folytatta Vendéglő a világ végénnel, amit az Élet, a Világmindenség és minden (1982), a Viszlát, és kösz a halakat! (1984), majd a Jobbára ártalmatlan (1992) című részek követtek.

Az első két részből 1981-ben tévésorozatot forgattak, nagyjából a Szomszédok technikai színvonalán, mégis nagy sikerrel. Miközben a szerző - a legfiatalabbként - megkapta az egymillió eladott könyv után járó Golden Pan díjat, az adamsi univerzum virtuális dimenzióban is terjeszkedni kezdett.

Egy szarkasztikus geek Angliából

A rajongók által csak DA-nek nevezett író 1984-ben készítette el a Galaxis útikalauz játékverzióját, ami a kor technikai színvonalának köszönhetően egyszerű, szövegalapú programot jelentett, ám éppen ezért érvényesülhetett maradéktalanul a szerző fanyar humora. A játék bestseller lett az Egyesült Államokban. Adams szintén a nyolcvanas években írta a Bürokrácia című játékát, amelyben - formabontó módon - a főhősnek arra kell rávennie bankját, hogy új lakcímét átvezessék papírjaira, és így hozzáférhessen saját pénzéhez.

A szerzőt azonban nem csak felhasználóként érdekelte az új technika, majdhogynem részt vett annak fejlesztésében és terjesztésében is. Már 1985-ben gondolkodott CD-n terjeszthető játékokon, az 1984-ben John Lloyddal közösen írt különleges szótár, a The Meaning of Liff című munka jegyzeteit pedig kezdetleges hipertextes rendszerben kezelte. Lelkesedése annak ellenére nem lohadt, hogy a gyűjtött anyag, egy technikai hibának köszönhetően később megsemmisült. A könyv ennek ellenére megjelent, Adams pedig hamarosan digitális médiavállalkozást alapított The Digital Village néven. Ők adták ki a Titanic űrhajó című CD-romos játékot is 1998-ban, elnyerve a neves Codie awardot. Szintén a The Digital Village indította el a h2g2 nevű, a látogatók által írt szócikkekre alapuló, internetes enciklopédiát.

Utoljára látható

Mindeközben DA, aki nem meglepő módon ateizmusáról is nyilatkozott, kifejtve, hogy valószínűleg isten nélkül, egyedül vagyunk az univerzumban, és csak magunkra számíthatunk, a Föld háromdimenziós lényeivel is foglalkozott. 1990-ben Mark Carwardine zoológussal könyvet adott ki a kipusztulás szélére sodródott állatokról, Utoljára látható címmel.

A globális rajongótábort két évtizeden keresztül tartotta lázban a hír, miszerint maga a szerző dolgozik a Galaxis útikalauz filmváltozatán. Az írásra csak a legdurvább módszerekkel rávehető Adams, akit kiadója egy alkalommal állítólag addig nem engedett ki szállodai szobájából, amíg be nem fejezte az ígért fejezetet, a kilencvenes évek végén jórészt csak a forgatókönyvön dolgozott. A filmet több átütemezés után 2000-re tervezték, Jay Roach rendezésében, Jim Carrey főszereplésével. A határidőt azonban végül Douglas Adams váratlan halála rúgta fel. 2001. május 11-én szívroham végzett vele, nem kokainozás, ivás vagy szex, hanem edzés közben.

Újabb négy évi munkával végül elkészült a film, és kiadták Adams befejezetlen regényét, a Kétség lazacát is, amiben meglepő módon szerepelnek motívumok a Galaxis útikalauz-könyvekből, és másik sorozatából, a Dirk Gently holisztikus nyomozó kalandjaiból is, így egyelőre nem tudni, hogy az író melyik ciklusba szánta munkáját. Egyesek szerint erre már nem is fogunk választ kapni.