A Fortepan hagyományosan urbánus fotóarchívuma az Index Mi Vidékünk projektje keretében nemrég a vidéki Magyarország több mint száz kockájával gyarapodott.
A Göcseji Múzeum üvegnegatív-gyűjteményéből digitalizált fotókból néhányat már mi is megmutattunk: Morandini Tamás olasz származású zalaegerszegi építész és a szarvaskendi dr. Tóth László hagyatékát. Most végre felkerült a teljes anyag a fortepan.hu-ra, itt végiglapozhatja a képeket.
Egészen különleges gépezettel készülnek a tüntetők Donald Trump nagy-britanniai látogatására. Egy 67 éves philadelphiai férfi épített egy közel öt méter magas, robot Trumpot, ami egy aranyvécén trónol és még beszélni is tud.
A robot elkészítése 7,3 millió forintjába került a férfinak, amit teljes egészében saját zsebből állt. A robot egyébként Trump sokszor ismételt frázisait is ki tudja mondani.
Dom Lessem a gépezetet egy kínai gyárban készíttette el, amely állatkertekbe és múzeumokba szánt mechanikus dinoszauruszokra szakosodott. Lessem elmondta, hogy azért ül a robot Trump a vécén, mert a valódi Trump is itt tölti az ideje nagy részét, és ilyenkor támadnak a legjobb ötletei. Lessem azt is elmesélte a Skynak, hogy a kínai munkások attól féltek, hogy a robot megépítése miatt börtönbe kerülnek Amerikában.
A technológiai konferenciákon a résztvevők ritkán figyelnek fel az alaptémától eltérő tartalmakra, például mikor egy globális nagyvállalat a laptopbemutatók szünetében arról szeretne beszélni, hogy milyen fontos neki az egyenlő bánásmód. A Lenovo a héten megrendezett Accelerate rendezvényén erre azt találta ki, hogy a tartalmat viszi oda, ahol a résztvevők garantáltan felbukkannak: az ebédszünet egy gigantikus előadóteremben volt, és a színpadon eközben hosszú és izgalmas beszélgetést tartottak a befogadásról.
Közben leadtak egy videót is a Microsofttól, hogy szem ne maradjon szárazon.
Azzal az általános tanulsággal lehetett távozni az ebédről, hogy a vállalkozások csak akkor tudnak igazán jó termékeket gyártani a különböző embereknek, vagyis a lehető legtöbb vevőnek, ha a termékfejesztésben az elejétől fogva többféle nemű, beállítottságú és bőrszínű ember vesz részt.
A konferencia szervezői egyébként kitettek magukért, és bebizonyították, hogy nemcsak beszélni tudnak a digitalizációról, hanem csinálják is. Egy héttel az esemény előtt minden fontos tudnivalót elküldtek pdf-ben, ebben még a konferencia helyén elérhető wifi jelszava és a várható időjárás is benne volt.
Az újságírókat érintő minden egyes eseményről emailben naptárbejegyzést kaptunk, pontos helyszínnel, eleve jól beállított keleti-parti időzónával, így csak végig kellett kattintgatni az okékat, hogy meglegyen minden a naptárban. Még arra is odafigyeltek, hogy amelyik programnál A és B csoportra kellett szétosztani az újságírókat a helyhiány miatt, mindenki csak a saját időpontját kapja meg. Emellett pedig végig egy WhatsApp csoportban kommunikáltak a nemzetközi újságíró csapattal.
Egyetlen dologban tévedtek. Azt állították, hogy Florida biztonságos hely, pedig egy igazi no-go zóna közepén voltunk:
David Lau, Izrael askenázi főrabbija kiborult, hogy az Eurovíziós Dalfesztivál szombati döntőjének időpontja - itthon 21, ott 22 órakor - miatt az ott dolgozók meg fogják sérteni a szombati pihenés szentségét, ráadásul az egész világ szeme láttára. De, hogy kiköszörülje a csorbát, megkérte a vallásos zsidókat, hogy pénteken 10 perccel korábban, szombaton pedig 10 perccel tovább tartsák a sabbatot, hogy az ott dolgozók helyett is leróják a kötelező pihenést.
Hogy a szabályok rugalmasan kezelése nem túl rendkívüli a vallásos zsidóknál, arra bizonyíték az eruv létezése, amiről itt írtunk bővebben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Bécs 10. kerületének egyik általános iskolájába jár Dominik, aki azonban daganatos megbetegedése miatt már egy éve nem tudja látogatni az órákat. Hogy nem maradjon le teljesen a tananyaggal, illetve ne veszítse el minden kapcsolatát osztálytársaival, egy robottal helyettesítik őt az osztályteremben.
