Mindenre van megoldásunk, az utóbbi hónapban is számos új hely nyílt a fővárosban, ahol nagyon jókat lehet enni.
A Hokedli egy új felfogású főzelékbár a Nagymező utcában, igen közel fiatalságunk főzelékeséhez, a Főzelékfalóhoz. Sokáig tartott, de eljutottunk oda, hogy elhiggyük, a főzelék nem a rántástól és fehér lisztcsomóktól lesz főzelék, és nem egyedüli feltét a rántott sajt, vagy a fasírt. Erre bizonyíték a Hokedli, ami gluténmentes főzelékbárként definiálja magát, de a valóságban ez mindössze annyit takar, hogy nincs rántás a főzelékekben. Ott jártunkkor háromféle főzelék volt, sárgaborsó, zöldborsó és lencse. Én mindössze két ételt nem vagyok hajlandó megenni, a grízes tésztát és a sárgaborsót, így az rögtön kiesett, de a pisztáciás zöldborsót és a káposztás lencsét azonnal megkóstoltam. Nem tudnám eldönteni melyik volt finomabb, mind a kettő tökéletes, egészséges, laktató ebéd, főleg a currys pulyka feltéttel együtt.
A Hokedli komolyan veszi a nevét, a tenyérnyi helyen mindössze három hokedlire lehet leülni, amin lebomló műanyagtányérból, fakanállal lehet megenni az ebédet, ami nekem annyira nem jött be. Nem szeretek ilyen szűk helyre, idegenekkel beszorítva enni, mert úgy érzem, minél gyorsabban be kell lapátolnom mindent. De elviteles helynek elképzelni sem tudnék tökéletesebbet a Hokeldlinél. Desszertként a mascarponéval töltött mogyorótorta csodálatos lezárás volt.
A Hokedli tulajdonképpen Sinkó Bori egyszemélyes kis kifőzdéje, ahol ő találja ki, mit és hogyan főz. A kis főzelék és leves bár két hónapja nyílt, azóta már komolya törzsközönsége van. A hely abszolút kutyabarát, kutyával érkezőknek ingyen főtt csont jár.
Hokedli, Nagymező utca 10. Nyitva: 12-20. Leves: 550 Ft, Leves+ főétel illetve Főétel+ feltét: 1190 Ft, leves+ főétel+feltét: 1490 Ft
A Delibaba augusztusban kezdte meg a próbaüzemet, és bár hivatalos megnyitója még azóta sem volt, törzsközönségük már nekik is van. Lőrincz Anna grafikusi munkáját hagyta ott, hogy végre azt csinálja, amit igazán szeret, azaz szendvicseket. A Delibaba fő alapelve, hogy mindegyik szendvicsbe legalább egy kistermelőtől származó alapanyag kerüljön. A szendvics itt valóságos műalkotás, amit gondos alapossággal állít össze Lőrincz Anna, nem sajnálva a ciabattából a chutney-kat és krémeket sem.
A Delibabában minden nap levest is vár, és külön nagy találmány, fél szendvics is kérhető, ami azért különösen jó, mert így többféle finomságot is meg tudunk kóstolni. (Egy szendvics: 790 Ft, fél szendvics: 400 Ft.)
Úgy is kérhetjük a szendvicset, hogy mindkét felében más töltelék legyen. Rajtam mondjuk az sem segít, annyira függő vagyok a csirkesalátás szendvicstől (friss zellerszárral) hogy én mindig azt eszem. Anna kedvence mindig más, azt mondja éppen azért készít mindig újféle, szezonális szendvicseket, mert senki sem akarja mindig ugyanazt enni.
A téli szezonális szendvicsek közé tartozik a marhasültes, amiben babérral és paradicsommal sült marhalábszár van, némi csípős-édes orosz mustárral. Nagy a vegetáriánus kínálat is, a legkelendőbb téli szendvics a sütőtökös, házi tejszínes krémsajttal, mézzel és csilivel sült sütőtökkel és rukolával.
Szerencsére a Delibabában a kávéra is figyelnek, a jó ebéddel és utána a Lumen kávéval az egész nap kibírható. Az is idejöjjön, aki híresen finom bownie-ra vágyik illetve a karácsonyi szezon kedvence a citromos-mandulás bejgli.
Nádor utca 19. nyitva 8-18. december 23 és janur 5 között a Delibaba zárva tart, ekkor találják ki az új szendvicseket, de januárban meghosszabbított nyitva tartással indulnak újra.
A Pörc annyira új, hogy még kész sincs. Aki szokott járni Balatonkenesén, annak nem ismeretlen már ez a balatoni delikát, amitől már az is nagy merészség volt, hogy a lángoshoz szokott balatoni piacon megnyitott. Ráadásul egy olyan üzlettel, ami még Londonban is menőnek számítana, hiszen Kocsis Jenő mindig ingben és nyakkendőben áll a pult mögött. Az ínséges balatoni piacon a kenesei Pörc nem csak azért volt fantasztikus, mert végre drágán bár, de hozzá lehet jutni minőségi húsáruhoz és sajtokhoz, hanem azért is, mert végre van egy hely, ahol lehet normális kávét inni. A balatoni tesztüzem annyira bejött a tulajdonosnak, hogy a nyári zárás után rögtön a Lövőház utcában nyitott újra.
