Hívhatjuk, ahogy akarjuk, a lényegen nem változat: Mészáros Lőrinc, Habony Árpád, Schmidt Mária, Matolcsy Ádám, Andy Vajna és még pár jobboldali médiatulajdonos beállt szépen a sorba, önként és dalolva ajánlva fel javarészt állami hirdetésekből fenntartott portékájukat.
A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt. megvásárolta a Magyar Idők kiadóját, és közvetett tulajdonába került a Lapcom, az Inform Média, valamint a Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó vállalat, írta szerda délelőtt az MTI.
A társaság megvásárolta a Magyar Idők és a Karc FM kiadóját, a Magyar Idők Lapkiadó Kft.-t. Leányvállalata, a Mediaworks pedig tovább bővítette regionális lappiaci érdekeltségeit: a Kisalföld, a Délmagyarország, a Bors, az Észak-Magyarország, a Kelet-Magyarország, a Hajdú-bihari Napló kiadóvállalatai mellett megvásárolta a Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó Kft.-t. Ez utóbbi gondozásában jelenik meg a Szabad Föld, valamint a Vidék Íze, és a Diéta & Fitnesz magazin.
A közlemény szerint az Echo TV, a MediaWorks és a médiafelület-értékesítő Printimus megszerzését követően további befektetésekkel bővült a Talentis Group Zrt. médiaportfóliója.
Ezzel a lappiac, a nyomtatott sajtó jelentős része, a vidéki napi sajtó száz százaléka és a második legolvasottabb országos napilap is Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került. Egy ilyen akvizíció azért eléggé szem előtt van, nem a Dörmögő Dömötör cserélt gazdát, vagy a Műkörmös Hírmondó, szóval joggal merülhet fel a kérdés mindenkiben, hogy a felügyeleti szerv, ami ebben az esetben az NMHH, pontosabban az annak égisze alatt működő Médiatanács, mit szól ahhoz, hogy egy ember ekkora befolyást szerezhet a médiapiacon.
Semmit, azt szólja.
Ahogy eddig sem szólt, amikor a Mediaworksön és a Pannon Lapok Társaságán keresztül 80 százalékos piaci részesedésük lett. Akkor sem emeltek kifogást, amikor Andy Vajna megvette a Lapcomot, ezzel hozzá került a Bors mellett a Délmagyarország (Csongrád megye) és a Kisalföld (Győr-Moson-Sopron megye), amely lapok napi 140 ezer eladott példányt és több mint 650 ezer olvasót jelentenek – ehhez jön a kisalfold.hu, a delmagyar.hu és a borsonline.hu napi 170 ezer egyedi látogatója is.
És hogy miért pont ezt részletezzük? Mert Vajna tulajdonában van a TV2-csoport és az ország legnagyobb kereskedelmi rádióhálózata, a Rádió 1, így ha valaki piactorzulásról vagy véleményformálásra alkalmas túlsúlyról akar beszélni, akkor ez annak az iskolapéldája, hiszen a média minden szegmense le van fedve a nyomtatott sajtótól az online lapokig. A Médiatanács szerint a Lapcom Vajnához kerülésével az égadta világon semmi probléma nem volt, ezért a GVH is rábólintott az üzletre, mondván,
A tranzakcióban részes felek piaci tevékenységei között a bejelentési űrlappal benyújtott információk alapján érdemi horizontális átfedés vagy versenyprobléma lehetőségét felvető kapcsolódás nem volt azonosítható sem az országos, sem a regionális hirdetési piacokon, a Lapcom csoport ugyanis a nyomtatott sajtó piacán van jelen.
A magyar törvények szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem bírálhatja felül a Médiatanács döntését, tehát ha nemmel szavaznak valamire, azzal a GVH sem tud érdemlegesen mit kezdeni, így amikor a Médiatanács az RTL Magyarország Centrál Media megvásárlására vonatkozó kérelmét visszadobta, azt csak helyben hagyni tudta. Akkor, abban a bizonyos üzletben, illetve javaslatban a Médiatanács nem 8 napon belül döntött, mint a Vajna–Lapcom-frigy elhálásakor, hanem részletes vizsgálatot végzett, olyat, amilyet még a Mediaworks üzleteknél sem, pedig akkor napilapok, hetilapok, magazinok, online oldalak és tévék kerültek egy kézbe.
Jó, mindez álnaiv rácsodálkozás egy olyan grémium működésére, melyben 2010 óta a Fidesz által jelölt négy tag ül és szavaz.
