A Balatonnál megszoktam már az érdekes történeteket, mégis mindig újra meg tud lepni, amikor valaki hátrahagyva egész addigi életét a tóhoz költözik, és valami egészen újba kezd. Főleg ha egy egykori vezérigazgató-marketinges házaspárról van szó, mint Zeliska Orosolya és férje, akik szakítottak a fővárossal, a szigorú időbeosztással, a dugókkal és inkább pékséget nyitottak Balatonfüred központjában. „Fogalmunk sincs, miért pont ide jöttük. Mondhatnék olyan romantikus dolgokat, hogy itt kérte meg nyolc éve a férjem a kezemet, de erről nincs szó. Nincs semmi kötődésünk Füredhez. Amikor eldöntöttünk, hogy végre belevágunk a családi pékségbe, egyértelmű volt hogy Balatonfüredre költözünk” - mondja a kis helyiségben a péklány, azaz Zeliska Orsolya, aki olyan természetességgel sorolja a balatoni élet szépségeit, hogy hirtelen nem is értem, miért nem költöztünk ide már mi is.

A Péklány kézműves pékség tavaly ősszel nyitott Balatonfüreden, nem túl jó időpont egy balatoni kezdésre, gondolhatnák, de egyre többen vélik úgy, hogy jobban járnak, ha nem a szezon kellős közepén nyitnak. Így még van idő bejáratni a helyet, arról nem beszélve, hogy a helyiekhez is közelebb tudnak kerülni a kevésbé zsúfolt, szezonon kívüli időszakban. Így volt ez a Péklány esetében is, a próbanyitás három hetében gyakorlatilag a fél város a törzsvendégük lett, itt vásárolják a kenyeret, főleg a békebeli félbarnát, ami a legnépszerűbb termékük.

Pedig Zeliska Orsit, mint mondja

ami talán a legmeglepőbb dolog az egész történetben.

Először nem sütni kezdett, hanem saját kis házi malmán őrölni, és leginkább az igazgatta, hogyan lehetne teljes kiőrlésű lisztből is jó kenyeret sütni. Hamarosan beiratkozott egy pékiskolába és Péklány leszek címmel blogot indított a kenyérsütési kalandjairól is. Ekkor azonban még ő sem gondolta, hogy egyszer pékséget nyit majd Balatonfüreden, de azt egyre inkább, hogy szakítani szeretne a multis léttel.

Ma már vannak reggelek, amikor a sarokig áll a sor, és nem csak kenyérért jönnek. Kérdeztem tőlük, ha már most ekkora a forgalom, nem rettegnek-e életük első nagy szezonja előtt, de egyelőre nagyon optimistán nyilatkoztak. Állnak elébe, és ha törik, ha szakad, szerdán mindig zárva lesznek. Azt mondják szerencséjük van, hiszen rögtön találtak olyan személyzetet, akik képviselni tudják a szemléletüket.

A Péklány elhivatottságát több dolog is mutatja, egyrészt hogy csak akkor nyitott saját helyet, amikor úgy gondolta, maximálisan elégedett a saját kenyerével.

Hiszen mind a két iskolának nagy rajongó tábora van, és ne maradjon kakaós csiga nélkül senki sem. Így mondjuk a választás nehézségével kell megküzdeni, úgyhogy én inkább egy másik csigára csaptam le gyorsan, a Rákóczi túrósra. Mivel reggelire érkeztem egy júniusi hétköznap, és még nem voltak sokan, így többféle péksütit kipróbáltam, mint példásul a levendulás biróst, ami állítólag a helyiek kedvence is, valamint a hétféle gyógynövénnyel fűszerezett bagelt. A vaníliás kosár és a ribizlis pite már csak ráadás volt. A péksütik többsége 350 és 400 Ft között mozog, a különlegesebbek, mint a sárgadinnyés croissant, valamint a szendvicsek azonban 500 Ft fölött vannak. A félkilós, békebeli kovászos kenyér 490 Ft, a többi pedig 590. Nem mindennap sütnek minden típusú kenyeret, úgyhogy érdemes figyelni a falon lévő táblázatot.

Nemcsak helyben szolgálnak ki, hanem sok étteremnek is szállítanak. Főleg bucit a hamburgerhez, ami úgy tűnik a Balaton partján már soha többé nem megy ki a divatból. A Péklány által sütött pékárut kapunk például a Kedves nevű cukrászdában is, és a Kredencben, ahol idén már a pulled pork szendvicshez a Péklány buciját használják. Sőt idén a Kredenc újított, és már pisztrángot is tesz a hamburgerbuciba, az eredmény pedig annyira csodás, mint amilyen maga a Dobai András vezette Kredenc.  Ezt mindenképpen próbálják ki, ha Füreden járnak! Mindkét hely megtalálható egyébként a 2018-as Balatoni gasztrotérképen, amit mielőtt a Balatonhoz elindulnak, mindenképpen érdemes áttanulmányozni, és elérhető már applikáció formájában is.