Index Vakbarát Hírportál

Egy pakisztáni férfi teljesen megborult azon, hogy járatát először műszaki problémák miatt késésre jelölték, majd törölték is múlt héten a pakisztáni Iszlámábád Nemzetközi Repülőtéren. A férfit nem nyugtatta meg az sem, hogy a légitársaság szállást biztosított az utasoknak és jegyet foglalt a következő napon induló gépre.

Úgy döntött, az lesz a legjobb, ha elégedetlenségének úgy ad hangot, hogy a terminál kellős közepén felgyújtja a csomagjában lévő ruhákat, vette észre az Airportal.hu. Ráadásként még neki állt feljebb, amikor egy poroltóval érkező utas, majd rendőrök mentek lecsillapítani őt.

Az Egyesült Államokban azóta szokás elnöki kegyelmet adni a hálaadásnapi pulykának, mióta Abraham Lincoln fia kérésére 1863-ban úgy döntött, megkegyelmez a madárnak. Az áfonyaszósszal tálalt pulyka hálaadáskor ünnepi vacsora az amerikai családoknál.

Az 1870-es évek óta hagyomány, hogy az amerikai elnököknek a farmerek pulykát ajándékoznak ünnep előtt.  1947-ben Harry Truman elnök részesített kegyelemben egy akkor még névtelen pulykát. 1989-ben idősebb George H. Bush elnök hivatalossá tette a szokást.

Donald Trump amerikai elnök öröksége talán nem lesz akkora, mint Lincolné, mindenesetre ő nemcsak egy, hanem kapásból két pulykának adott elnöki kegyelmet.

Az idén kegyelemben részesült két madár június 28-án kelt ki a tojásból Dél-Dakota egyik farmján. Az amerikaiak interneten szavazhattak, hogy melyik pulykának kegyelmezzenek meg. Hétfő délutánig lehetett szavazni; akkor a szavazók 51 százaléka a Répa nevű pulyka életben maradása mellett döntött. Trump azonban úgy döntött, hogy a másik pulykát, Borsószemet sem vágják le.

A pulykákat szokás szerint a virginiai műegyetemen helyezik el.

(MTI)

A gyermekjogok világnapja alkalmából november 20-án UNICEF-kékbe borult a dunai látkép több építménye, többek között a Lánchíd, a Hotel Clark és a Müpa is.

Bár a gyermekjogi egyezmény minden gyerekre vonatkozik, ma is milliók élnek szélsőségesen kiszolgáltatott helyzetekben. Az UNICEF Magyarország Gyerekhang kampánya azt üzeni, hogy figyeljünk a gyerekekre, de ne csak az ünnepnapon, hanem az év minden napján.

Néhány éve posztoltam egy képet a Tüskevár eredeti kéziratáról, amikor Cser Anikó Panniék egy forgatáson lefényképezték. Már az első oldala is igazán izgalmas, hiszen jól látható rajta, hogy a könyv eredeti címe Matula iskolája lett volna, de azt végül áthúzta a szerző, és fölékanyarította a véglegeset.

Ez a kézirat kerül kalapács alá november 23-án, pénteken, a Múzeum Antikvárium 33. árverésén, mégpedig kétmillió forintos kikiáltási áron. Mint az antikvárium társtulajdonosa, Antal Károly elmondta, a kultúrtörténeti ritkaságot Fekete István, az író unokaöccse adta be. Ő már 94 éves elmúlt, úgy érezte itt az idő elbúcsúzni a Tüskevártól.

Fekete István nem szerette az írógépet, ezt a regényét is tollal jegyezte le. Állítólag azt mondta, mire megtalál egy billentyűt, elfelejti, mire is gondolt. Kéziratai mégis mindig gördülékenyek, általában elsőre papírra vetett mindent, viszonylag kevés jegyzettel dolgozott. A Tüskevárét maga is nagy becsben tartotta, valószínűleg saját maga kötötte be: látszik is rajta, hogy az nem egy profi könykötő munkája.

A Múzeum Antikvárium árverésein már korábban is felbukkantak Fekete-kéziratok, de azok csak novellák voltak, melyek 200-300 ezer forint körül keltek el. Antal Károly bízik benne, hogy a tökéletes állapotú és hiánytalan, 408 oldalas, A4-es lapra írt kézirat előbb-utóbb védett tétel lesz. Ez azt jelenti, hogy az országból csak engedéllyel szabad kivinni, és bár otthon őrizhető, hozzáférhetővé kell tenni a kutatók számára.

További képek és információk az árverési oldalon.

Vannak dolgok, amikről kultúrember nem beszél, pláne nyilvánosan. A napokban azonban egy olyan higiénai vívmány létezésével szembesültem, amiről még sosem hallottam, pedig 48 éves múltam és sokfelé jártam a világban, szóval most mégis teszek egy kis altesti kitérőt.