Ők csak a médiatörvényt tartják be, hajtogatják, azt a médiatörvényt, ami megakadályozta a magyar lappiacon 2014-ig külön külön is meghatározó szerepet betöltő Axel Springer és Ringier fúzióját. Aztán 2014-ben ugyanez a médiahatóság, ugyanerre a törvényre hivatkozva engedélyezte, hogy az Axel Springer és Ringier eladhassa nagy részben politikai lapokat tartalmazó portfólióját a Heinrich Pecina fémjelezte VCP Capital Partnersnek, úgy, hogy még szakhatósági vizsgálatot sem végeztek az ügyben. Még ugyanebben az évben a Népszabadság beszántása utáni Mediaworks felvásárolta a Pannon Lapokat, ezzel 13-ra nőtt a céghez tartozó megyei lapok száma, ami még mindig nem volt elég erős indok egy alapos vizsgálatra, elég volt egy kétoldalas mindenrendbenvan.pdf hozzá.
A mai fúzióval Mészáros Lőrinc egymaga uralja a vidéki lappiacot, hiszen minden nyomtatott napilap az ő káderei kezébe került. Ráadásul övé lett a Bors is, ami amellett, hogy a második legolvasottabb napilap, egyelőre még nincs annyira alacsonyra pozicionálva, mint a Ripost, az olvasói valós emberek, és állami reklámköltés nélkül is kiválóan elvan. Hogy egy összesen 1,6 millió olvasót lefedő nyomtatott lapcsalád és annak kb. 350-400 000 embert elérő online mutációi, két tévé és jó pár rádió egy kézben hogy nem alkalmas
a hír és vélemény homogenizálódására, vagyis a sokszínű információforrás veszélyeztetésére,
ami a Médiatanács szerint az egyik legnagyobb veszélye pont az ilyen fúzióknak, az rejtély, mindenesetre a húsz legolvasottabb napilap tulajdonosi viszonyai így alakultak ma délre:
Aztán jött a nagy barbatrükk, és Mészáros Lőrinc a Talentis Group Zrt.-n keresztül birtokolt és ma felturbózott teljes médiaportfólióját, azaz
a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak adományozta. És miért? Ezért:
Az adományozó célja, hogy hosszú távon biztosítsa a nemzeti értékek és hagyományok megőrzését, tovább erősítse a konzervatív értékszemléleten alapuló írott és elektronikus sajtó véleményformáló szerepét, valamint felajánlásával támogassa a helyi közösségek minél szélesebb körű tájékoztatását.
A bejelentést követően nem sokkal az MTI lehozta, hogy tíz médiavállalkozás felajánlotta, hogy ők is beszállnak ebbe a nagy buliba, mert miért ne, az alapítvány pedig közölte, hogy élve a felajánlással
Miután a lapkiadója az alapítványhoz került, a Figyelő a következő közleményt adta ki:
A Figyelő 2018. november 27-től háromtagú szerkesztőbizottságot állít fel. A szerkesztőbizottság elnöke Schmidt Mária, tagja a hetilap főszerkesztője, Lánczi Tamás, valamint Berecz Kristóf lapigazgató. A szerkesztőbizottság garantálja a lap folyamatos és zavartalan működését.
kizárólagos, illetve többségi részesedésének megszerzésére irányulóan kötött megállapodást a következő cégekkel:
És ezzel még nem volt vége a bulinak, az MTI azt is megírta, hogy további tulajdonosok jelezték, hogy ők is nagyon szeretnék a tulajdonukban lévő médiumokat és médiaszolgáltatókat a Liszkay Gábor irányítása alatt működő alapítvány számára felajánlani:
A nyáron emlegetett állami ernyőszerv tehát felállt, mondhatni villámgyorsan, hiszen Andy Vajna még meg sem szokhatta a Bors szerkesztőségének szagát, máris kizavarták belőle, ahogy a többieket is kirugdosták a személyes homokozókból. Ne legyenek illúzióink, a felajánlott médiatermékek tulajai között nem egy olyan akadt, aki szerette ezt csinálni, ahogy Nemecsek is szeretett üveggolyózni, míg a Pásztor fiúk azt nem mondták neki, hogy
einstand.
Az állami propagandavállalat szempontjából volt értelme a húzásnak, az MTVA már eleve csak azt mondja, amit ők akarnak, az MTI munkáját eddig is befolyásolták, mostantól meg mindenkit lefednek, de konkrétan: ha a TV2-csoport is betagozódik a szervbe (ez a legvalószínűbb), és a Rádió1-et is elveszik Vajnától, akkor a nyomtatott, online, rádiós és tévés lefedettsége tulajdonképpen 100 százalékos lesz, és nem úgy, mint most, hogy Habonynak is jut belőle, Mészárosnak is, Vajnának és Schmidt Máriának, nem, onnantól ott áll majd a szerv, hogy mindenkinek megmondja, hogy lesz.