Ma is aktuális a London romjain keresztülsétáló tejhordó fiú fotója
Nem véletlen, hogy a Northfoto képügynökség most újra elővette azokat a II. világháborús képeket, amik a Blitz (blitzkrieg=villámháború, ebből alkotta meg a korabeli brit sajtó a kifejezést), azaz a Lufwaffe 76 napon át tartó bombázása után készültek Londonról és a londoni emberekről. A világtörténelem eddigi legnagyobb légiháborújában 43 ezer ember vesztette életét és közel másfél millióan váltak hajléktalanná. Hitler célja nemcsak Nagy-Britannia hadigépezetének bezúzása volt, a kormányt és a civil lakosságot is meg akarta törni a hosszan tartó bombázásokkal, azonban London népe úgy zárt össze ezekben a súlyos időkben, ahogy még soha korábban.
Rengetegen csatlakoztak védelmi szervezetekhez, a tűzoltókhoz, önkéntesek figyelték a tetőkön strázsálva a gyújtóbombák okozta tüzek terjedését (a Szent-Pál katedrális ezért nem vált a lángok martalékává), saját kertjeikben létesítettek búvóhelyeket a polgárok, a kormány pedig nyolcvan metróállomást alakított óvóhellyé, Winston Churchill pedig személyesen járt körbe a városban két légiriadó között, hogy biztassa kitartásra az embereket. A romokon sétáló tejkihordó fiú, a beszakadt könyvtárban olvasó kalapos urak és az óvóhelyen karácsonyt ünneplők fotói a brit összefogás jelképeivé váltak és azóta is emlékeztetnek arra, hogyan reagál egy nemzet, ha terrorral kell szembenéznie.
Az eredetileg fekete-fehér fotókat egy Royston Leonard nevű villanyszerelő színezte át, akinek ez a hobbija.