Kőszállító uszályból lett a város megkerülhetetlen koncerthelyszíne
További Popkulturális cikkek
Az elérhetetlentől az elismerésig – ez is lehetne a mottója annak a filmnek, amely az A38 Hajó 20. születésnapjára készült Szirmai Márton rendezésében. A 20 év az A38 Hajón című mozi olyan perspektívát mutat be, amit a közönség nagy része eddig nem látott, végigkövethetjük a hajó történetét a kezdetektől napjainkig.
A film egyrészt visszatekint egészen addig, amikor még csak fantáziaként fogalmazódott meg ez a koncert- és rendezvényhelyszín, másrészt azt is megmutatja, hogy a százötven fős munkacsoportot működtető hajó létrejötte és fennmaradása milyen szakemberek összehangolt munkájának volt köszönhető, és hogy azóta hogyan alakulnak a különböző munkafolyamatok. Az A38 nemcsak szórakozóhelyként üzemel, hanem tévéműsorokat is gyárt az MTVA-nak, és itt működik a Petőfi TV stúdiója, ahol nap mint nap több tucat műsort vesznek fel és közvetítenek.
Bognár Attila a kezdetektől fogva tudta, hogy a zenei tartalmak archiválásának jelentős szerepe van a kultúrateremtésben és -közvetítésben, és hogy ez a kérdés Magyarországon akkor még megoldatlan volt. Az A38 mint stúdióhelyszín már a kezdetektől része volt a tervezői koncepciónak. Napjainkban egyre több kulturális tér él ezzel a lehetőséggel, viszont a legrégebbre visszamenő, hazai és nemzetközi előadókat felsorakoztató archívuma egyértelműen az A38-nak van.
A hajó története és alapcsapata is egészen a Bognár Attila által létrehozott Bahia Kiadó munkásságáig nyúlik vissza, ahol ez a fajta gondolkodás és a szakmai gyakorlat csírája elindult. Bár a Bahia vett fel koncerteket, a fő tevékenysége nem ez volt, hanem a kiadás és a koncertszervezés. A Dunán álló hajó inspirációjának forrása a párizsi Batofar nevű rendezvényhajó volt, így kötöttek ki először a tulajdonosok egy ukrán hajótemetőnél, majd onnan az eredetileg Tripolje nevet viselő, Artemovszk 38 típusú kőszállító uszály a Petőfi híd budai hídfőjénél.
Szabó Endre találta meg azt az ócskavasárban kínált hajótestet, amelyből sok munkát és átalakítást követően létrejött a közönség számára ismert A38 Hajó. Az egyik legfontosabb mérnöki kihívás az akusztikailag teljesen alkalmatlan hajótest felújítása volt. Ahhoz, hogy a hajó koncerteket legyen képes befogadni, két hangszigetelt dobozt alakítottak ki az úgynevezett „ház a házban” módszerrel, amit Miltenberger-Miltényi Miklós és Váncza László mérnökök vezényletével oldottak meg.
Egy hajó akusztikailag a lehető legelőnytelenebb választás, hiszen olyan szempontok vetődtek fel, hogy ha elmegy mellette egy másik hajó, az ne hallatszódjon be. Vagy ha a hajó gyomrában koncert van, az ne zavarja az étterem vendégeit. De ugyanígy meg kellett oldani például a szellőztetést is.
Az A38 Hajó 2003. április 30-án nyitotta meg a kapuit. A film tele van olyan információkkal, amelyek összefoglalják mindazt, hogy mennyire bonyolult feladat egy teljesen alkalmatlan térben működőképes, üzemeltetésre alkalmas és akusztikailag is kivételes minőségű helyiségeket létrehozni.
Azt, ami számunkra természetes – például hogy ne csengjen összevissza a koncerten a zene, vagy hogy párhuzamosan több műsor is tudjon működni anélkül, hogy zavarná egymást –, megoldani valójában nem is olyan egyszerű.
A film betekintést enged a kezdeti nehézségekbe is, amikor még az emberek számára ismeretlen volt a helyszín, így a felkérések zömére nem reagáltak a zenekarok – ezt is rendkívül leleményesen oldották meg Bende Zsuzsanna munkájának köszönhetően. A zenekarok több interjúban is kifejtik, mennyire szeretnek visszajárni oda, hiszen a hajó különleges atmoszférája, otthonossága, a gépházban létrehozott backstage hangulata amellett, hogy a zenészek kedvence lett, inspiráló hatással is bír.
A hajó egyik profilja a tehetségek megtalálása és felkarolása, még mielőtt befutnának. A mai napig mérföldkőnek számít az induló előadók életében az, ha felléphetnek az A38 Hajón akár önállóan, akár valamilyen nemzetközi fellépő előzenekaraként. Ilyen formáció volt többek között az Ivan and The Parazol, a Mary Popkids, a Platon Karataev és a Middlemist Red. De a nemzetközi fellépők körében is népszerű a klub, olyan hely, ahova bármikor szívesen visszatérnek. Ilyen fellépő például a brit Tycho, a holland Sevdaliza, az amerikai St. Vincent, az izlandi Emiliana Torrini, illetve az angol Tricky.
Az 55 perces filmben végigkövethető, ahogyan az alapító tagok húsz éve mindenféle nehézségek ellenére folyamatos megújulásban tartják a hajót, és választ kapunk arra is, hogy a 10 éves évfordulón miért volt szünet.
A hajó a mostani formáját három építési, illetve fejlesztési fázisnak köszönhetően nyerte el. Az első bővítés 2009-ben történt, amikor az eredeti hajótesthez hozzátoldották a kishajót, és létrejött a 2. ütem az akkori kiállítótérrel (a Petőfi rádió mai helyszíne), egy teljesen kiépített vezérlővel, irodákkal és egyéb üzemeltető helyszínekkel. Ezáltal teret adtak a kortárs művészeti ágak képviselőinek, különböző tárlatoknak, irodalmi esteknek, komolyzenei és kortárs zenei koncerteknek.
Ezt követte az üvegfalú, 6 × 6 méteres panorámastúdió kialakítása, itt forgatják a Petőfi TV műsorait. A helyszín művészeti, szórakoztatóipari és közszolgálati funkciót is ellát, az ott készült felvételek ingyenesen nézhetők meg az A38 Hajó különböző csatornáin. 2021-ben pedig felújították az „orrstúdiót” és a tetőteraszt is.
A film látványosan mutatja be a hajó történetét, számos felvételt tartalmaz a kezdetekről, a hajóavatásról, a tervrajzokról, és grafikai támogatással teszi vizualizálhatóvá és befogadhatóvá a hajó történetének legnagyobb mérnöki kihívásait is.
Megszólal a klub összes részlegének felelőse, akiknek a nagy része már legalább húsz éve dolgozik a fedélzeten a mérnököktől és grafikusoktól kezdve a rendezvényszervezőkön át a színpadtechnikusokig, arcot és történetet adva Európa egyik emblematikus és megkerülhetetlen koncerthelyszínének, ahová sokan rendszeresen ellátogatnak, de eddig nem volt alkalmuk betekinteni a színfalak mögé.