Index Vakbarát Hírportál

Orbán is bajban lehet kedvenc vasárnapi Sportjával

2015. március 9., hétfő 08:11

A kormány KDNP-s javaslatra bevezetett vasárnapi zárvatartási ediktuma a nyilvánvaló hatások (alkalmazottak elbocsátása, kieső bevételek, boltbezárások) mellett befolyással lesz például a dohányosok életére is, hiszen a nemzeti dohányboltok sem nagyon működhetnek majd, és a nyomtatott sajtót is befolyásolhatja. Hol veszi meg majd a legendásan futballrajongó miniszterelnök kedvenc vasárnapi Nemzeti Sportját?

A nyomtatott sajtó mélyrepülése, a példányszámok állandó csökkenése nem mai probléma, a lappiac beszakadása már az internetes sajtó térnyerése előtt tapasztalható volt bizonyos mértékben, de míg 2008-ban még például naponta 120 000 példány fogyott a Népszabadságból, 2012 első negyedévére ez 60 000 alá esett vissza. A Matesz (Magyar Terjesztés-Ellenőrző Szövetség) adatai szerint 2014 negyedik negyedévében pedig már csak 44 000 példány fogyott belőle átlagosan.

Mindez a hétköznapokra és szombatra vonatkozik, hiszen a lap vasárnap nem jelenik meg. Ez a tendencia a napilapok nagy részére jellemző egyébként (szóval nem csak arról van szó, hogy a baloldali olvasóknak elegük lett a lapból): a Blikk a 2008-as 240 000-es példányszámról szakadt be 132 000-re.

A vasárnapi lapszámok más helyzetből indultak, hiszen eleve nem sok van belőlük (Vasárnapi Hírek, Vasárnapi Blikk, Vasárnapi Bors és Nemzeti Sport), de a példányszámok változása őket is éppúgy érintette. A táblázathoz egy adalék: 2010 utolsó negyedévében a Vasárnapi Blikk és a Vasárnapi Hírek a tíz legolvasottabb nyomtatott sajtótermék között szerepelt itthon.

Lap Vasárnapi Hírek Vasárnapi Blikk Vasárnapi Bors Nemzeti Sport
2008 III. negyedév 45 000 195 000 75 000 65 000 (becsült)
2014 IV. negyedév 21 000 106 000 55 000 60 000

A vasárnapi brit piac

A vasárnapi lap egy külön intézmény a briteknél, a komoly lapok közül a The Times hétköznap átlagosan 394 448 példányban fogy el, míg a Sunday Times 839 077-ben és a Sunday Telegraph 418 670-es példányszáma is magas, legalábbis első blikkre, mert a Daily Mailből vasárnap 1 459 671 példányt vesznek meg, a The Sunból 1 501 527-et, a Sunday Mirrorból pedig 856  579-et. Mindez persze egy, a magyarnál lényegesen nagyobb piacon, ahol 64 millió potenciális vásárló van, azaz kb. hatszor annyi, mint nálunk. A hazai vasárnapi lapok példányszáma viszont nálunk arányaiban is jóval alacsonyabb, mint a briteknél. 

A nyolcvanas évekig, pontosabban egy kádári döntésig a napilapok vasárnap is megjelentek, és hétfő volt a pihenőnap (erről Nádori Péter, a Lapcom vezérigazgató-helyettese írt egy remek publicisztikát itt), de a magyar lappiacon így sem alakult ki az a klasszikus vasárnapi újságolvasói kultúra, mint a briteknél vagy amerikaiknál, ahol egy vasárnapi lap hatszor olyan vastag, mint egy hétköznapi kiadás, kismillió melléklettel jelenik meg, és egy félnapos program elolvasni a lényeget belőle, már ha be bírja cipelni az az ember az ajtóból hajnalban, mert van vagy fél kiló. A hazai lapterjesztői hálózat a vasárnapi kézbesítést már nem ismeri, így mi ebből is kimaradunk, el kell ballagni a legközelebbi újságoshoz vagy közértbe, esetleg hipermarketbe, és ott megvenni a lapot.