Ha valaki nem lenne tisztában a címben idézett tárgy mibenlétével, annak idézném a Ludas Matyi című Kádár-kori szatirikus hetilap egyik 80-as évek beli számát, amiben először olvastam róla: a paksi mogyoró

a seggszőrökre ragadt száraz szarcsomó.

Most, hogy ezen túlestünk, jöjjön a felfedezésem. Egy kelet-magyarországi vendéglátóhely vécéjében találkoztam az alábbi tárggyal:

Először csak bámultam, hogy ez mi, aztán a piktogramot silabizálva lassan leesett. A vécépapírra egy adag habot engedve tudunk segíteni a kellemetlen jelenségen. Mivel nem voltam benne biztos, hogy a fenékhab tényleg arra való-e, amire gondolom, kikerestem a termék oldalát. Sokkal okosabb nem lettem, de annyit azért megtudtam, hogy

• a termék neve careMOUSSE (hevenyészett fordításban: habos törődés);
• "a hab puhaságú careMOUSSE a bőr ph-értékéhez állított és dermatológiailag tesztelt";
• "olyan bőrnyugtató anyagok, mint az Aloe Vera gondoskodnak a tisztaság és kényelem érzetéről".

Hát, így.

Kidőlt az egri Dobó téren hétfőn hajnalban felállított karácsonyfa, írja a Heol.hu. A 12 méteres ezüstfenyő kedd hajnalban adta meg magát az erős szélnek. Eltört a törzse is, így már nem lehet visszaállítani. Az egri városgondozás emberei felaprították és elszállították.

Rengetegen kattintottak Nyilas Gergő posztjára, amiben mókásan Budapest legvékonyabb házának nevezte azt a Haller utcai épületet, amely látszólag két dimenziós. Be lehet ugyanis látni mögé, olyan, mintha csak egy díszlethomlokzat volna egy filmforgatáshoz, és nem lenne mögötte semmi. 

Na persze van. A két dimenziós érzést az okozza, hogy egyrészt nem ér össze a szomszéd épület homlokzatával, másrészt a két tűzfal sem párhuzamos, hanem szöget zár be. Ahogy az a Google Maps-en is látszik.

Ettől még mindig rejtélyes: vajon miért alakult ez így? Elsőre úgy tűnik, mintha ez lett volna a házak rendes menete, amit azután az alkalmazkodni képtelen, csak derékszöget ismerő panelos építés trollkodott szét. De nem erről van szó!

Egyrészt a panelház a másik oldalon tökéletesen illeszkedik az öregebb szomszédhoz. Másrészt a légifotót megnézve látszik, hogy nem csak a Haller utcának ezen a szakaszán vannak fura kuszaságban a házak, de a Drégely utcában, sőt még a Dandár úton túl is.

Nos a tájolás megfejtéséhez a Mapire térképadatbázisát vettem segítségül. Ezen szépen látszik, hogy az 1700-as évek végén a mai Középső-Ferencváros vidékén a szántóföldek és a dűlőutak is épp abban a szögben voltak tájolva, ahogy a kétdimenziós ház.

Aztán amikor ideért a terjeszkedő város, és utakat jelöltek ki,  az első néhány ház ilyen rendszertelenül jelent meg. Volt amelyik a dűlők irányához, volt amelyik az új úthoz igazodott.

Aztán ez az esetlegességet betonozták be a hivatalokban a telkek kijelölésekor, amit aztán követett a teljes beépítés, és a házak azóta is ilyen furcsán állnak.

Itt a vége fuss el véle.

Idén Galyatetőn találkoztak a Fotóművészeti Alkotótelep tagjai: a Mátrában töltött napok alatt készített fotókból nyíló kiállítást november 20-tól január 31-ig lehet megnézni az egerszalóki Hotel Saliris Resortban. 

A negyedik éve működő alkotótelepet Szebeni András fotóművész alapította, a meghívott alkotók pedig mind ismert és elismert tagjai a magyar fotográfiának. A műhely ideje alatt a fotósok szabadon járják a környéket, és személyes benyomásaik alapján készítenek felvételeket. A fényképek elkészítése nem a helyi látványosságok megörökítéséről szól, a cél sokkal inkább egyfajta kiszakadás a hétköznapi feladatokból és visszatérés a fényképezés puszta öröméhez és az önkifejezéshez. Nem a fénykép tárgya a lényeg, hanem az alkotó személye maga.

A Szebeni Műhely 2018 művészeti vezetője Szebeni András, a kiállítás kurátora Kincses Károly fotómuzeológus. A kiállított képek szerzői: Bánkuti András, Bácsi Róbert László, Benkő Sándor, Dobos Tamás, Fejér Gábor, Gaál Zoltán, Hajdú D. András, Kiss-Kuntler Árpád, Mandur László, Móricz-Sabján Simon, Németh György, Reviczky Zsolt, Szabó Bernadett, Szántó György.

