Index Vakbarát Hírportál

Miamiban nem helyszínelnek tovább

2012. május 14., hétfő 23:57

Az amerikai CBS úgy döntött, tíz évadnyi napszemüveg-táncoltatás és vicces beszólás bőven elég minden televíziónak, és némi meglepetésre levette műsoráról a Helyszínelők-franchise másodikként indított darabját, az élénk színekben pompázó Miami helyszínelőket. A záróévadra a készítők is sejtettek valamit, mert a tizedik évad nálunk majd csak később látható utolsó epizódja simán elment sorozatzárónak is.

A Helyszínelők évek óta a világ egyik legsikeresebb sorozatfranchise-jának számít. A sorozatokat több, mint 200 országban lehet látni, az Eurodata TV számításai szerint 2010-ben a Helyszínelők 78,3 millió nézőt érdekelt, 2011-ben szintén ez a sorozat volt a legnézettebb széria a világon (76 millió nézővel), és ezzel megnyerte a Monte Carlo-i televíziós fesztivál közönségdíját, amit a legnézettebb sorozat kap meg évről évre. A Helyszínelők-franchise sorozatai az elmúlt öt évből öt alkalommal voltak a legnézettebbek, a Las Vegas-i kiadás négy díja mellett a most elkaszált Miami is nyert egyszer.

A fiatalokat már nem érdekli a pasztellszínű valóság

Az, hogy egy sorozat piacvezető Kelet-Timorban, még nem garancia semmire, az amerikai nézettség, ezen belül is a kereskedelmi célcsoportnak nevezett 18-49-es korosztály a fontos. Csak azért, mert az USA-n kívül 65 millió nézője van egy sorozatnak, egyetlen cég sem fog az amerikai piacon milliókat költeni a reklámpercekre. A CSI:Miami bukását pont az okozta, hogy az utóbbi években átlagosan ugyan tízmillió nézőt érdekelt, de a 18-49-es adatai nem voltak túl meggyőzőek, a reklámozókat pedig nem nagyon érdekli az, hány 54 éves iowai farmer ül le vasárnap esténként helyszínelést nézni. Érdekes, de a Miami kiadás testvérsorozata, a CSI:NY gyengébb nézettséget hoz évről évre, mint a most elkaszált széria, mégis kapott még egy lehetőséget a CBS-től.

A CSI:Miami két évvel a Las Vegas-ban játszódó Helyszínelők indulása után került adásba, első epizódja az anyasorozat egyik része volt, amiben két vegasi szereplő átruccant Miamiba, és ott nyomozott egy kicsit, közben pedig szépen felvezették az új sorozat szereplőit. Az ilyen húzást (egy futó sorozat egyik epizódjában vezetik fel a testvérsorozatot) backdoor pilotként ismeri a tévés szleng. Az első Miamiban játszódó epizód 2002 májusában került adásba, és mivel a közönség jól fogadta, a CBS sorozatot kért belőle, ami a 2002-03-as évadban mutatkozott be. (Az első spinoffot két évvel később követte a New York-i kiadás, amit már a CSI:Miami szült.) A Miami helyszínelőkre vevők voltak az amerikaiak,  az első évad 16,5 milliós átlagnézettséget produkált, a második 18 millió fölött teljesített, amivel a kilencedik legnézettebb sorozat volt a 2003-04-es évadban, hétfő este tíztől pedig nem akadt olyan program, amit többen néztek volna a zöldes-sárgás színekben játszó nyomozós sorozatnál.

Sárga, zöld, kék, szürke

A sorozatcsalád három darabja nemcsak stílusában, de megjelenésében is markánsan eltér egymástól. A Las Vegas epizódjainak nagy része sötétben játszódik, háttérben a kaszinók állandóan villódzó fényeivel, a belső felvételek kicsit elmosódottnak, homályosnak tűnnek. Miami ennek szöges ellentéte, a néző szinte önkéntelenül nyúl a napszemüveg után már az első kockák láttán, hiszen a színek vakítóan élénkek, az ég iszonyú kék, a fű döbbenetesen zöld, a külső felvételek pedig olyan narancssárgás színben pompáznak, amilyennek szerencsére a világ csak a tévében látszik. New York ezzel szemben kékes-szürkés árnyalatot kapott, legalábbis az első, igen depressziós évadban, amiben a kameraállások, a belső terek és a díszletek is egyfajta szomorúságot, levertséget sugároztak.

