Jogerősen elmarasztalta a bíróság a Figyelő kiadóját, mert a kormánypárti hetilap „Soros-zsoldosokként” listázta civil szervezetek munkatársait, megsértve ezzel személyiségi jogaikat, írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság képviselt kettő ilyen módon listázott civilt, akik bírósághoz fordultak.

A két szervezet még 2018-ban, közösen ajánlott képviseletet a Figyelő című hetilap ellen azoknak a civileknek, akik felkerültek a „Soros-zsoldosok” listájára. Az érintettek közül Jávor Kata és Szőke Sándor jelentkeztek, mivel úgy gondolták, hogy sérti a személyiségi jogaikat az, ha zsoldosként, idegen, gonosz hatalmak végrehajtójaként állítják be azt az értékes társadalmi munkát, amit végeznek.

Az elsőfokú bíróság tavaly májusban megállapította, hogy széles társadalmi rétegek számára, első ránézésre is egyértelműen jogsértő volt a cikk tartalma. Kimondta, hogy a felperesek jó hírnevét sérti az a tényállítás, amely őket Soros György bármilyen akaratának végrehajtójaként, különösen a negatív jelentéstartalmú „zsoldosként” állítja be. A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a közéleti vitában Soros György az ország ellenségeként jelenik meg, így az, hogy a felpereseket az ő személyével összefüggésbe hozták, ráadásul valótlan tényállításokon keresztül, mindenképpen jogsértő.

A Figyelő védekezése az volt, hogy a cikk a véleménynyilvánítás szabadságának körébe tartozik, amit a bíróság nem fogadott el. A Helsinki Bizottság friss közleményében azt írja, A Figyelő azzal is próbált védekezni, hogy a lapot perelő civilek nem igazolták, hogy személyük azonos a cikkben szereplőkkel. A bíróság ezt sem fogadta el.

"A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla lényegében helyben hagyta az elsőfokú ítéletet. Mivel a Figyelő időközben betagozódott a csaknem félezer kiadványt összefogó kormánypárti médiaalapítványba (KESMA), így

Emellett közzé kell tenni a Figyelőben, hogy a jogerős ítélet milyen jogsértést állapított meg" – írja most a Helsinki.

"A bíróság megállapította, hogy az érintett civileknek, mivel nem közszereplők, nem volt lehetőségük reagálni a sajtó támadására, aminek hátrányos következményeit a magánéletükben tapasztalták. A sajtószabadság nem terjed ki a közéleti vitában részt nem vevő személyekre vonatkozó, valótlan tartalmú megbélyegzésre. Az ítélőtábla rámutatott: a sajtó írhat arról például, hogy milyen szervezetek részesültek a Nyílt Társadalom Alapítvány pénzügyi támogatásaiban, de ahhoz nincs joga, hogy a szervezetekben dolgozó, közéleti vitákban részt nem vevő felperesek nevét közölje, és róluk teljesen valótlan összefüggéseket közöljön" – írják.

A két felperest Nehéz-Posony Kata, a TASZ ügyvédje és Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte.

A jogerős ítélet megerősítette, hogy a hatalmat szolgáló propaganda nem bélyegezhet meg közszereplőnek nem minősülő civileket önálló akarattal nem rendelkező zsoldosokként. Az ilyen lejáratás ellen fel lehet, és fel is kell lépni

– jelentette ki Nehéz-Posony Kata.

Az ítélet azt is bizonyítja, hogy politikailag érzékeny ügyben továbbra is van Magyarországon független, szakmai alapokon nyugvó bíráskodás. Ahogyan azt is világossá tette, hogy bármilyen ténybeli alap nélkül senkit nem lehet a magyar nemzet ellen dolgozó zsoldosnak titulálni. Akkor sem, ha a kormány egyes tagjai így gondolkodnak a velük egyet nem értőkről

– közölte Tóth Balázs, áll a közleményben.