Az AV1 nevű robot alig 30 centiméter magas, hangszóróval, mikrofonnal és kamerával van felszerelve. Az interenten keresztül kapcsolódik az otthon lábadozó Dominik tabletjéhez, aki az appon keresztül látja és hallja, amit a robot tapasztal, vagyis a tanórákat.
A tabletből beszélni is tud az osztálytársaival és a tanítóval, illetve forgatni is tudja a robot fejét, így körülnézhet az osztályban.
Az AV1-es robotot egy norvég start-up, a No Isolation fejleszti, és olyan embereknek ajánlják, akik betegség miatt nem képesek kimozdulni otthonról, így emberi interakciók helyett szinte csak a kezelésekből és a vizsgálatokból áll az életük.
A robot azonban nincs ingyen. Dominik és családja jelenleg a három hónapos tesztidőszak vége fele jár. Utána meg kell vásárolniuk az eszközt, amely azonban 3000 euróba kerül, majd még havi 80 eurós előfizetési díjat is felszámítanak utána.
Forrás: ORF
Ma Magyarországon körülbelül 36 ezer ember él rabszolgasorsban.
Életükről több film is készült, mi is írtunk például az Egy nő fogságban című dokumentumfilmről, ami 2017-ben készült el, megjárt közel 80 nemzetközi fesztivált, köztük a nagyon rangos Sundance-et 2018-ban, jelölték Európai Filmdíjra, a magyar és nemzetközi filmkritikusok a legjobb dokumentumfilmnek járó Fipresci-díjjal ismerték el.
Az Egy nő fogáságban az 52 éves Marisról szól, aki tíz éve szolgál fizetés nélkül egy magyar családot. A méltóságától és jogaitól megfosztott nő évek óta maradékot eszik és egy kanapén alszik, engedély nélkül nem hagyhatja el a házat. Éjszakánként egy gyárban dolgozik, fizetését le kell adnia. Maris a fizikai és lelki elnyomás miatt félelemben tölti napjait, miközben arról álmodozik, hogy visszakapja korábbi életét. A kamera jelenléte ráébreszti, hogy nincs teljesen egyedül. Fokozatosan bizalmába fogadja a rendezőt, majd lassan barátság alakul ki kettőjük között. Másfél évnyi forgatás után összeszedi bátorságát és megosztja vele tervét: „Meg akarok szökni!”
Az ELF Pictures filmgyártó és forgalmazó, valamint a Szabad Élet Egyesület nevű jótékonysági szervezet most
adománygyűjtő filmvetítést szervez az emberkereskedelem áldozatainak megsegítésére.
Megnézheti Schwechtje Mihály Aki bújt, aki nem című kisjátékfilmjét, Till Attila 2011-es Csicska című kisjátékfilmjét, és a már említett Egy nő fogságban-t. Ezt követi egy beszélgetés az alkotókkal (Tuza-Ritter Bernadett és Till Attila), emberkereskedelmi szakértővel és egy védett ház koordinátorral.
A befolyt összegből a tervek szerint többek között támogatják egy védett ház működését, egy menekítő autó fenntartását, az áldozatok rehabilitációját és képzését.
Május 20., Trafó. Az esemény részletes leírása itt>>> és itt.
Évek óta folytatja áldásos aknamunkáját a JazzaJ sorozat, hogy az amúgy örvendetesen sokszínű hazai zenei életbe a spektrum kevéssé ismert határvidékeiről hozzon beljebb izgalmas produkciókat, mutasson meg úttörő zenészeket, alkotókat. A szervezők tevékenysége kicsit olyan is, mint a fine dining csúcsszakácsainak munkássága, még közelebbről talán Heston Blumenthal molekuláris és fizikai gasztronómiájához tudnám hasonlítani. Egy jó JazzaJ atomjaira szedi a zenét, majd a legkisebb alkotóelemeiből valami egész különlegeset rak össze, úgy hogy többnyire megismételhetetlen, kellemesen furcsa, érdekesen bizarr, horzsolóan simogató zajzenei élményt nyújtanak, az esetenként akkor és ott először találkozó zenészek improvizációi.
A röpke laudáció után mi más következhet, mint egy szombat esti JazzaJ-programajánló. A Három Hollóban (Drei Raben, Piarista köz 1.) a ‘listening first' esten hat zenész - három duó - lép majd fel, köztük nemzetközileg is (el)ismert művészek. Az est során elsőként Boros Levente (ütőhangszerek, elektronika) és Halmos András (ütőhangszerek, elektronika), majd Casey Moir (ének, elektronika) és Johan Moir (nagybőgő), végezetül Axel Dörner (trombita, elektronika) és Seijiro Murayama (ütőhangszerek, ének) foglalják el a Három Holló underground színháztermének közepére helyezett két széket, hogy hol nyers, hol visszafogott, hol intim zenei világot, nagyon kevés eszközzel nagyon gazdag hangszövetet teremtsenek a hallgatóság köré.