Ez az, ami március 15-től már nem fog megtörténni.

Az üzletek bezárása a nyomtatott sajtót elég súlyosan érinti, hiszen a statisztikák szerint a klasszikus, sarki bódé előtt álló újságvásárlás már nagyjából megszűnt. Míg régen egy-egy vasárnapi Nemzeti (korábban Nép-, még azelőtt Nemzeti) Sportért sorban kellett állni, én például emlékszem olyanra is, hogy egy szombati Loki–Fradi-meccs után egész Debrecenben nem volt vasárnapi Sport, pedig három órát biztos rászántam, hogy megtudjam, mit gondolt a sportújság az 1999-es meccsről. Ma már ez a veszély nem fenyegeti az embert, mármint hogy ne találja meg a kedvenc vasárnapi újságját az elárusító helyeken, vasárnaptól viszont nem is nagyon lesz majd hol keresni.

A statisztikákat nézve a lakosság 2014-ben leginkább a vasárnap is nyitva tartó hipermarketekben vásárolta a legtöbb újságot – a Matesz adatai szerint az értékesített lapok több mint felét. Ez a piac március 15-től szimplán megszűnik. Ami marad, a benzinkutak, repterek, kikötők és családi vállalkozások kezében levő kisebb üzletek, melyekből nincs azért annyira sok, hogy megérje fenntartani egy olyan lapot, mint a Vasárnapi Hírek, ami kifejezetten csak ezen az egy napon jelenik meg, a szerkesztőségét ennek a napnak a bevétele tartja el lényegében. A főszerkesztő Gál J. Zoltán tavaly decemberben az Atv.hu-nak nyilatkozta azt, hogy a vasárnapi nyitva tartás megszigorítása beláthatatlan következményekkel járhat, hiszen a Vasárnapi Hírek példányszáma ha felére csökken, az már komoly érvágás lehet – a lap kormánykritikus hangvétele miatt nem nagyon részesedik az állami hirdetésmegrendelésekből.  A főszerkesztő szerint a Vasárnapi Hírek ezt a kormányt is túl fogja élni.

A lapterjesztők levele

Mivel a hegy nem ment el Mohamedhez, és nem kérdezte meg sem a lapkiadók egyesületét, sem magukat a kiadókat arról, hogy a vasárnapi zárva tartás milyen hatást gyakorol majd rájuk (vagy eszükbe sem jutott, vagy nem érdekelte őket), az MLE egy elég részletes levélben tájékoztatta a nemzetgazdasági minisztert arról, hogy mivel jár a törvény egy közvetetten érintett iparágban. Az egyesület felmérése alapján a nyomtatott sajtóterméket vásárlók  39 százaléka vasárnap is vesz  valamilyen újságot/magazint, 64 százalékuk pedig nagyon hátrányosnak érzi a vasárnapi zárva tartást. 22 százalékuk az üzletek zárva tartása miatt biztos lemondana arról a lapról, amit vasárnap vesz meg.     

A Blikknél már elkezdődött a leépítés, és információink szerint be is fejeződött azzal, hogy nyolc embert elbocsátottak a szerkesztőségből, köztük olyanokat, akik a Vasárnapi Blikk készítésében vettek részt.

A Blikk Kiadó igazgatója, Hornyacsek Zoltán szerint a tavalyi Axel Springer–Ringier-fúzió miatt ezt már régen esedékes volt, és a leépítés egy tervezett munkafolyamat része volt. A Blikknél nem látják olyan sötéten a jövőt, mint a többi lapnál, kérdésünkre, hogy a Lapker 50 százalékos példányszámcsökkenés előrejelzéséhez mit szólnak, azt a választ kaptuk, hogy ők nem ennyivel számolnak, és a kialakult helyzetben inkább alkalmazkodnak, és a legmegfelelőbb termékkel igyekeznek megtartani az olvasókat.

