A Politico bortokába került több olyan képernyőfelvétel, amely 2019. második felében kiküldött, a magyar közmédia munkatársainak szóló emaileket rögzít, és amelyek hitelességét a közmédia több munkatársa is megerősítette. A levelek megerősítik azt a régóta terjedő szóbeszédet, hogy a kormány szócsöveként használt állami fenntartású médiában előzetes cenzúra működik olyan témák kapcsán, amelyeket a magyar kormány kiemelten kezel.

Egy októberben kiküldött, Végh Sándor külpolitikai szerkesztő által aláírt levél arra szólítja fel a Magyar Távirati Iroda (MTI) munkatársait, hogy ha "migrációról, az európai terrorról, Brüsszelről, egyházi témákról" vagy az EU-tag és a szomszédos országok választásairól írnának, ahhoz kérjenek előzetes jóváhagyást a szerkesztőtől.

A lap azt írja: emellett van, hogy további ad hoc utasítások is érkeznek. Ilyen volt például az a "greta" címmel kiküldött levél is, amelyet a lap szerint Ráthy Sándor szerkesztő küldött körbe, és amely arról szólt, "mielőtt bárki Greta Thunbergről szóló anyagot" készítene, kérje ki a főszerkesztő személyes engedélyét. Az emailt augusztus 14-én küldték ki, azelőtt, hogy a svéd klímaaktivista megtartotta volna beszédét az ENSZ-ben. A nagy port kavaró beszédről aztán nem is számolt be az MTI – írja a Politico.

Azt állítják, a hozzájuk került levelek bizonyítják a Népszava korábbi értesüléseit arról, hogy kifejezetten megtiltották a közmédia munkatársainak, hogy beszámoljanak az Amnesty International és a Human Rights Watch emberi jogi civil szervezetek jelentéseiről. "Bende Balázs [a köztévé Híradójának külpolitikai rovatvezetője] arról tájékoztatott, hogy nem közölhetjük az Amnesty International és a Human Rights Watch anyagait" – írta a Politico szerint Pintér Tamás szerkesztő november 8-án, egy nappal azután, hogy az Amnesty tiltakozást szervezett Recep Tayyip Erdoğan török elnök magyarországi látogatása ellen. A Human Rights Watch pedig órákkal a levél kiküldése előtt közölt egy videót a menekültkérdés kezeléséről.

A lapnak a megtorlásoktól félve név nélkül nyilatkozó közmédia-munkatársak nem is tudják, ki az, aki letiltja az anyagaikat az "érzékeny" témákban; a vezető szerkesztők sokszor csak úgy utalnak a letiltott anyagokra, hogy azok "elestek a csatában".

Julie Majerczak, a Riporterek Határok Nélkül civil szervezet brüsszeli irodavezetője azt mondta minderről:

Ez cenzúra – egyértelműen és egyszerűen. Ez elfogadhatatlan és aggasztó. A közmédia nem a kormány szóvivője; függetlennek és semlegesnek kell lennie.

Megkérdeztük a közmédiát az állításokról, a következőt válaszolták:

Az összeesküvés-elméleteken alapuló hazugságok helyett az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet. A napi szerkesztőnek a hatályos belső kommunikációs szabályzat alapján témától függetlenül kell látnia minden anyagot és koordinálnia a Duna Médiaszolgáltató és az MTI között a napi tematikát. Az, hogy milyen téma, milyen formában, mekkora terjedelemben és a közmédia melyik felületén jelenik meg, az szerkesztői döntés kérdése, ugyanúgy, mint minden más szerkesztőségben a világon.