Az Index tárcarovatának elindítása egy kísérlet arra, hogy újraélesszük a magyar sajtóban jelentős hagyományokkal bíró, de a közéleti lapokból mostanra jórészt kikopott tárcanovella műfaját. Szeretnénk a kortárs szépirodalmat közelebb vinni az olvasókhoz, hogy az ne csak alacsony példányszámú irodalmi folyóiratokban tudjon megjelenni, hanem ismét hozzáférhető legyen mindenki számára, aki napi sajtót olvas - ahogyan a 20. század első felében ez még természetes volt. A sorozatban eddig megjelent írások itt olvashatók.
Az a baj, boomer, hogy öreg, vagy, és hiába vagy annyira büszke az empátiádra, az a keserű igazság, hogy soha nem fogsz megérteni se engem, se senki mást közölünk, akik még nem töltöttük be a húszat. És ne gyere azzal, hogy azért mégiscsak tennél egy kísérletet, merthogy te is voltál fiatal.
Hoppá, ezt egyszerre mondtuk ki. Te is voltál fiatal.
Oké boomer.
Hogy mit mondtam? Igen, jól hallottad, azt mondtam: boomer. Azt, hogy oké, boomer. Neked mondtam, igen. Mondom még egyszer, boomer, oké boomer? Tessék:
Oké boomer.
Hogy nem tudod, mi az, nem érted, hogy mit jelent?
Oké boomer.
Röhöghetsz kínodban, de akkor is csak az vagy, egy boomer.
Mondd csak, hogy nem, háborodj csak fel, kezdd csak magyarázni, hogy te nem is lehetsz boomer, eleve a boomer korszak az Amerikában volt, de annyira boomer vagy, hogy fel se fogod, hogy ettől még dupla akkora boomer leszel. Nem, nem vagy boomer. Oké boomer, nem vagy boomer, de az a helyzet, hogy az a legnagyobb boomer, aki azt mondja, nem boomer. Nem vagy boomer? Oké boomer.
Hagyjam abba, ez nem Amerika, oké boomer, nem az, mintha magamtól nem vettem volna észre, boomer. Nem Amerika, és kit érdekel, hogy nem Amerika? Ugyanaz a fos van itt is, mint ott, mint mindenhol, boomer, neked már mindegy, boomer, te lassan elmúltál ötven, öreg vagy, ahogy mondani szoktátok ti boomerek, nektek már a bé oldal forog, tudod boomer, az mit jelent, azt jelenti, valószínűleg többet éltél, mint amennyit fogsz, boomer. Meg fogsz halni, boomer, ha mondjuk húsz év múlva halsz meg, akkor te már bőven hetven leszel, de én még negyven se leszek, igen boomer, kemény a matek, még annyi idős se leszek, mint amennyi te most, neked mindegy boomer, hogy mi lesz már akkor, köpsz rá, ahogy most is köpsz rá, mindig is köptél rá, te és az egész generációd, ti boomerek, ti mind köptetek rá, mit érdekelt titeket? Ami kevés még hátravan, az már eltelik valahogy, elmúlik, lepörög.
Hogy mért beszélek így veled? Mondd, hogy beszéljek? Több tisztelettel?
Oké boomer.
Tudom, boomer, ha te beszéltél volna így az apáddal, akkor... Tudom, hallottam már egymilliószor, mondd csak el újra nyugodtan, boomer.
Tudod mit, boomer, lehet, hogy neked is így kellett volna beszélned az apáddal, boomer, lehet, akkor nem lennénk ekkora szarban, lehet, akkor nem kéne azon aggódni, hogy megfövünk, megsülünk, hogy vége lesz, vagy ki tudja, mi lesz.
Te boomer, te tudtad, hogy mi vár rád, te úgy nőttél fel, hogy fejlődés, meg világbéke, elvinni a demokráciát a világ minden sarkába, meg miket szoktál még mondani, ja igen, a kedvencem a hosszú eredményes élet, mindenből csak több lesz, minden csak jobb lesz, szebb, nagyobb, igazibb.
Hát tessék boomer, nézz körül a világban, boomer, az lett, amire számítottál, boomer? Boldog vagy és elégedett vagy? Megvalósultak az álmaid?
Jaj már, boomer, ne mondd, hogy lehetne rosszabb is. De, mondod? Oké boomer, mondjad. Tessék, mondjad.
Igen, hallottam, lehetne rosszabb is.
Oké boomer.
Lehetne rosszabb is, tudod mi ez a mondat, boomer? Ez a legnagyobb öncsaló hazugság, amit csak mondhatsz, boomer, azt próbálod behazudni magadnak, hogy nem cseszted el annyira, mert jobban is elcseszhetted volna, hát köszi, ez aztán annyira megvigasztal, hogy mindjárt elbőgöm magam, szánalmas vagy, boomer, szánalmas.
Hogy csak a fiatalság ostoba kegyetlensége beszél belőlem, hogy szorongok a jövőm miatt, és azért sértegetlek?
Oké boomer.
Azt hiszed, beszélhetsz helyettem, úgy beszélhetsz, ahogy én beszélnék, ha igazából szóba állnék veled, és nem csak annyit mondanék mindenre, amit mondasz, hogy oké boomer?
Oké boomer.
Beszélj boomer, mondd a magadét, mondd, amit szerinted én mondanék, próbáld valahogy megérteni, hogy öreg vagy, és azt, hogy igazából sose fogsz megérteni, minél jobban próbálod, annál kevésbé, mert innen nézve, ahonnan én állok, most épp öregnek és tehetetlennek és szánalmasnak látszol, próbálj csak beszélni helyettem, állj szembe a tükörrel, mondd, hogy oké boomer, mondd ki, ahányszor csak akarod, sértegesd magad, hogy hátha akkor kevésbé fáj, de az a szomorú helyzet, hogy amikor te mondod, akkor hiába ugyanaz, és hiába hangzik ugyanúgy, mégse ugyanazt jelenti. Vagyis ugyanazt jelenti, boomer, de máshogy.
Az a baj, boomer, hogy magadban beszélsz.
Attól vagy csak igazán boomer, hogy azt mondod, oké boomer.
Érted, boomer?
Oké boomer.
(Címlap és borítókép illusztráció: Fillér Máté / Index)