A Nemzeti Sport főszerkesztője, Buzgó József a vasárnapi zárva tartás hatásairól azt nyilatkozta az Indexnek, hogy náluk az alkalmazottakat ez nem nagyon érinti, mert azt a lapszámot ugyanaz a gárda készíti, mint a többi lapot, ráadásul a sport pont az a műfaj, amiben a legtöbb esemény éppen hétvégén történik. Buzgó József a vasárnapi lapszámot egyébként 60-65 ezresre becsüli a hazai labdarúgó-bajnokság idején, amiből a Lapker becslése szerint akár 50 százalékot is veszthetnek a kormányzati döntés következtében. „Szerencsére az olvasóink elég heavy júzerek, azaz nem adják fel olyan könnyen, és ha nem találnak nyitva tartó üzletet a környékükön, akkor elmennek máshová, hogy vehessenek maguknak.”

A vasárnapi lapterjesztés március 15-től áttevődik a pályaudvarokra, benzinkutakra és kikötőkre, vélhetően nem az utóbbi hozza majd a kiemelkedő forgalmat a vasárnapi lapszámok életében. A Nemzeti Sportnál azzal segítenek majd az olvasóknak, hogy a lapban térképet tesznek közzé, amin feltüntetik, hol lehet kapni a vasárnapi újságot, de alternatív terjesztési megoldásokban is gondolkodnak, ezek közül egyet említett a főszerkesztő: Baranya megyéből jelezték nekik, hogy a kocsmai terjesztés kiválóan működik, és nem vetik el a lehetőségét.

A Borsot is kiadó Lapcom Kft. vezérigazgató-helyettese, Györke Zoltán szerint a Bors március 22-én is meg fog jelenni, és úgy mennek neki ennek az új korszaknak, hogy a vasárnapi lapszám maradni fog, nem kívánják megszüntetni, és leépítéseket sem foganatosítanak – egyelőre. Györke a jövőt tekintve óvatos duhaj volt, a Lapker nekik is azt jósolta, hogy 50 százalékos visszaesés várható a lapszámban, ami szerinte hosszú távon tartható, bár nem öröm, természetesen. „Ha a legpesszimistább előrejelzést vesszük alapul, az 60 százalékos visszaesést mutat, ami pedig hosszú távon tarthatatlan lesz. Akkor sajnos el kell gondolkodnunk a vasárnapi szám megszüntetésén.” Ehhez persze egy, de akár hat vasárnapi kiadás számai sem elegek, várni kell 2-3 hónapot, mielőtt döntést hoznának.

A legnagyobb problémát a piacot jól ismerő szakértők abban látják, hogy míg jelenleg a Lapker 3200 magyar településen terjeszt hétköznapokon, hétvégén ezernél is kevesebb lesz azoknak a száma, ahol újsághoz lehet majd jutni. Egy megyeszékhelyen vagy a fővárosban járható út, hogy az ember fogcsikorgatva ugyan, de beül az autóba és átmegy kétkerületnyit, hogy egy benzinkúton megvegye az újságot, de ez kis falvak esetében akár 10-15 km-es autóutat vagy annál is többet jelenthet, amire nemigen fog vállalkozni senki. Nem megoldás az sem, hogy a 200 négyzetméternél kisebb alapterületű, családi vállalkozásokban terjesszék a vasárnapi lapokat, itt jó, ha egy-két példány elmegy majd, abból pedig nem lehet megélni. A Borsnál több lehetőséget is figyelembe vettek, például a vasárnap is nyitva tartható virágárusokat, de konkrét tervek még nem születtek. 

Hol lehetne még terjeszteni a lapokat vasárnap?

Vannak kézenfekvő megoldások, mint a kocsma vagy a már említett virágboltok, de ilyen lehet a fodrászüzlet is, és tulajdonképpen a gyorséttermekbe vagy kávézóláncokba is lehet alkalmi árusokat ültetni, sőt, visszatérhet a rikkancskorszak, és tuti lesz valaki, aki majd kifejleszt egy appot, először csak arra, hol lehet újságot venni a közelben, majd arra is, hogyan lehetne terjeszteni a lapokat a közösség segítségével. Kiskapu és alternatív megoldás mindig van, de hogy tudja-e pótolni a plázák és hipermarketek kieső 50 százalékos forgalmát, az kétséges.         

Rovatok