"A jövőre 140 éves Népszava hányatott történelmének fontos állomásához érkezett. Ezért a tulajdonosunkhoz fordulunk - ezúttal már nyilvánosan – a kérdéssel: mi a szándéka a Népszava Lapkiadó Kft.-vel?" - kezdi nyílt levelét a Népszava szakszervezeti csoportja.

A levél szerint a "baloldali napilapot, a Népszavát 99 százalékban a Svájcban bejegyzett TGD Intermedia SA nevű cég birtokolja. Úgy látjuk, hogy a távoli tulajdonos nem tudja tovább életben tartani a Népszavát. A mostani siralmas helyzetünkben, amikor évek óta rendszeresen nem kapjuk meg a munkánkért járó, többször csökkentett bérünket, azt kérjük a luganoi cégtől: tegye lehetővé, hogy a magyar baloldal napilapja a jövőben is teljesíteni tudja történelmi küldetését. Adja át a kiadói jogot és a lap logóját a szerkesztőségnek, hogy mi itthon, Magyarországon vívhassuk meg a harcot a fennmaradásukért, olvasóinkra és a baloldali gondolkodású polgárokra támaszkodva".

Mint ismert, a Népszavát 2010 tavaszáig az Editorial Kft. adta ki, majd eladta részesedését a kiadóban a svájci bejegyzésű TGD Intermedia SA-nak. A luganói cég Dávid Gyula ügyvédet bízta meg magyarországi képviseletével, ő 2002–től szocialista parlamenti képviselő volt, emellett felügyelőbizottsági tagja az MSZP Táncsics-alapítványának.

Az Editorial kisebbségi tulajdonosa egyébként a Békés Project Kft. A Békés Project egyik tulajdonosa az az érdi Simon Dénes, aki 2005 előtt sokáig formálisan is az MSZP parlamenti frakciójának tanácsadója volt, és a Figyelő információi szerint Puch László MSZP-pénztárnok jobb keze. A cégben egyébként többek közt egy ideig tulajdonrésze volt Bodrogi Margarétának is, aki egy időben Puch László mellett volt titkárnő.

Érdemes megjegyezni, hogy miközben a napilapok eladott példányszámai erősen csökkentek a válság óta, Népszavából 2012. első negyedévében 18785 példányban fogyott átlagosan, ami pár százzal kevesebb az előző negyedévinél, és a 2011. elejihez képest is csak mintegy 700-al marad el. A jelenségnek köze lehet ahhoz, hogy 2010 szeptemberében Szanyi Tibor, az MSZP kampányfőnöke arról beszélt, hogy a jövőben az MSZP tagság egyik feltételéül a Népszava előfizetését tenné meg a párt vezetése.

A Népszava dolgozóinak közleménye szerint "mára világossá vált, hogy az MSZP Táncsics és Szabad Sajtó alapítványai sem képesek betömni a lyukat, ami a lap előállítási költségei és bevételei között évek óta tátong... Ez azonban nem elég a talpon maradáshoz".

A szakszervezet kifogásolja azt is, hogy a tulajdonos nem védte meg a szerkesztőséget a politikai támadásoktól sem, "nem tett semmit azon kísérletek ellen, amelyek célja a nyomásgyakorlás volt a szerkesztőségre, kihasználva a lap nehéz pénzügyi helyzetét. Nem utasította vissza az MSZP frakciója nevében nyilvánosságra hozott közleményt sem, amely a Népszava Lapkiadó Kft. hirdetési politikáját bírálta, azt sugallva, hogy a jelenlegi kormányzó párthoz fűződő szoros viszonyáról ismert vállalat hirdetésének megjelentetésével a lap méltatlanná vált a szociáldemokrata napilap felirat viselésére".

Mint ismert, az MSZP július 25-én szintén OS közleményben tiltakozott amiatt, mert a "a szociáldemokrata értékeket eddig következetesen közvetítő Népszavában megjelent a Fidesz-közeli Közgép hirdetése". Álláspontjuk szerint "a Népszava azon döntése, amely szerint a Közgéppel való bárminemű kapcsolat fenntartása egy baloldali szellemiségű sajtóorgánum számára ma Magyarországon megengedhető, felháborító és megmagyarázhatatlan.  Egy magát szociáldemokratának valló lap semmiképp sem vállalhat közösséget fideszes oligarchák cégeivel".

A másik baloldali napilap, a Népszabadság szerdai kiadásának 10. oldalán szintén megjelent egy féloldalas Közgép hirdetés, ám az MSZP eddig ezt nem nehezményezte.