![Aranyköpések](https://vakbarat.index.hu/assets/images/konyvajanlo/aranykopesek.png)
Könyv az életünkről, mindennapjainkról, azok nehézségeiről 14 kortárs író egy inspiráló novelláskötetben
MEGVESZEM![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=vglkmillft/fastid=ketmcjgnixqyxknfmcbaqgtblckh/nc=0)
A Sarah Connor-krónikák Terminátora, Garret Dillahunt visszatért. Természetesen ugyanolyan hideg tekintetű, érzelmek nélküli gyilkológépként, mint amilyen a tévésorozatban volt, de a minimális arcjátékot és az acélkeménynek szánt, kifejezéstelen tekintetet most ráfoghatta arra, hogy egy beilleszkedési zavarokkal küzdő háborús veteránt alakít. Sherman 7 évvel a majdnem halálos fejlövése után nem tud mit kezdeni az ajándékba kapott új élettel. Felkeresi a régi bajtársát (Donal Logue), aki megmentette az életét, de - micsoda meglepő fordulat! - a pár nap együttélés során kiderül: a családos hősnek csak nyűg egy semmiből felbukkant, idegbeteg frontharcos.
Dilahunt Terminátor-manírjai sörözős-káromkodós, fegyverfetisiszta óriáscsecsmőként is jól működnek, hiszen ugyanolyan kevés érzelmi intelligencia jutott mindkét karakternek. Donal Logue körszakállat és hosszú hajat növesztve Jeff Bridges-hasonmássá változott a blockbusterek névtelen mellékszereplőjéből (játszott a Jerry Maguire-ben, a Pengében és a Szellemlovasban is). Bár a színészi játéka nem ér fel az Oscar-díjas kollégájáéval, nagy átéléssel őrlődik az idegentől rettegő feleség (Molly Parker) és a megmentett harcostárs között, főleg amikor olyan döntést kell hoznia, amivel az egyiküket biztosan megbántja.
A három szereplő kapcsolata sistereg a feszültségtől, és a jó előre előkészített shotgun is elsül, amikor kell. A nézőnek mégis sokszor támad hiányérzete, hiszen a Rambo óta eleve nem sok újdonságot lehet mondani a békét kereső, de folyton konfliktust generáló, hazazavart bamba mészárosokról. A film néma jelenetei ráadásul sokszor kellemetlenül hosszúra nyúlnak, a cselekmény pedig csak abban különbözik a háromfős kamaradrámáktól, hogy a családi problémák helyett néha a háború is szóba kerül. A korábban csak rövidfilmeket forgató író-rendező, Ryan Redford (nem rokona Robert Redfordnak) szépen felmondta a leckét a leszerelt katona drámájából, most már jöhetne tőle valami eredeti is.
Rossz előjel, ha egy fesztiválfilmet valami régi klasszikus fapados változataként hirdetnek a katalógusban. Az "ír Taxisofőr" címkével eladott Savage viszont tényleg az, aminek mondja magát. A szociodrámába oltott bosszútörténetek szokásos kliséit felvonultató film önmagában nem lenne erős, szerencsére a főszereplő, Darren Healy megdöbbentő erejű átváltozást mutat be, ahogyan mimózalelkű lesifotós énjétől eljut a szénné gyúrt Mucsi Zoltán-arcú, bestiális gyilkosig.
A film a kasztrálással végződő rablótámadást túlélt Paul kálváriáját mutatja be. A téma brutálisan sokkolja a férfi nézőket: a főhős pont összejött volna az apjára vigyázó ápolónővel, de szétnyiszált herékkel csak szorong az ágyban. Önvédelmi edzésekbe menekülne, de a rossz emlékek miatt ott még egy lány is megveri, ráadásul úgy érzi, a pszichológusnő is csak kiröhögi, ahelyett, hogy segítene rajta. Paul csak az ész nélküli gyúrás, a vadászkések simogatása és a kegyetlen gyilkosságok után érzi úgy, hogy visszakapta elveszett férfiasságát, így hiába próbálják megmenteni, mindig visszazuhan a vicsorgó, Neander-völgyi ősember szintjére, aki a korábbi támadóira és a többi bűnözőre vadászik az éjszakában.
Sajnos a Vadállat amatőrfilm-jellege majdnem minden képkockából kiérződik. Rosszak a kamerabeállítások, semmitmondóak a párbeszédek, fölöslegesek a túlpörgetett vágások, és bevillan egy vígjátékokba illő, funkciótlan birkakergetés is, ami teljesen hazavágja az addigi nyomasztóan feszült légkört. Pozitívumként viszont ott vannak azok a jelenetek, amikben a végletekig elkeseredett, dühös főhős a kapucnis pulóvere alól bámulja a sikátorok söpredékét, utána pedig még a bénázó autótolvajokat is brutálisan lemészárolja. Ha Brendan Muldowney író-rendező jobban rágyúr a mániákus igazságosztó motívumra, akár az utóbbi évek legjobb low budget szuperhősfilmjét is leforgathatta volna, így viszont be kell érnünk egy közepesnél kicsit jobb bosszútörténettel.
Könyv az életünkről, mindennapjainkról, azok nehézségeiről 14 kortárs író egy inspiráló novelláskötetben
MEGVESZEM