A kormány soha nem állította, hogy nem akarja megépíteni. Azt állította, hogy ha a főváros vezetése nem támogatja a projektet, akkor a kormány nem építkezik. Ugyanakkor a kormány nem tett le a tervről, nem mondott le a céljairól, mert a Liget-projekt mellett szóló érvei nem változtak. Van egy politikai helyzet, amiben a kormány vállalt egy önkorlátozást.
– mondta Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és a Liget Projekt miniszteri biztosa egy ma rendezett sajtóbeszélgetésen. A miniszteri biztos azokra a sajtóhírekre reagált, amelyek szerint folytatódik az Új Nemzeti Galéria építésének előkészítése a Városligetben annak ellenére, hogy Karácsony Gergely bejelentette, nem támogatja a Liget-projekt még el nem indult építkezéseinek befejezését, és ezt a kormány is tudomásul vette. Az új városvezetés azt már elfogadta, hogy az Új Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza építését befejezik, de az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház építését Karácsony Gergelyék ellenzik. Tévedett azonban, aki azt hitte, hogy ezek az épületek már biztosan nem épülnek meg a Ligetben, Baán mostani magyarázata alapján úgy látszik, ez a kérdés is nyitva maradt.
Baán László azt is hozzátette, hogy a Liget Projekt megépülésének nincs határidőkényszere, vagyis jellegéből adódóan nem olyan, mint egy atlétikai világbajnokság, ahol a létesítmények megépülését a sportesemény időpontja korlátok közé szorítja, és ahol ha a politika nem tud kompromisszumra jutni beruházással kapcsolatban, akkor az időmúlással értelmetlenné válik a projekt. Baán szerint az új Nemzeti Galéria épületére hosszútávon szükség van, az ilyen épületeket évszázadokra építik. Bár a szükségességével kapcsolatban most véleménykülönbség van a főváros és a kormány között, ez a véleménykülönbség szerinte nem jelenti azt, hogy a Galéria soha nem épül meg, mert az atlétikai stadionról kötött megállapodás mintájára létrejöhet a kormány és a főváros között egy kölcsönösen előnyös, konszenzuson alapuló megállapodás a ligeti fejlesztések ügyében is.
A miniszteri biztos szerint a fővárosi vezetés lépése egy politikai ideológia megalapozásáról szóló szimbolikus gesztus, de véleménye szerint túl erős és túl jó ahhoz a Liget Projekt terve, hogy ezt elvessék azért, mert aktuálisan van egy azzal ellentétes politikai álláspont is. Baán László arra is emlékeztetett, hogy decemberben készült egy közvéleménykutatás, amely azt vizsgálta, hogy a fővárosiak mennyire támogatják a Liget Projektet. Elmondása szerint a reprezentatív mintán készült felmérésben a budapestiek 70%-a támogatta a Liget Projektet, ha megmutatták nekik a terveket.
A Liget-projekt kapcsán ezek szerint kialakult egy patthelyzet a kormány és a főváros között. Kérdés, hogy mindebből mi következik a gyakorlatban, vajon azt jelenti-e ez helyzet, hogy
az említett épületek helye a patthelyzet fennállásáig körülpalánkolva fog a Ligetben éktelenkedni?
Az Index kérdésére Baán László elmondta, hogy a végleges politikai döntésig valószínűleg nem nyitják meg ezeket a területeket, de állítása szerint ez nem akadályozza a Liget rendbe tételét, mert a park területéből kb. 2-3 %-ot foglal el a három telek.
Azzal kapcsolatban, hogy az építés előkészítése hogy halad majd, írnak-e majd ki újabb tendereket, azt mondta, hogy építkezni nem fognak, de arról a kormánynak kell döntenie, hogy az előkészületben milyen szintig léphetnek előre. Az építési engedélyeket egyébként 2+1 évre kapták meg 2019-ben, vagyis 2022-ig, a jelenlegi kormányzati ciklus végéig érvényesek.
Arra kérdésre, hogy ha mégsem épül meg az Új Nemzeti Galéria, marad-e a jelenlegi helyén, a budavári palotában az intézmény, a miniszteri biztos azt válaszolta, hogy ha végleges kormánydöntés születne arról, hogy nem épül meg a Galéria új épülete, úgy erről az akkor aktuálisan hatalomban lévő kormány fog döntést hozni. Megismételte, hogy a jelenlegi kormány most azt gondolja, nincs meggyőző ok arra, hogy ezt a tervet végleg elvesse. Azt is hozzátette, hogy szerinte az ellenzők politikai véleménye is változhat, ez is benne van a helyzetben.
Baán László szerint az egész projektnek a kulcskérdése az Új Nemzeti Galéria megépülése. Úgy fogalmazott,
ha nincs Galéria, a projektnek a nemzetközi láthatósága a radar alatt marad.
A Váron belül a Magyar Nemzeti Galéria jelenlegi helyszínéül szolgáló palota történeti rekonstrukciójával kapcsolatban elmondta, hogy egyelőre a Szent István terem épületrészének helyreállítása valósulhat meg, amely egyfajta pilot projektként be tudja majd mutatni, hogy egy esetleges teljes felújítás milyen eredményekkel járhatna. Az Index kérdésére hozzátette, hogy az Új Nemzeti Galéria hiánya az elkövetkező években nem feltétlenül akadályozza a Vár felújításának folytatását. Amennyiben a vári rekonstrukciót felügyelő Várkapitányság a következő szakasznak a most a Nemzeti Galéria birtokában lévő "A" épületet (az egykori Munkásmozgalmi Múzeum szárnyát) jelölné ki, akkor nem látja akadályát, hogy ezt az amúgy is csak rövid ideje használt épületrészt a Várkapitányság rendelkezésére bocsássák.
A miniszteri biztos azt is elmondta, hogy a projekthez kapcsolódóan épülő, és idén nyári átadású Dózsa György úti mélygarázs felszínére egy promenádszerű zöldfelület kerül, amelynek első szakasza, az Ajtósi Dürer sor és a leendő Néprajzi Múzeum közötti rész várhatóan 2020 végére készül el. A Liget Projekt részeként felújított Csillagerődöt egyébként ez év őszén vehetik birtokba a látogatók, ahogy az új Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ is idén ősszel kerül olyan műszaki állapotba, hogy elindulhat a Liget projektbe bevont múzeumokból a mintegy 300 000 műtárgy odaszállítása.