Index Vakbarát Hírportál

Titkos rejtjel siratja a magyargyűlölő herceg halálát egy budavári ház falán

2021.08.30. 20:51
Egy XVIII. századi karrierépítés története az akkori közösségi média segítségével.

A budai Várnegyed titkairól szóló cikksorozatunkban már írtunk a most visszaépíteni kívánt egykori Vöröskereszt Egylet székházáról, a későbbi Külügyminisztériumról. Hosszasan ecseteltük a nagy libidójú Grün lányok élettörténetét, különös tekintettel a feslett erkölcsű Gombaszögi Frida színésznő és párnacsata közben elhunyt, sajtómágnásként tevékeny férje kapcsolatát. Volt szó a világhírű Louis Cartier ékszerkirály és magyar felesége, Almásy Jacqueline grófnő keserédes házasságáról, a nácik előli menekülésükről és egykori, Tárnok utcai palotájuk pompájáról. Most ismét egy újabb érdekes titokról rántjuk le a leplet: a Várnegyed polgárvárosának egyik házáról. Utunk a Tárnok utca 1. szám alá vezet.

A törökök kiverése után, a romos házhelyen először Sauttermeister Frigyes kereskedelmi jogtanácsos kezdett el építkezni. A linzi születésű jóember a megmaradt középkori falak felhasználásával 1687-ben avatta fel új házát, amelynek aljában elfért a család szatócsboltja is. „Modortalan Frigyest” 1698-ban választották meg Buda polgármesterének, mely tisztségét több kisebb-nagyobb megszakítással úgy tudott mindvégig megtartani 1727-ben bekövetkezett haláláig, hogy városvezetési ténykedését végig hivatali túlkapások, erőszakosságok, közpénzelherdálások, sikkasztások és korrupciós botrányok terhelték, megteremtve így az egyik legjelentősebb és legfontosabb hungarikumot. 

Bösinger Ignác után ő volt Buda második, hacsak nem az első legkorruptabb polgármestere.

Mármint az újkorban.

A néhai városvezető unokáját, Sauttermeister Jozefát 1781-ben vette el feleségül a Sopron vármegyei Cinfalvából érkező, először Krassó-Szörény vármegyében, majd Szegeden, végül a fővárosban szerencsét próbáló dr. Palkovits András doktor, aki három évvel később kapta meg Buda város fő tisztiorvosi állását, vele együtt pedig Pest vármegye táblabírói megbízatását. A második házasságát taposó doktor hamar népszerű lett új lakhelyén, amit leginkább annak köszönhetett, hogy a Szent Flórián-kórházban ingyenesen gyógyította a nincsteleneket, a gyermekeket és a hajléktalanokat.

Humanitárius jótékonykodásai ellenére az orvosnak volt mit a tejbe aprítania, hiszen főorvosként gyakran bekérette budavári palotájába az ország akkori nádora, Sándor Lipót főherceg, aki busásan megfizette az orvos szakértelmét. A jelentős anyagi támogatásoknak köszönhetően nem is kellett sok idő ahhoz, hogy Palkovits – követve a budavári lakosok otthon- és házszépítő mozgalmát – átépítse, kicsinosítsa felesége örökségét. Ekkor készült el a néhai polgármester házán az a copf stílusú kőkeretes főbejárat, amelynek tetejére egy rózsakoszorúval körbefont kronosztikon, azaz egy titkos rejtjel is felkerült. A kronogramma nyelve latin, és így hangzik:

ÆVO NOBIS, CASV TIBI BVDA NEFANDLVX EXTINCTA REDIT…

Bár a kronogrammák már az antik időkben is gyakori, titkos utcai üzenetek voltak a beavatottak számára, tömeges elterjedésük mégis a barokk korban lett meghatározó. A feliratok lényege, hogy a homlokzatokra felerősített mondatokban a római számoknak is megfeleltethető betűket valahogyan kiemelték, és a tartalommal összefüggésben általában egy évszámot írtak le velük. A szöveg így kettős értelmű lett. Budán is így történt.

A fent látható, vastaggal kiemelt betűk az eredeti szövegben egy picit nagyobbak, mint a mellettük álló betűk. Tanulmányainkból tudjuk, hogy a római számok közül az I = 1, a V = 5, az X = 10, az L = 50, a C = 100, a D = 500 és az M = 1000. Ezek szerint a szövegben elrejtett számokat összeadva az VICVIIVDDLVXXICDI összeget adják ki, ami helyesen leírva MDCCXCV, arab számokkal visszaadva pedig az 1795-ös számot adják ki. Ekkor készült el a kapu, és kapott a ház copf stílusú ráncfelvarrást. Ez az információ eddig így nem érdekes. A történet onnan lesz izgalmasabb, ha a szöveget magyarra fordítjuk, amit Ledán M. István erdélyi teológus-filológus 2009-ben így próbált meg visszaadni:

E SZÁMUNKRA BORZALMAS KORBAN, SZÁMODRA PEDIG, BUDA, E BORZALMAS ESEMÉNY IDEJÉN, A KIOLTOTT FÉNY VISSZATÉR…

A filológus bár Laudator nevű blogjában szabadkozott, hogy a fordítás azért lett ilyen, mert a latin szöveg is esetlen volt, de holt nyelven egy kronografikont írni tényleg nem könnyű feladat. De mi történhetett 1795-ben Budán, ami olyan borzalmas esemény volt?