A világhírű Murayama san (született 1957-ben, Nagaszakiban) szerint szombat este felerősödik majd az összes apró gesztus, akár a japán színházban vagy egy feszült skandináv drámában, és ha igazán figyelünk, előtűnnek a nem hallható, megnevezhetetlen dolgok is. A német trombitás Axel Dörnerrel közös produkciójában e gondolat mentén egyformán nagy hangsúlyt kap a csönd és minden nesz. A stockholmi Moir házaspár női tagjának hangja és férje bőgőjátékának tökéletes egysége a jelenlevők számára sem mindig választható szét. A hazai színeket képviselő Boros Levente - Halmos András speciális dobduójában afrikai ritmusoktól a zajig bármi előkerülhet.
Szóval aki a popzenei junkfood mellett/helyett belekóstolna valami elementárisan sallangmentes, minimalizmusában felszabadító háromfogásos zenei menübe, szombat este 8-ra a Három Hollóba foglaljon asztalt*.
*átvitt értelemben persze, a beugró 3000 Ft, a belépőhöz asztal nem jár
Mégis elbontják a Nyugati téren a felüljárót, amitől az autósok újabb és még az eddiginél is nagyobb dugókat várnak. Ha a felüljáró szükségességének kérdésétől most eltekintünk, a bontáson kívül más megoldás is születhetett volna. A világban több helyen alakítottak használaton kívüli felüljárókat élő környezetté.
Magaskertként bezöldítve ezt a felüljárót is át lehetne adni a gyalogosoknak, napozóknak, heverészőknek. Villámgyorsan összedobtam egy hevenyészett látványtervet, a Nyugati így nézhetne ki:
Az ötlet persze nem új, ilyen például New Yorkban a High Line Park, amit a West Side Line magasvasút pályája mentén alakították ki.
Magyarországra jön ugyanis a jövő hét végén Dan Shechtman, aki 2011-ben kapta meg a kémiai Nobel-díjat a kvázikristályok felfedezéséért (ez a kristályos és az amorf közötti anyagállapot, ami az egész informatikai ipar fejlődését komolyan befolyásolta). Vendéglátója, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság felajánlotta az internet népének, hogy lehet kérdéseket feltenni a professzornak, és a legfrappánsabbakat a beküldők egy közös ebéden személyesen is megbeszélhetik vele. Részletek itt.
Hárompontos győzelmet aratott a nyugati főcsoport döntőjében a Golden State Warriors a Portland Trail Blazers ellen. Erről akart volna szólni a szalagcím az M4-en, azonban zeroz3ro Tumblr-felhasználó kiszúrta, hogy a Blazers helyett valami egészen mást sikerült írni.
Aki nem tudja, mi az a Brazzers, az semmiképp se munkaidőben keressen rá.
Méghozzá testközelből, kiállítás nyílt ugyanis a váci művelődési központban a helyi csapattal 1994-en bajnok Csank János tiszteletére, de az Aranycsapat relikviáit is meg lehet tekinteni.
A kiállítás Csank-részlegében ott vannak a korábbi játékos és edző mezei, de a titokzatosan eltűnő zakók titkára is fény derül: az edzőként a pulóvereket zakóra cserélő Csank minden vereség után nyugdíjazta azt a zakót, amiben a vereséget elszenvedték.
Az 1993-94-es szezonban, amikor bajnok lett a Vác, erre csak háromszor került sor, és azokra is a szezon első kétharmadában, hiszen csak az Újpest (6. forduló), a Kispest (16. forduló) és a Békéscsaba (18. forduló) tudta verni a Vácot abban az évben.
via Digi Sport
A Jóbarátokban Monicát játszó Courtney Cox nemrég az Instagramjára rakott ki egy egészen régi fotót a sorozat hat főszereplőjéről.
A kép érdekessége, hogy a bejegyzés szerint a fotó útban Las Vegasba készült jóval azelőtt, hogy 1994 szeptemberében bemutatták volna a Jóbarátok első részét.
A sorozat rendezője egyébként még 2013-ban beszélt arról, hogy a pilot rész leforgatása után reptette a szereplőket Las Vegasba, hogy kicsit megismerjék egymást, összecsiszolódjanak.
