A hasonló tematikájú lapok közül gyakran a legkisebb példányszámúnak jut a legtöbb állami hirdetés,  írja a G7.hu a 2017-es éves beszámolók és a tavalyi állami reklámköltések összevetése alapján. A cikk szerint a számokból kiderül, hogy nem számít hány embert ér el az adott hirdetés, az a fontos, hogy kinél költik el a milliárdokat, a kedvezményezettek pedig természetesen kivétel nélkül vállaltan kormányközeli lapok. 

A leglátványosabban ez a trend a közéleti napi és hetilapoknál látszik. "A teljes magyar médiapiacon (tehát nem csak a hetilapoknál) arányaiban a Figyelőnél nőtt a második legnagyobb mértékben az állami reklámköltés. A Kantar Media adatai alapján listaáron több mint 780 millió forint értékben hirdettek állami szervezetek, önkormányzatok és állami tulajdonú cégek a hetilapban, ez pedig szinte pontosan a 11-szerese az egy évvel korábbinak, amikor még nem Schmidt Mária volt a tulajdonos" írja a G7.hu. Ehhez képest a lapnak tavaly a 3850-es átlag példányszámot úgy sikerült hozni, hogy az évnek még heti 6-7000 eladott újsággal vágtak neki, vagyis év végére komoly zuhanást kellett produkálniuk.

A cikk hozzáteszi, hogy négy másik, olvasottabb hetilaphoz, az (azóta megszűnt) Heti Válaszhoz, a HVG-hez, a 168 órához és a Magyar Narancshoz listaáron együttesen is csak 75 millió forint állami hirdetés folyt be. Azaz 

Ugyanez tapasztalható a napilapoknál is. Annyi változás történt, hogy a Népszavánál az új tulajdonos, a volt MSZP-pénztárnok, Puch László érkezésével az állami hirdetők is megjelentek. De a sokkal kevesebb példányban fogyó Magyar Időket és Magyar Hírlapot így sem tudták megközelíteni, 

A jelenség persze nem új, arról, hogy miképpen alakultak 2006 januárja óta az aktuális kormányok médiaköltései, hogy a Fidesz minden eddigi kormánynál többet költ állami hirdetésekre, és ezeket a pénzeket túlnyomó többségben olyan cégeknek adják, amik a párthoz köthetők, ebben a cikkben írtuk részletesebben tavaly.