2009 leglátogatottabb kiállításai meglepő változásokat jeleznek: előretörnek a kortársak, az eddig nem jegyzett múzeumok, sőt az olyan ellenkulturális mozgalmak is, mint a street art.
Egyelőre nem érezni a recessziót a világ sztárkiállításainak piacán. Az Art Newspaper összeállította 2009 legnézettebb megakiállításainak egész világra kiterjedő listáját, amiből nyilvánvaló, hogy a népszerű művészek és korszakok még mindig milliókat mozgatnak. Az adatokból nemcsak a látogatók továbbra sem lankadó érdeklődése olvasható ki, hanem egy új trend is: a kortársak iránti növekvő érdeklődés. A harminc legtöbb látogatót vonzó kiállításból tizenegy még élő vagy a közelmúltban elhunyt kortárs művész munkáit mutatja be. Tíz kiállítás foglalkozik a látogatómágnes klasszikus művészettel, antik kincsekkel és egyéb csillogó tárgyakkal, kilenc pedig a modern művekkel.
Mivel az összesített látogatószám nem reprezentatív, hiszen az egy évig nyitva tartó, de kevésbé izgalmas kiállítás több látogatót vonzhat, mint a két hónapig futó, de hisztérikus hatású sztártárlat, a neves művészeti lap a napi látogatószám alapján rangsorolta a múzeumokat.
Az új iránti fokozott érdeklődést jelzi egy másik meglepő adat. A világ három fontos kulturális központjában, Londonban, Párizsban és Moszkvában egy-egy közelmúltban alapított múzeum került a lista élére, megelőzve a nagy múltú intézményeket. Párizsban a Musée Quai Branly, Londonban a Saatchi, Moszkvában pedig a Garage Centre Moscow kiállítása izgatta fel leginkább a tömegeket.
Bármi is a trend, a japánok kiállításhisztériáját nem múlja felül semmi. A világ leglátogatottabb kiállítását 2009-ben Tokióban rendezték, a National Museumban. Japán leghíresebb Buddha-szobrát, az Asurát, és a Kofukudzsi templom más kincseit bemutató kiállításra összesen 946 ezer ember volt kíváncsi, naponta átlagosan 15 960-an. A szent tárgyakat bemutató kiállítást nemcsak kulturális programként fogadták a japánok: a kiállítás idején tömegek imádkoztak a múzeum előtti téren.
Közel hasonló számú ember ment el naponta a Somu császár kincseit bemutató kiállításra Narába. Igaz, a második helyre sorolt tárlatra rövidebb nyitva tartása miatt csupán 299 ezer 294 látogató jutott el, és ezzel nem került a nominálisan legtöbb embert vonzó harminc közé.
Több mint 9 ezer napi látogatóval a következő két helyre is japán múzeumok jutottak be. A harmadik leglátogatottabb szintén a dicső japán múlt kincseivel bódította az embereket, a negyedik helyezett a párizsi Louvre 17. századi remekeit mutatta be. Ez a kiállítás lett egyébként abszolút értékben a második leglátogatottabb: 851 ezer japánra hatott igézően a híres francia múzeum neve.
A tíz leglátogatottabb közt egyébként öt japán van: a tizedik helyen a National Art Centerben rendezett, A Habsburg monarchia kincsei című tárlata áll. A legjobb harmincban hét japán múzeum van, jelezve a kultúra sajátos helyzetét az országban.
Az eddig jól magyarázható listát az ötödik helyezett zavarja meg. Az etnográfiai múzeumként ismert Musée Quai Branly napi 7868 látogatót fogadott nemzetközi fotókiállításával, megelőzve olyan gigászokat, mint a Grand Palais Picasso-kiállításaí, vagy a Pompidou-ban rendezett Kandinsky. Ezekre napi 7200 és 6500 látogató vásárolt jegyet, a lista hatodik és hetedik helyére tolva a nagy múltú kiállítóhelyeket.
A franciák után New York következik. Az, hogy Miró a Museum of Modern Artban (MoMa) napi 6300 embert érdekel, természetes. De hogy ugyanitt a kortárs svájci videóművész, Pippilott Rist kiállítására alig kevesebben, napi 6200-an vettek jegyet, jelzi az érdeklődés átrendeződését.
A MoMa tárlatai jelként szolgálhatnak a kulturális trendekre kíváncsiak számára, mivel az adatok szerint a New York-i múzeum rendezi a világ legnépszerűbb kiállításait. A MoMa 2009-ben tíz programmal szerepelt a harminc legjobb közt.