Ritka földharcot sikerült lekapnia Selmeczi Kovács Ádám természetvédelmi őrnek a börzsönyi Márianosztra egyik erdei útján.
A felállás lényege: Nehéz helyzetbe került egy egerészölyv, miután lecsapott a könnyű zsákmánynak ígérkező erdei siklóra, mert a másfél méteres hüllő megadás helyett villámgyorsan becsavarodott a támadó lába és alsó teste köré és egy elegáns szorítónyolcassal gúzsba kötötte, vázolták a szituációt a Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapján.
Ki tudja meddig feküdtek volna összetekeredve, ha nem jár arra a természetvédelmi őr, aki bölcs játékvezetőként közbeavatkozott:
Kioldottuk a csomót és mindenki ment a maga útján. Így se kaja, se bosszú.
– mondta az esetről Selmeczi Kovács Ádám, akivel az Index olvasói korábban egy Kéktúra-epizódban is találkozhattak már:
A képen David Benioff, a sorozat egyik showrunnerje és vezető írója, aki mindent tud a történetről és a karakterekről. Az idézet a nyolcadik évad kulisszatitkos kisfilm-sorozatából származik, és az vele a gond, hogy Dickon Tarly nem Sam bátyja volt, hanem az öccse, és pontosan emiatt kellett Samnek beállnia az Éjjeli őrségbe. Ezért ment északnak és ismerkedett meg Havassal, ha ez nincs, nem megy ki a Falon túlra, nem öl meg egy White Walkert, nem szerez asszonyt magának, nem megy el a Citadellába, nem menti meg Ser Jorah-t a szürke kórságtól és nem jön rá arra, hogy Havas Jon nem más, mint Aegon Targaryen, a trón jogos örököse.
Apróság, ja.
Nyomozást indított a floridai állatvédelmi hatóság (FWC) egy floridai ügyvéd ellen, aki levideózta, ahogy lezavar egy mosómedvét a hajójáról 30 kilométerre a partoktól, a Mexikói-öbölben, miután rákiabál, hogy "viszlát, rohadék".
A férfi egy privát csoportban osztotta meg a Mexikói-öbölben készült felvételeket, amiről az egyik tag másolatokat készített, és az előző héten a Facebook-oldalán közzétette azokat, írja a 24.hu a Tampa Bay Times alapján.
Az ügyvéd, aki valószínűleg a mosómedve halálát okozta ezzel, a felháborodás hatására magyarázkodni kezdett, a mondandójának nagyjából annyi a lényege, hogy
Minek ment oda?
Elmondása szerint a mosómedve potyautasként került a hajóra, és már csak akkor vették észre, hogy ott van, amikor már a nyílt vízen hajóztak, és állítólag az állat agresszív is volt.
A mosómedve-gyilkos mosakodása nem hatotta meg a vadvédelmi hatóságot. Közleményük szerint még „túl korai lenne azon spekulálni, hogy milyen szabálysértés történt”, de kiemelték, hogy „az ilyen aljas állatkínzásoknak nincs helye az államunkban”.
Majdnem napra pontosan egy hónappal azután találtam magam Párizsban, hogy leégett a Notre-Dame tetőszerkezete, ezért el is ugrottam a székesegyházhoz, hogy körülnézzek a környéken.
Bemenni persze még most sem lehet, sőt a közvetlen közelébe se, minden oldalról kordonok és rendőrök védik, és továbbra is jól látszanak a tűzvész nyomai. Ennek ellenére az élet gyorsan visszatért, a helyiek ugyanúgy ücsörögnek a Szajna-parton, mint mindig, és a turisták se kattintgatnak kevesebbet, csak most néhány új látványosságot: a leomlott huszártorony hűlt helyét és a környéket benépesítő rendőröket is bőszen fotózzák.
Kattintásra nyílik a galéria a többi képpel:
Ahogy a tűzvész után mi is megírtuk, a körülményekhez képest egész jól megúszta a Notre-Dame, illetve a benne őrzött kulturális kincsek. Persze így is hosszú felújítás elé néz, amelyre már több mint egymilliárd euró össze is gyűlt. Addig is, amíg elkészül, a tervek szerint ideiglenes fatemplom helyettesítheti majd.
Én egyébként nem várost nézni mentem Párizsba, hanem a Facebook első európai mesterséges intelligenciás bemutatójára, úgyhogy hamarosan erről is jelentkezek érdekfeszítő tartalommal.
Egy olvasónk küldte A Tökéletes Kompozíciót. E.T. a szekéren, Izsákon. Nem is kell ehhez mást hozzátenni, így jó, ahogy van. Köszönjük!