Ez persze tudatos húzás volt a készítők részéről, hiszen ha két vagy három teljesen egyforma sorozatot készítenek, a nézők előbb-utóbb kinéznek maguknak egyet, a többivel pedig nem foglalkoznak. A külső stílusjegyek mellett az epizódok felépítése is más. Míg Las Vegasban egy epizód két vagy három bűncselekménnyel is foglalkozik, és még New Yorknak is jut kettő részenként, Miamiban általában csak egy ügy kerül terítékre. A  főszereplők karakterét is jól elkülönítették egymástól. Míg Las Vegasban egy tökéletes apafigura tudósra épült a cselekmény, Miamiban egy sokkal összetettebb alak állt a középpontban, Horatio Caine ugyanis volt gyilkossági nyomozótól beépített ügynökig minden, mire kikötött a helyi bűnügyi labor élén. Mac Taylor, a New Yorkban dolgozó helyszínelők főnöke katonaviselt emberből lett megkeseredett nyomozó, akinek a felesége szörnyethalt a 9/11-es terrortámadásban. A három főszereplő mellé persze kellenek mellékszereplők is, és ugyan legtöbbjük csereszabatos, egy-két emlékezetes alakítás azért kijött mindegyik stábból.

Ember a szemüveg mögött

Míg a főszereplőjét vesztett Helyszínelőkben a CBS töretlenül megbízott, és leigazolta Las Vegasba először Liv Shreibert, majd Laurence Fishburne-t, végül Ted Dansont és Elizabeth Shue-t, a Miamiban játszódó spinoff nem kapott ilyen támogatást, és tulajdonképpen a Horatio Caine-t alakító David Caruso vállaira helyezték a sorozat súlyát. Ezzel nem is lett volna túl sok baj, hiszen egy tévésorozatban, különösen egy országos tévén vetítettben senki nem vár korszakalkotó alakítást egy közepes színésztől, de az, hogy Caruso igen limitált eszköztárát pont egy napszemüveggel akarták felturbózni, az meglehetősen nevetséges volt.

Horatio Caine-hez ugyanis pont úgy hozzátartozik a drámai pillanatokban jelentőségteljesen felvett vagy éppen a szem elől lehúzott Silhouette Titanium típusú napszemüveg, mint a félrebillentett fej és összehúzott szem kombó, amit iszonyú egysoros beszólásokkal is súlyosbít. New York színészekből jobban áll, talán pont ezért is kerülte el a kaszát idén. A főszereplő Gary Sinise hatszor annyit tud a mesterségről, mint Caruso valaha fog, és a két évada mellette dolgozó Sela Ward is kiváló színésznő, aki nem a félig nyitott szájjal bambulásban akar világbajnokságot nyerni, mint Emily Procter a CSI: Miamiban.

Hol a DNS-mintám?

A sorozatok kulturális hatását semmi nem mutatja jobban, mint az, hogy a 2000-es évek óta egyre több bírósági tárgyalás során hepciáskodnak a vádlottak, amikor a védőjük nem vonultat fel elegendő szakértőt és DNS-bizonyítékot, és arra is volt példa, hogy az esküdtek elképedtek, amikor a szakértők nem olyan látványos high-tech módszerekkel demonstrálták szakvéleményüket, mint Grisson vagy Horatio. Az egyetemeken megsokszorozódott a labortechnikusi szakokra jelentkezők száma, és egyre többen szerették volna a CSI feliratos kék dzsekiket magukra ölteni.

