Észak-Koreát dél felé egy nevével ellentétben meglehetősen militarizált határvonal választja el Dél-Koreától, de észak felé egy ennél is sokkal hosszabb, 1420 km-es vonal mentén kapcsolódik Kínához (és egy kis sávon Oroszországhoz). Peking régóta az elzárt rezsim egyetlen fontos külföldi támaszának tekinthető, és ezen a határszakaszon több csomóponton keresztül, köztük Tantung (Dandong) kínai határvárosnál folyik a két ország közti hivatalos kereskedelem nagy része.
Ezt a vidéket kereste fel Elijah Hurwitz fotós azokban a hónapokban, amikor a szokásosnál feszültebb volt a helyzet a két ország között, hiszen az Egyesült Államok nyomására 2017-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsában újabb húsbavágó szankciókat hoztak Phenjan ellen, amiket ezúttal Kína is támogatott – még ha voltak is arra utaló jelek, hogy Peking számos esetben kikerülte a vállalásokat.
Hurwitz három hetet töltött Dandongban, és egy sor másik városban a környéken. Az akkor jeges folyó mentén készített fotósorozatával abban az időszakban akart bepillantást engedni az itteniek életébe, amikor különösen fontos kérdés volt, hogy az újabb szankciók milyen hatást gyakorolnak a turizmusra, a kereskedelemre, vagy akár a mindennapokra.
Most pedig mindenki a Donald Trump és Kim Dzsongun között kedden Szingapúrban tartott történelmi csúcstalálkozóra figyel, hogy kitart-e az enyhülés, és esetleg az Észak-Korea elleni szankciókon is lazítanak-e, aminek a lehetősége máris a környékre vonzotta a befektetőket.
A Jalu-folyó egy természetes, csaknem 800 km-es határvonalat képez Kína és Észak-Korea között. A szigorúan őrzött határvonal mentén a ritkán lakott észak-koreai oldal látványos kontrasztot alkot Kína gyorsan fejlődő városaival. (Fotó:
Elijah Hurwitz / Northfoto)
Dandong az észak-koreai-kínai határ északkeleti csücskében van, és csak Vörös Keletként emlegetik. Ez a legnagyobb határváros Észak-Korea és Kína közöt: majdnem egymillióan laknak itt, de kínai mércével csak egy közepes méretű településnek számít. (Fotó:
Elijah Hurwitz / Northfoto)
A folyón átívelő Kínai-Koreai Barátság hídja a fő kereskedelmi összeköttetés a két ország között, ami számos fotón jelképesen szerepel, és az ide érkező turisták is szívesen szelfiznek előtte. (Fotó:
Elijah Hurwitz / Northfoto)
Havat lapátolnak a folyó partján Dandongban. A teljesen ellentétes oldalon, az orosz-észak-koreai-kínai hármashatárnál egyébként a raszoni különleges gazdasági övezet egy másik olyan pont, ahol sok áru jut be Észak-Koreába. Ráadásul sokszor nem is feltétlen állami, hanem a különböző szürkegazdasági szereplők biztosították az ellátást az elmúlt években. (Fotó:
Elijah Hurwitz / Northfoto)
Észak-Korea Kínával bonyolítja (hivatalos és ismert) kereskedelmi kapcsolatai 90 százalékát. 2017 első felében pedig Peking valójában még növelte is a kereskedelmi kapcsolatait Észak-Koreával, ahogy más országok már korábban visszavonulót fújtak. Azonban Kína sem örült a folyamatos rakétateszteknek és nukleáris kísérleteknek, Kim Dzsongun hatalomra jutása óta pedig eleve éveken át romlott a viszony a két ország között. Donald Trump maximális nyomásgyakorlás nevű stratégiája keretében pedig Kínát is arra ösztökélte, hogy az új ENSZ-szankciókkal fokozza a szorítást az északi rezsimen. (Fotó:
Elijah Hurwitz / Northfoto)
A Kína által bevezetett és támogatott intézkedések Dandongnál is éreztették hatásukat, aminek az egyik jele az volt, hogy megritkultak a szimbolikus hídon korábban rendszeresen járó teherautókonvojok. Egy közös kínai-észak-koreai gazdaságfejlesztési projekthez épült számos épület pedig üresen állt a Jalu-folyó partján. (Fotó:
Elijah Hurwitz / Northfoto)