Az elemzők szerint megtévesztő, hogy a Van Gogh és az éjszaka színei című szuperkiállításuk a mindent vivő név ellenére is a kortárs kiállításaik mögött végzett. Ami nem arra utal, hogy az emberek New Yorkban már kiábrándultak Van Gogh-ból, és inkább Ron Aradért, James Ensorért vagy Martin Kippenbergerért rajonganak (mindháromnál napi 5000 körüli látogatót számoltak). Csak azt jelzi, hogy a múzeum pontos belépési időkre szóló jegyekkel és netes vásárlással készült a látogatói rohamra.
A listán stabil helyen állnak a blockbuster nevek: Picasso a Grand Palais-ban, Joaquín Sorolla a Pradóban, Vermeer a Metropilitanben. És persze leradírozhatatlanok a különböző egzotikus helyek (Egyiptom, Afganisztán) kincseivel kecsegtető megatárlatok.
A legjobb harmincba bekerült három olyan kiállítás, amiről eddig azt gondoltuk volna, hogy csak rétegérdeklődésű különcöket mozgat meg, nem pedig látogatók százezreit. A tavalyi év 28. legnépszerűbb tárlatát egy magángaléria, a Saatchi szervezte a kortárs kínai képzőművészettel. Párizsban a Grand Palais Nave föld körüli fotóprojekjét rohamozták meg napi négyezren. És ami igazán meglepő, a világ harmincadik legnépszerűbb kiállítása a masszívan ellenkulturális street artos, Banksy bristoli bemutatója volt.
Az új trendek egyelőre nem ingatták meg a nagy nevű múzeumok státusát, ha az éves látogatószámot nézzük. A legnagyobb sorok továbbra is a Louvre, a British Museum és a Metropolitan Museum of Art előtt kígyóztak.
Az elemzők egyelőre nem találták egyértelmű bizonyítékát annak, hogy a múzeumbővítések arányosan növelik-e a látogatószámot. A Prado 2007-ben megnyitott modern szárnya (a klasszikus épület olyan típusú kiegészítése, amely a magyar városvédők szerint nem létezik) csupán 4 ezerrel növelte a látogatószámot. A chicagói Art Institute bővítése után viszont 450 ezerrel több látogatót számoltak év végén.
A világ legjobbjainak listáján olvasható néhány kelet-európai múzeum neve is. Napi háromezres, összesen 100 ezres látogatottságával felkerült a tágabb, százas listára a vadonatúj moszkvai Garage Centre Moscow, az a galéria, amit Roman Abramovics ajándékozott barátnőjének. A varsói nemzeti galéria két kiállítással szerepel a felsorolásban.
A nemzetközi számháborúba tavaly bekapcsolódott a Szépművészeti Múzeum, amelynek A nő dícsérete – Alfons Mucha, a szecesszió cseh mestere című kiállítását naponta ezer ember nézte meg, és összesen 70 794-en látták.
A múzeumot 2010-ben még nem fenyegeti a visszaesés, mivel az idén februárban bezárt Bottiellitől Tizianóig, Az itáliai festészet két évszázadának remekművei című tárlatot már naponta 2312-en rohamozták, és összesen 231 277-en látták.
Az összes látogató alapján felállított listában a Szépművészetit a Modem követi a Messiások című kiállítással, amit 74 500-an láttak. A hazai viszonylatban magas szám azért is kiemelendő, mert a múzeum nem a turisták által látogatott fővárosban, hanem Debrecenben található.
A hazai harmadik helyezett meglepő módon a kortárs művészetekre szakosodott Ludwig. Igaz, a listára nem egy üzbég videóművésszel kerültek fel, hanem egy nagy klasszikussal: a Kulturális Minisztérium segítségével szervezett Capa-kiállítással, amit 61 ezren látták. Hogy a trendet érzékeljük, megemlítjük, a nemzetközileg szintén elismert kortárs alkotó, Csörgő Attila csak 13 700 emberre volt magnetikus hatással.
A negyedik helyen a Magyar Nemzeti Galéria áll: 50 ezren voltak a Művészház 1909-1914 című tárlatukon. Az ő valódi helyük a Szépművészeti után van egyébként, mivel a Nemzeti Galériát a Modem és a Ludwig is egy-egy sztárkiállítással előzte meg. A Nemzeti Galéria viszont stabilan hozza a magas látogatószámot: a München magyarul - magyar művészek Münchenben című kiállításukra 48 ezren, Vajda Lajosra 30 ezren látogattak el.
Nem meglepő, hogy a kortárs művészettel foglalkozó Műcsarnok az ötödik helyre került. A Pillanatgépek című programot 11 500-an látogatták.