A Pörc legnagyobb erőssége, mint nevéből is kiderül a hús. Kocsis Jenőnek saját húsfeldolgozó üzeme van, sőt már a dédapja is hússal foglalkozott, így garantáltan tudni lehet, milyen húsból és milyen összetevőkből készülnek a termékek. Nincs olyan kolbász és szalámi, amiről itt ne derülne ki, hogy honnan származik. Már csak azért is, mert a tulajdonos mindenkivel nagyon szívesen és hosszan társalog. Imádja, amit csinál, látszik rajta.
A névadó pörc valóban olyan finom, hogy függőséget okoz, de nagyon jó a tepertő és a sonka is. A hely egyelőre delikátként működik, de hamarosan beindul a szendvicsgyártás, bár ennek koncepcióját és árait még csak tervezgetik, így ajánlani semmit sem tudunk. Az minden esetre biztató jel, hogy a pékárut a Pipacs pékségtől veszik. Télen is lehet majd kint szendvicsezni egy melegítő gomba alatt, valamint itt is nagyon rámennek a minőségi kávéra, három különböző pörköléssel várják a húsimádókat.
A hús mellett igen nagy a kézműves delikát kínálat, főleg Balaton közeli finomságok, mézek, lekvárok, sajtok és borok.
Pörc Buda Lövőház utca 27.
Amikor a Gömböcben jártam, akkor beférni is alig lehetett, mondjuk nem a rengeteg vendég miatt, hanem azért, mert éppen az egész helyet elfoglalta a bejárati ajtó, amit az amúgy is pici üzletben festettek. De nyitva voltak, és meg lehetett kóstolni az aranciniket, amikről ha valaki nem tudná, valójában rizsgombócok kirántva, amitől nem értem, hogy miért nem állandó ételek magyar lagzikon, vagy legalább a lagzik utáni józanodásokon. A belsejük töltött, én kóstoltam curryset és kolbászosat is, és mindegyik nagyon cseles, mert 350 vagy 450 forintba kerültek (már azóta kicsit zavarosak az emlékeim, hogy hogyan kombináltuk menüben), de kettőtől el lehet telni este, annyira laktatóak. Most elmagyarázhatnám, hogy ilyen meg olyan rizsből készült, de az élmény tényleg egy olajban kisütött és panírozott rizsgombóc, belül töltelékkel, ezt meg annyira nem lehet variálni.
Frissen készítik, ami jó, mert meleg, de rossz, mert meleg és a töltelék ízét annyira jól nem lehet érezni benne, vagy csak nekem sikerült az első harapással tropára vágni a nyelvemet. Minden nap este tízig vannak nyitva, pedig ez lenne az ideális részegeskedő kaja, reggelre biztos felszív minden alkoholt egy ilyen gombóc. Árulnak levest, bucikat és salátákat is, de ezeket nem egy helyen lehet enni a belvárosban, arancinit papírtartóból viszont csak itt.
Gömböc, Paulay Ede utca 59. Arancinik 350-450 forint között, leves 450, buci 750, saláta 650/750.
Nem leszek sem fair, sem elfogulatlan, mert egyrészt a Zing nem új, a hamburgeres buszuk már végigjárta a magyar fesztiválokat, amikor nem Léhűtő közelében áll a belvárosban, másrészt pedig mert még mindig emlékszem arra az estére, amikor valami brutális záporban is elgyalogoltam oda, hogy benyomhassak egy ezerforintos Street Burgert. A Zing sérthetetlen és képtelen hibázni, maximum én azzal, hogy sosem próbáltam meg a Guitar Hero burgerüket, amibe mindent beletesznek, ami csak belefér. Szerencsére most már nem muszáj hatalmas esőben a Léhűtő ernyői alá beállni és magányosan majszolni a burgert, mert a Király utcában megnyílt a beülős helyük.
Ahol ugyanazokat a hamburgereket lehet kapni, mint a teherautójukban, de pluszban még árulnak barbecue csirkeszárnyakat, philly steak szendvicset, brownie-t, meg egy csomó üdítőt (például a szuper lengyel biolimonádét, a John Lemont) és végre le lehet ülni és tisztességesen megenni. A burgereket lehet menüben kérni hasáb- vagy csipszburgonyával is, és végre mivel zárt helyen van, kezet is lehet mosni utána. A zsemle és hús még mindig nagyon finom, a szósz tocsog, én tényleg nem tudok már mit elmondani a Zingről azon kívül, hogy az összes haveromat azzal traktáltam múlt nyáron, hogy menjünk oda enni minden este.
Zing Burger, Király utca 60. Hamburgerek 990 forinttól 1680 forintig, menüben átlagosan +250 forint. A teljes étlap megtalálható itt, van gyerekmenü is.