A rengeteg rajongó és eleinte egyöntetűen pozitív kritika mellett sokaknak nem tetszett a sorozat – elsősorban a különböző olyan gittegyleteknek, amelyek az amerikai ifjúságért aggódva emelték fel a szavukat a Helyszínelők-sorozatokban látott erőszakos jelenetek ellen. A cenzorok árgus szemmel figyelték az epizódokat, kivillanó melleket és a kelleténél véresebb szegmenseket keresve, de a készítők mindig a tűréshatáron belül mozogtak. A PTC nevű szervezet (Parents Television Council, azaz a Szülők tévétanácsa) a Helyszínelők és a Miami helyszínelők epizódjait rendszeresen kipécézte magának, és a hét-hónap-évad legveszélyesebb sorozatélményének választotta, különösen az aránylag rendszeresen feltűnő dominatrix, Lady Heather karaktere és más szexuális devianciának tartott fetisiszta jelenetek miatt.

A rendőröknek és a valódi helyszínelőknek ennél sokkal prózaibb kifogásaik akadtak. Nehezményezték például azt, hogy a Helyszínelők szereplői közül boldog-boldogtalan tartóztathat le gyanúsítottakat, sőt, ki is hallgatják őket, pedig erre sem joguk, sem felhatalmazásuk nincs. A valóságban akadnak olyan detektívek, akik egyben helyszínelők is, de ők a szabályt erősítő kivételek, nem pedig a norma, mint ahogy azt a sorozat sugallja. Azt már a technikusok és nyomrögzítő szakemberek tették ehhez hozzá mintegy mellékesen, hogy akik a terepen a nyomokat rögzítik, soha nem vesznek részt azok elemzésében, de ez már tényleg csak részletkérdés.

Olcsóbban is van nézettség

A CBS döntése, miszerint megszünteti az egyik CSI-sorozatot, nem volt túl meglepő, hiszen az eredeti széria ősszel a 13. évadát kezdi meg, a New York a kilencediket, a Miami pedig a tizenegyediket kaphatta volna meg, ideje volt a frissítésnek. A CSI:Miami valahogy nem tudott úgy évről-évre megújulni, mint két társa, ráadásul a 10. évad után a licenszdíjak és a színészi fizetések is megemelkednek, márpedig a CBS nem szeret feleslegesen költeni ott, ahol simán spórolhat is - az újoncsorozatok között akad legalább két olyan, ami a CSI:Miami számait simán hozza, jóval alacsonyabb gyártási költség mellett.

A Miami helyszínelők távozását a világ sokmillió tévénézője nem is biztos, hogy elsőre észreveszi, hiszen a sorozat epizódjait országonként legalább két adó is vetíti. Nálunk az új részeket elsőként a Viasat3 adja, az ismétlések az RTL, a Cool és a Sorozat+ műsorán is láthatók. Még évekig nézhetjük, ahogy Horatio csípőre tett kézzel hunyorog a pasztellszínű naplementébe, és valami nagy bölcsességgel összegzi a 42 perces nyomozás tanulságait.

Egy kósza ötletből világsiker

A franchise mindhárom darabját az a Anthony E. Zuiker jegyzi aki csak azért kapta meg a sorozatberendelést az első Helyszínelőkre, mert egy haverja a CBS-nél dolgozott, és bejuttatta Les Moonves-hez, a csatorna főnökéhez. A lehetőséggel élve Zuiker olyan szuggesztív előadást tartott a high-tech felvételekkel tarkított, a szokásos procedurális krimisorozatoktól teljesen eltérő szerkezetű sorozatról, hogy Moonves adott neki egy lehetőséget, bár különösebben nem bízott a projekt sikerében. Mint később kiderült, csak azért kérte be az ötletet pilotra, mert Will Petersen jó haverja volt, és ő már elkötelezte magát Grissom szerepére.

A minimális marketingkampánnyal felvezetett CSI aztán a premier napján jobban teljesített, mint a CBS többi újoncsorozata, húszmilliós átlagnézettségét pedig már nem a pénteki halálnapon (az USA-ban senki nem tévézik péntek este), hanem hagyományosan legnézettebb, így legnagyobb konkurenciát is felvonultató csütörtök este hozta, ahonnan tíz évadon át ki sem lehetett robbantani. Az anyasorozat nézettsége az egekbe szállt, 23-24-26 milliós évadokat produkált, eredményezett két spinoffot, és világszerte igen népszerű lett. Mostanra persze a Helyszínelőket sem nézik már annyian, mint annak idején, 11-12 milliós átlagnézettsége meglehetősen szerénynek mondható.

Rovatok