Index Vakbarát Hírportál

Erre kevesen számítottak: életre keltették A szörnyet

2024.09.24. 06:09

A Maszk Báb és Ifjúsági Színház legújabb produkciója egy felnőtt előadás, Kosztolányi Dezső: A szörny című bábjátéka. A háború értelmetlenségét boncolgató darabról a három alkotóval, Havas Zsolt tervező-rendező-színésszel, Havas-Krain Edina dramaturggal, színésszel és Szűts István zeneszerzővel beszélgettünk.

Szűts István évtizedek óta a Maszk komponistája. Legtöbben a Kormorán billentyűseként ismerik, azonban a muzsikus számos színházi, tévés és filmes munkát jegyez, mint például a Família Kft. (Döme Zsolttal), mesejátékait, rockoperáit játszotta a Thália, az Arany János, az Erkel Színház, zenei vezetőként dolgozott a Népszínháznál.

Színpadi munkáiban rendszeresen használ népzenei motívumokat, amelyek a közönség számára ismerősek, ezért úgy gondolják a nézők: „már hallottuk ezt muzsikát”.

A bábszínház sajátosságának tartja, hogy egy színész több karaktert, szereplőt jelenít meg, amit figyelembe kell venni a dalok komponálásakor.

Szűts István az a fajta muzsikus, aki nem szereti kétszer ugyanazt ugyanúgy eljátszani. Igaz ez a Kormorán-bulikra is. Éppen ezért kedveli a koncertet, mert élő műfaj, csakúgy, mint a színházi előadás. Persze ez utóbbi esetében felvételről szólnak kompozíciói. De hogy születnek ezek a zenék? Hallgassuk meg erről a komponistát.

Szem előtt kell tartania a színészek, Zsolt és Edina hangterjedelmét, meg azt, hogyha több előadást játszanak egy nap, bizony fárad a hangjuk. A sok évtizednyi közös munkák alkalmával remekül kiismerte a művészek hangi adottságait.

A muzsika fontosságát a zeneszerző egy kísérlettel érzékeltette. Spielberg A cápa című filmjének egy (nyilván szelíd) jelenetét úgy vetítették le gyerekeknek, hogy lehalkították John Williams nyugtalanító zenéjét – azt a bizonyos cápamotívumot. A kisdiákok, miután megnézték, egyöntetűen állították: ez egy halak életéről szóló dokumentumfilm.

Kosztolányi darabja hasonlóképp nyugtalanító, akár A cápa kísérőzenéje, persze itt teljesen más a muzsika szerepe.

Szűts Istvánnak megvan a maga háborús élménye, hallgassuk.

Manapság meglehetősen ritka a felnőtt bábelőadás Magyarországon. Havas Zsolt úgy látja: általában a gyermekműfajok közé sorolják a bábszínházat. Kosztolányi korában ellenben felfutott a felnőtt bábműfaj népszerűsége. Mit is gondol a rendező, miért ezt a formát választotta a szerző háborús munkájához?

Zsolt és Edina szeretnék középiskolásoknak előadni A szörnyet, majd beszélgetni a diákokkal a látottakról. Mennyit értettek meg az első világháborús történetből akkor, amikor a szomszédunkban bombák hullanak? Mit tennének vajon a fiatalok, ha nekik kellene harcolniuk, parancsokat végrehajtaniuk?

A Pesti Vígadóban nyáron kiállítás nyílt a Maszk Báb és Ifjúsági Színház harmincéves történetéből.

Előadásaik videófelvételei mellett három évtized megannyi díszlete, bábja között ismerkedhettek az együttessel az érdeklődők.

 



Rovatok