Népességbeli arányukhoz képest a hírekben jóval kevésbé láthatók nők, nyugdíjasok, fogyatékkal élők, munkanélküliek és a nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozó emberek a közszolgálati és kereskedelmi csatornákon sugárzott hír- és politikai tájékoztató műsorokban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tanulmánya szerint.
A médiahatóság elemzése a közszolgálati m1, Duna TV és Kossuth Rádió 9 hírműsora, a TV2, az RTL Klub, az ATV, a Hír TV, az Echo Tv 8 hírműsora, valamint a Class és a Neo FM híreinek 2012 első félévében sugárzott miden egyes adásának vizsgálatán alapul, amelyben összesen mintegy százezer szereplő megjelenését rögzítették.
A jelentés szerint az előző félévhez képest közel öt százalékponttal, mintegy 24 százalékra nőtt a bűnözés témacsoporttal összefüggésbe hozott romák aránya a romák összes médiabeli megjelenésén belül. Javult viszont a politikai migránsok médiaképe, akiknek a bűnügyi hírekhez köthető aránya 62,2 százalékról 18,5 százalékra esett a bevándorlók összes szereplésén belül, és helyette elsősorban külpolitikai témák kapcsán jelentek meg.
A nemek megjelenési arányai átlagosan négyötödös többséget mutattak a férfiak javára, miközben a népesség több mint 52 százaléka nő. A legtöbb nő a kereskedelmi hírműsorokban jelent meg 2012 első félévében (29 százalék), míg a legkevesebb szereplési lehetőség a magazinműsorokban jutott a nőknek (11,2 százalék). Névvel, beosztással a szereplők felét jelenítették meg, és ebben a kategóriában is a férfiakat favorizálták: 64 százalékuk kapott részletes bemutatkozási lehetőséget.
A romákat vizsgálva közülük csak mintegy ötödük jutott ilyen lehetőséghez, ami 5 százalékpontos csökkenés a megelőző félévhez képest is. Míg a romák reprezentációja 2011 első félévében az összes műsortípust figyelembe véve a kisebbségi szereplők között 43,9 százalék volt, 2011 második felére előbb 30,6 százalékra, majd 2012 első félévére még tovább, 27,2 százalékra csökkent. A nemzeti és etnikai kisebbségi szereplők legmagasabb megjelenési aránya továbbra is a közszolgálati műsorokban tapasztalható, 2,9 százalékkal.
A leggyakrabban szereplő, határon túli magyarok esetében fordított a trend. Itt a korábbi 47 százalékos arány 60 százalék fölé emelkedett a kisebbségi megjelenések közül. Ez a tendencia a kereskedelmi hírműsorok kivételével minden műsortípusra jellemző volt.
A magyar lakosság 29 százalékát kitevő nyugdíjasok a hírműsorok szereplőinek századrészét tették ki. A fogyatékkal élő emberek közül is csak 19 százalékukat mutatták be névvel és beosztással. A fogyatékkal élők együttes médiareprezentációja a hírműsorokban mindössze 0,2 százalékos, bár a lakosságbeli arányuk ezzel szemben 5,7 százalék. A munkanélküliként bemutatott szereplők száma csupán 95 volt, vagyis körülbelül egy ezreléknyi, miközben a magyarországi teljes népesség mintegy öt százaléka sorolható ebbe a csoportba.