Franciska Muzsikás rajongó. Zenei ízlése meglehetősen heterogén, mert imádja a Muzsikást, de emellett a szokásos gyerekslágereket és a punk rockot is bírja, például Halász Judit bármelyik dala legalább olyan nagy boldogsággal tölti el, mint a Ramones Blitzkrieg Bop-ja. Kiválóan járja a csárdást, tökéletesen rappel, de akkor sem esik kétségbe, ha felcsendül a közelében a Gangnam Style. Két és fél éves, kedden járt először a Sziget fesztiválon.

Lehet érvelni az ellen, hogy érdemes-e kivinni a Szigetre egy egészen kicsi gyereket. Például mert nagy a por, nagy a tömeg, nagy a zaj. De kedden, a nulladik napon nem volt fülsiketítő a zene, hatalmas térben lehetett rohangászni, ketten vigyáztunk rá folyamatosan, és bár por volt, de az a homokozóban is van.

Franciska hattól kilencig vett részt a fesztiválon, ezalatt két koncertre, a Rájátszásra és a Muzsikásra látogatott el, kalandozott a pszichedelikus Lumináriumban, evett jégkását, ivott almalevet, lepacsizott a Quimby Csodaországban programsorozat beöltözött királynőivel, megtekintette a kutyafejet és sárkányt mintázó művészeti alkotásokat, barátságot kötött egy csapat zebrának öltözött hollanddal, egy részeg angol nővel, összefirkálta azt a falat, ahová bárki írhat bármit, és rengeteget táncolt.

Egy átlagos fesztiválozóhoz képest valamivel nagyobb figyelmet szentelt annak, hogy a Sziget egy légifolyosó alatt fekszik, ezért percenként elhúz felette egy utasszállító, valamint, hogy a koncerthelyszínek előtt lefektetett műanyag borítás a hűtő vízpermet miatt tocsogó hangot hallat. Egyedül azt kifogásolta, hogy a Muzsikás koncert alatt nem üzemel táncház, és az átlagosnál nehezebben látta be, hogy a pogózó belgák nem egy gigantikus, boldog táncház résztvevői, ezért nem is érdemes beállni közéjük.

Érdemes felkészülni arra, hogy egy két és fél évessel a Sziget a szülőknek az átlagosnál fárasztóbb. Egyfelől a folyamatos figyelem miatt, másrészt, mert legalább tízszer kell gyors egymásutánban felszaladni a világzenei színpaddal szembeni domb tetejére, majd vissza az aljára. Fárasztóbb, ugyanakkor kényelmesebb is a gyerekkel a Sziget, ugyanis sehol sem kell sorban állni. A Luminárium mindig is érdekelt, de sosem voltam képes kiállni a kígyózó sort, most viszont azonnal előre engedtek, csak úgy, mint a Metapay feltöltő előtt várakozó sorban és a jegypénztárnál is. Ráadásul még soha ennyi kedves és mosolygós In-Kalost nem láttam, mint amikor gyerekkel próbáltam bejutni egy helyszínre.

A Sziget idei célja, hogy a szokásosnál satnyább zenei programot cirkuszi látványosságokkal ellensúlyozza, a két és fél éves gyereknél maximálisan betalált. A fesztviált óriási játszótérként élte meg, így azt sem vette zokon, hogy a hajógyári szigeti rendes játszótér a fesztivál idején zárva tart.