Az Origo.hu története nemcsak a magyar emberek számára érdekes és tanulságos, hanem figyelmeztető jele annak, hogy világszerte átalakulóban vannak a demokratikus normák - írta cikkében a New York Times. A cikk egyik szerzője Novák Benjamin - az azóta már megszűnt Budapest Beacon munkatársa volt -, a másik Patrick Kingsley, akit 2015-ben az év újságírójának választottak Nagy-Britanniában.
Az írás szerint Magyarország, pontosabban az Orbán Viktor vezette kormányok 2010 óta élen járnak annak bemutatásában, hogyan lehet kiüresíteni a jogállam működéséhez szükséges fékek és ellensúlyok rendszerét, különösképpen visszavágni egy kritikus szint alá a független médiát.
A cikk azt állítja, hogy az Origo kiadója azért került a Matolcsy-családhoz, mert a kormány egyes szereplői informális találkozókon annyit nyomasztották a portált korábban tulajdonló Magyar Telekomot, míg a német hátterű cég végül engedett. Felidézik Orbán Viktor elhíresült szeptemberi, az EP-ben elhangzott kijelentését: "Mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk". (Az Európai Parlamentben erre kinevették Orbánt.)
A New York Times-ban azt is felidézték, hogy amikor Orbán Viktor 2010-ben másodjára is hatalomra került, Magyarország a 40. helyen állt a Freedom House sajtószabadság-listáján, 2017-re a 87. helyre visszacsúszott. Közben egyébként az is eléggé átalakult, ahogy a kormány reagál a FH-jelentéseire. 2011-ben még normál hangnemben próbáltak vitatkozni a szervezet megállapításaival, manapság pedig már csak egy egymondatos sorosozással elintézik. 2010 előtt pedig, ellenzékből a fideszes képviselők olyanokat mondtak, hogy mennyire "nagyra értékelik a Freedom House tevékenységét".
A cikk arról írt, hogy a Fidesz az internetkábelek telepítési lehetőségére vonatkozó szerződések megújítása miatt csuklóztatta a Telekomot 2013-ban. Állítólag az évben, szeptember előtt néhány hónappal
Orbán Viktor találkozott az anyavállalat, a Deutsche Telekom vezérigazgatójával, a privát egyeztetés pedig kiabálásig fajult.
Update: A történettel kapcsolatban megkerestük Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, aki kérdésünkre az alábbi választ küldte: "Sajtókacsákkal és álhírekkel nem foglalkozunk".
Később Lázár János egy titkos bécsi találkozón vett részt a Magyar Telekom képviselőivel, hogy a Telekom engedélyei, illetve vidéki szélessávú internet telepítésének szerződéseiről beszélgessenek. Az Origo ügye kezdetben nem volt vitatéma, később azonban Lázár arra tett javaslatot, hogy a gördülékenyebb együttműködés esetében legyen egy titkos kommunikációs csatorna a lap szerkesztői és a kormány között. 2013 őszén az Origo szerződést kötött Várhegyi Attila cégével, aki a megállapodás következtében hívogathatta "tanácsaival" a lap szerkesztőit, a telekommunikációs cégnek pedig összejött az áhított szerződés.
A magyar és a német Telekom sem kívánta kommentálni a New York Times bécsi találkozót firtató kérdéseit, de annyit megjegyeztek általánosságban, hogy a Magyar Telekom és a kormány közötti párbeszéd tény, ennek azonban "sosem volt célja a nyilvánosság vagy a sajtószabadság korlátozása".
Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2) nyilatkozik a sajtónak az EU-tagországok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója előtt Brüsszelben 2018. június 28-án. Jobbról Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.