Donald Trump nyilatkozatát figyelik Dandongban. Januárban Kína megkezdte megerősíteni a biztonsági intézkedéseket a határ mentén, új megfigyelő kamerákat telepítettek, és növelték a katonák és határőrök létszámát. A Reuters szerint dél-koreai hírek arról szóltak, hogy akár 300 ezer katonát is erre a részre vezényelhettek, és az ott lakók is megsokszorozódó őrjáratokról számoltak be. (Fotó:
Elijah Hurwitz / Northfoto)
Étterem Dandongban. A környéken feltűnt több olyan tábla is, amin a következő felirat állt: "Az állampolgároknak és szervezeteknek azonnal jelenteniük kell, ha kémkedésre utaló tevékenységet látnak." Lincsiangban a folyóból kiemelkedő egyik kisebb szigetről kínai katonai propagandát sugároztak, amiben figyelmeztettek, hogy senki ne kísérelje meg az átkelést a befagyott folyó jegén. Kína az északi rezsim támogatásával többek között azt is el akarja kerülni, hogy nehogy menekültáradat induljon meg a területe felé. (Fotó:
Elijah Hurwitz / Northfoto)
A másik oldalon már Észak-Korea van. Azonban kínai és dél-koreai turisták még mindig szép számmal érkeztek Dandongba. Közülük a bevállalósabbak pedig csónakokat bérelhettek, ha egy kicsit közelebbről is bepillanatást akartak nyerni Észak-Koreába, ahonnan a katonák őrposztokról figyelik a másik oldalt. (Fotó:
Elijah Hurwitz / Northfoto)
Hurwitz azt mondta, hogy sokan nagyon megijedtek, amikor az épületek megremegtek attól a rengéstől, amit tavaly év végén feltehetően a hatodik észak-koreai kísérleti atomrobbantás okozott, de egyébként az emberek a feszültebb pillanatokban is élték megszokott életüket. "Akik itt élnek, azok nyilván nem aggódhatnak minden nap" –
mondta a Wirednek.
(Fotó:
Elijah Hurwitz / Northfoto)
Észak-Korea közelsége egyébként az öltözködésben, a karaokéban és az ételekben is érezhető volt a kínai oldalon is. Néhány bolt kifejezetten északi ruhákat árult, művészeti galériák idealizált északi tájképeket mutattak be, éttermekben pedig észak-koreai specialitásokat is felszolgáltak. Egy főként északiakat elszállásoló hotelben a fellépők hagyományos északi énekeket adtak elő. (Fotó:
Elijah Hurwitz / Northfoto)
Az elmúlt hetekben viszont a Reuters szerint már mindenki azt találgatta, hogy vajon a megkezdődött diplomáciai nyitás milyen hatással lesz majd erre a régióra. Már azután változott a helyzet, hogy Kim Dzsongun március 26-án először járt Kínában hivatalosan, és találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel is, akivel azóta másodszor is tárgyalt Dalianban. A kínai befektetők arra is lecsaptak, hogy Kim április 20-án bejelentette, miután elérték a nukleáris elrettentő képességet, a gazdaság fejlesztésére akar koncentrálni – ez pedig nyilván Dandong további felfutását is jelentené. (Fotó:
Elijah Hurwitz / Northfoto)
Halászok a folyóparton. A befektetésekben érdekelt üzletemberek szeme felcsillant, és csak további reményekkel töltötte el őket a Kim Dzsongun és Mun Dzsein között tartott április 27-i Korea-közi csúcstalálkozó. Viszont ez az a térség, ahol a világpolitika hullámzása azonnal érezteti a hatását: hirtelen fordult minden, miután Donald Trump lemondta a június 12-re tervezett szingapúri csúcstalálkozóját Kim Dzsongunnal. (Fotó:
Elijah Hurwitz / Northfoto)
Azóta viszont néhány kanyar után eldőlt, hogy az eredeti időpontban és helyen megtartják a csúcsot, ami megint együtt járt a dandongi ingatlanok rohamos felvásárlásával, hiszen a befektetők azzal számolnak, hogy ha sikerül Kimnek és Trumpnak megállapodnia, akkor kilőhetnek az árak. A kereskedelem beindulása mindenesetre már azért is elég valószínű, mert Peking továbbra is fenntartja hivatalosan, hogy az ENSZ-szankciók érvényben vannak, de arra is utalt, hogy feltehetően a Trump-Kim-csúcs eredményétől függetlenül is enyhíteni akar a szorításon. (Fotó:
Elijah Hurwitz / Northfoto)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