Az első megoldás talán az lehet, hogy ebben az évben Pest-Budán ismét komoly árvíz, vele párhuzamosan pedig ragályos himlőjárvány tombolt. Ennek a felvetésnek azonban ellentmond „a kioltott fény visszatér” tagmondat. Még misztikusabbá teszi a megoldást, ha figyelembe vesszük, hogy a szöveg felett korábban egy karjait keresztbefonó Madonna-szobor is látható volt, amelyet még Ungleich Fülöp készített. Sajnos a műalkotás elpusztult Budapest 1944–1945-ös ostromakor.

Biztosabb megoldás lehet Martinovics Ignác teológiai doktor és az általa vezetett titkos szabadkőműves-jakobinus-illuminátus mozgalom igazgatóinak, Laczkovics János, Hajnóczy József, Szentmarjay Ferenc, Őz Pál, Szolártsik Sándor és Sigray Jakab kivégzése, akiket ez év május 20-án nyakaztak le a közeli Generális-kaszálón, a mai Vérmezőn. Az alkímiával, hermetizmussal, ezotériával és mindenféle bűbájjal foglalkozó társaság egyik törzshelye az Úri utca 52. szám alatti, Rudnyászky Antónia grófnő birtokolta Zenegg-palota volt, ahol nemcsak az égtájak szerinti szeánszokat gyakorolták nap mint nap, hanem állítólag egy Párizs, Róma, Prága, Varsó és Szentpétervár felé is üzemelő, csak a beavatottak számára kinyitható dimenziókaput is üzemeltettek. 

A „borzalmas esemény” eszerint nemcsak a kivégzés tényét jelenthette, hanem azt a példátlan császári megtorló hadjáratot is, amely az idealista-humanista szervezkedés közel félszáz tagjának vagyonelkobzását és bebörtönzését vonta maga után, többek között Kazinczy Ferenc rabosítását is.

Ez a megoldás azonban több sebből vérzik. A latin nyelv ekkor a közoktatás egyik alappillére, a közigazgatás egyik államnyelve volt. A tanult emberek a francia és a német nyelv mellett viszonylag folyékonyan beszélték ezt a holt nyelvet is. Ha a felirat a jakobinusokkal szimpatizálna, akkor Palkovits rögtön I. Ferenc császár rendőrállamának tömlöcében találta volna magát.

Ez a logikai út azonban már jó lehet, csak tartalmán finomítani, az irányán változtatni kell. A Martinovics Ignác és társai ellen lefolytatott per legfőbb irányítója Habsburg-Lotaringiai Sándor Lipót volt, aki 18 éves korától töltötte be a nádori tisztséget. 

A főherceg híresen magyargyűlölő és haladásellenes volt, amelyet naplójában is többször megemlített.

Ténykedése alatt nem csupán megszüntette az iskolák állami támogatását arra hivatkozva, hogy a föld­műves népnek nem való az olvasás tudása, de az országgyűléseket sem hívta össze arra hivatkozva, hogy azok csak forradalomhoz vezethetnek.

Mivel a nádort mélységesen megrettentette az összeesküvés vallomásokból kibontakozó mérete, így egy olyan szélsőséges programjavaslatot dolgozott ki, amely szerint Magyarországon a rendet és nyugalmat a legkeményebb sajtócenzúrával és rendőri erőszakkal akarta fenntartani, a felvilágosult ellenzéki megnyilvánulásokat szigorúan kívánta megbüntetni. A forradalmi eszmék terjedésétől tartó I. Ferenc császár magáévá tette öccse javaslatát. A bécsi udvar az egész Habsburg Birodalomban a legszigorúbb rendőri elnyomatást vezette be kormányzati módszerként.  És itt jön a csavar.

Alig két hónappal Martinovics Ignácék kivégzése után Sándor Lipót főherceg a laxenburgi kastélyába utazott, hogy műkedvelő vegyészként egy olyan nagyszabású tűzijátékot készíthessen elő, amelyet sógornője, Mária Terézia nápolyi–szicíliai hercegnő fogadásán durrogtattak volna el. 

A rakéták elkészítésekor azonban a nádor véletlenül meggyújtotta a vörös szín egyik alapanyagának számító, puskaporral kevert stronciumot, és az berobbant. A mindössze 22 éves főherceg olyan súlyos égési sérüléseket szenvedett, hogy néhány nap múlva, 1795. július 12-én szörnyű szenvedések után elhunyt. Martinovicsék állítólagos átka beteljesedett.

A főherceg utódja József nádor lett, aki elődjével ellentétben a magyarokat annyira szerette, hogy a „legmagyarabb Habsburg” megtisztelő néven emlegették kortársai. Reformgondolkodásában Széchenyi István eszmetársa volt. „A kioltott fény visszatér” mondatrész így vagy Sándor Lipót esetleges reinkarnációjáról, vagy ami még valószínűbb, a nádorválasztásról szólhat.

Ez a bécsi udvarnak benyaló, az uralkodó gyászával együttérző, a habsburg-családdal rokonszenvező szöveg – még ha kronogrammában is van elrejtve – sokat lendített Palkovits András karrierjén.

I. Ferenc osztrák császár 1810. február 9-én adományozott nemesi rangot a doktornak, amit kiterjesztettek első feleségére, Hillebrandt Annára, az ebből az alomból származó két gyermekére, valamint második asszonyára, Sauttermeister Jozefára is. Doktorunk részben ennek a kinevezésnek köszönhette, hogy 1816-ban ő lett a Pesti Egyetem Orvostudományi Karának dékánja. Hivatalát azonban már nem tarthatta meg sokáig, három évvel később ő is eltávozott az élők sorából.



Rovatok