Nemrég még a Fehér Ház előtt szmókolt, most meg a hollywoodi Hírességek sétányán kapott csillagot Snoop Dogg, aminek apropóján a rapper akkora beszédet mondott, ami mellett képtelenség lenne szavak nélkül elmenni. Ahogy az ilyen rendezvényeken illik, ő is megköszönte szépen az elismerést, például a szüleinek, a feleségének, illetve olyan pályatársainak, mint Dr. Dre, Warren G és Quincy Jones, de nem feledkezett meg magáról sem, ezért a mondandója végén saját magának is megköszönte az alázatos munkát, a saját magába vetett hitet, a kitartást, és a hasonlókat, amivel azonnal a jelenlévők szívébe lopta magát.

Gyakran írunk a Magyar Rendőrség hivatalos Twitter-oldalának egy-egy jól sikerült posztjáról, ma lehet véletlenül, de pont a Gyerekjogok világnapján tettek közzé egy mesét,  Bandiról, a szarvasbikáról.

Át is adnánk a szót:

Ez sokkal könnyebben befogadható, mint ami a police.hu-n jelent meg erről az ügyről. 

A zebránál álltam zöldre várva, amikor szembe ötlött, hogy ezt a rést nem kéne látnom a két ház között. Egyrészt furcsa, hogy az emeletes ház fala nem érinti a szomszéd házat, de még furcsább, hogy a sárga háznak látszólag nincs oldala.

Persze lehet, hogy Mézga Aladár legelső bolygótúrájáról csöppent ide a Lepénybolygóról, egyenesen a Haller utcába. 

London egyik legismertebb épülete a 2004-ben átadott Gherkin, vagyis az Uborka. A hivatalos neve amúgy most épp 30 St Mary Axe. Sir Norman Foster irodája tervezte, aki a BudaParton épülő Mol Campust is (és amúgy a nálunk is menő irodákat fejlesztgető Skanska építette). Nos, most a szomszédjába épül egy még magasabb felhőkarcoló, amiben persze semmi különös nincs, van arra jó pár ilyen, az Ubrokát sem a magassága miatt szeretjük.

Sokkal érdekesebb, hogy ezt a házat is a Foster+Partner tervezi, és ismét egy ikonikus, organikus formát idéznek meg vele. A Tulipánnak (Tulip) becézett épület 305 méteres magasságával a második legmagasabb lesz az Egyesült Királyságban, szépen fölé is nyúlik az Uborkának. 

Legalább ilyen érdekes, hogy a virágforma torony nem irodaház lesz, hanem valamiféle kulturális-tudományos kilátó. A "virágban" végigfutó üveghidakról, és az azokból kitüremkedő buborékokból lehet majd csodálni a várost. A tervek szerint évente húszezer londoni diáknak kínálnak majd ingyenes látogatást, kihelyezett iskolai órák keretében.

Bővebben a tervezőiroda oldalán írnak a tervekről, aki pedig még több építészeti cikket olvasna, kövesse az Urbanistát a Facebookon.

Ugye, pont így érzi most magát?

Szaddám Huszeinről a legtöbb embernek minden eszébe jut, csak éppen a szerethetőség nem. Egy ismeretlen embernek azonban biztos, így London keleti részén egy padra emléktáblát rakott, amin a név, a születés és halálozás dátumán kívül szerepel, hogy In Loving Memory Of, ami a szeretetteljes megemlékezést hivatott jelölni. 

Hogy nem sokan osztoztak a szomorú rajongó gyászában, jól mutatja, hogy először a Twitteren robbant ki egy kisebb botrány, majd a város vezetése sietve el is távolította a padról az emléktáblát. 

(BBC)

Az ok egyszerű: nincs elég munkás a vágóhidakon. A Guardian ír róla, hogy körülbelül 10 ezer állás üres a szektorban, és emiatt a boltok szenvedni fognak a növekvő, ünnepi kereslet kielégítésével.

A munkaerő-hiánynak is megvan persze az oka: egyre kevesebben akarják a komoly pszichikai problémákat okozó állásokat elvállalni. A cikk idéz olyanokat, akik dolgoztak vágóhidakon. Volt olyan, aki azzal álmodott éjjelente, hogy csirkék üldözik, más meg nem tudta feldolgozni, hogy a vágásra ítélt, mit sem sejtő disznók a megölésük előtt még cukiskodtak vele, két perccel később pedig meg kellett ölnie. A multimilliárdos biznisz persze keresi a megoldást, ami a cikk szerint egyelőre az, hogy egyre több illegális munkás érkezik az országba.