Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMLévai Anikó: Ők fogják megtermelni az itt ülők nyugdíját
További Degusztátor cikkek
Két, önmagában is jelentős és értékes projekt kapcsolódott össze a Magyar Konyha gasztronómiai magazin legújabb kiadványának bemutatóján: megismerhettük az októberi lapszámhoz ingyenesen adott, Top 150 termelő címmel megjelent könyvecskét, illetve azt a munkát, amelyet Vecsei Miklós társadalmi felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos végez. A két projektet a bemutatónak helyet adó FeteKert Kávézó kötötte össze, ahol Kiss Csaba séf a felzárkózó településekről származó alapanyagokból varázsol minőségi fogásokat.
Ahhoz, hogy minél hosszabban és főleg minél egészségesebben éljünk, minőségi ételekre van szükség, ehhez pedig a vidék termelői állítják elő az alapanyagokat. Hogy hol lehet megbízható minőségben húst, halat, sajtot, gombát, ecetet, lekvárt, mézet beszerezni, ebben segít a Magyar Konyha gasztronómiai magazin Top 150 termelő címmel megjelent kiadványa, amelyet most mutattak be.
Minőségi termények
„Itt nagyon otthon vagyunk” – kezdte a termelői könyvecske ismertetését Lévai Anikó, a Magyar Konyha szerkesztőbizottságának elnöke, aki jól ismeri a mezőgazdaságban dolgozók és a segélyszervezetek világát is, így először Vecsei Miklós társadalmi felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos munkájáról beszélt.
A Felzárkózó Települések program háromszáz településen van jelen, hogy az ott élőknek olyan munkát és perspektívát nyújtson, amely egyrészt az ő életminőségüket javítja, másrészt ezzel párhuzamosan olyan alapanyagokat termelnek meg, amelyek megállják a helyüket a település határán túl is.
A programban részt vevő, legszegényebb településeken élők sokat hozzátesznek ahhoz, hogy a születési ráta növekedjen az országban. Azért fontos, hogy ezek a települések minél jobb állapotba kerüljenek, mert itt fog megszületni a magyar népesség egy jelentős része, ők fogják megtermelni az itt ülők nyugdíját
– mondta Lévai Anikó. Az ezeken a településeken élők mezőgazdasági munkát végeznek, a jó minőségű zöldséget, gyümölcsöt, illetve az ezekből készült lekvárt, szörpöt, süteményt pedig eljuttatják a vásárlókhoz.
Farm to table
Lévai Anikó felidézte, hogy tíz-húsz évvel ezelőtt a séfek arról beszéltek, hogy nem tudnak jó minőségű magyar alapanyagból dolgozni, mert nem biztosított a folyamatos, megbízható ellátás, ehhez Bécsbe vagy Párizsba kellett menniük. A farm to table mozgalom erősödésével azonban ez egyre inkább megvalósult, és nemcsak az éttermek juthatnak hozzá minőségi alapanyagokhoz, hanem az igényes vásárlók is.
A Top 150 termelő című kiadvány olyan családi gazdaságokat, kisvállalkozásokat mutat be, ahol nem ipari termelés folyik, mégis munkahelyeket tudtak teremteni a környezetükben, és hozzáférhetők a termékeik azokban a közösségekben, ahol élnek. Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője, a kiadvány ötletgazdája mesélt arról a munkáról, ahogyan az összeállítás született: a magazin több száz gazdaságban járt az elmúlt években,
hóban, sárban, tyúkfarmon, répaföldön,
az így megismert termelőket díjazta, díjazza is, így nagy rálátásuk van arra, hogy kik a valóban megbízható termelők.
Ez azért is fontos, mert az orvostudományon belül egyre nagyobb figyelmet kap a táplálkozás. Az irányzat képviselői nem győzik hangsúlyozni, hogy étkezésünk befolyásolja a bélflóránk összetételét, a betegségekért pedig a baktériumflóra sérülése felelős. Nem mindegy tehát, mit eszünk, és az sem, mit eszik az az állat, amelynek húsát vagy tejét elfogyasztjuk. A könyv szereplőinél már jártak a szerkesztőség tagjai, a saját szemükkel győződtek meg portékájuk minőségéről, az előállítás körülményeiről.
Ők azok, akik visszaadják az élelmiszerekbe vetett hitünket, mert nemcsak megtermelik, de fel is dolgozzák az alapanyagokat, adalékanyagoktól és tartósítószerektől mentes árut kínálnak, portájuk bárki előtt nyitva áll
– mondta Vinkó József. Közülük szedtek most csokorba százötvenet.
Húsok, mézek, gombák
A tejtermékek, húsok, gabonák, szárnyasok, mézek, gombák, csokoládék, szörpök felsorolása mellett a kiadványban – amelyet négy év után másodszor ad ki a Magyar Konyha – újdonság az Egzotikus alapanyagok fejezet, amelyben a
magyar citromról, olíváról, struccról, sáfrányról, papajáról is olvashatunk.
Önálló rész foglalkozik a kosárközösségekkel, amelyek összegyűjtik a minőségi alapanyagokat, majd tőlük egyenesen a vásárlóhoz kerül a szezonális termény a szupermarketek, nagybani piacok vagy más forgalmazók bevonása nélkül. A vevő így a legfrissebb árut kapja, a lehető legközelebbi termelőtől, minimális csomagolással.
A kiadvány az alapanyagokon túl a főzéshez is kedvet csinál, és ehhez is kell a jó alapanyag. A könyvecske mottója Gundel Károlytól származik:
„Jó minőségű alapanyagból könnyű rosszat főzni, de rosszból sohasem lehet jót.”
A sajtótájékoztatón Vecsei Miklós, aki egyben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat általános alelnöke, képeken mutatta be a felzárkózó települések életét, ahol a nyomor is látszik, mégis szép jeleneteket, pillanatokat, tekinteteket láthattunk mi, akik a jóléti erkélyen élünk. Az ő projektjük egyébként a kávézó szomszédságában található önkiszolgáló élelmiszerbolt is, ahol azért nincs pénztáros, mert az ő munkáját már nem tudnák megfizetni. Aki szeretne vásárolni a felzárkózó települések portékáiból, itt megteheti.