Index Vakbarát Hírportál

Egy csipetnyi Amerika a Tisza-parton

2015. június 16., 00:29 Módosítva: 2015.06.16 22:49
929
Ötven évvel ezelőtt az algyői vízkutatók termálvizet kerestek, de végül olajra bukkantak, így a Szegedhez közeli szántóföldön az évek alatt egy fél budapestnyi telep épült meg. A Mol a jubileum apropóján szerette volna egy portrésorozattal meglepni az ott dolgozókat, akik közül többen is szinte a kezdetektől ott töltik a hétköznapjaikat. A projektre Déri Miklóst kérték fel, aki fotózott már miniszterelnököket, dolgozott a Magyar Narancsnak, de zenélt az I Love You zenekarban, illetve ő játszotta a Rám csaj még nem volt ilyen hatással főszerepét is.
Tekintse meg a további képeinket

Nem tudom, hány éves vagyok, de dolgozni, azt tudok

2015. június 14., 00:11 Módosítva: 2015.06.16 22:50
265
A gyermekmunka a legtöbb ember fejében úgy él, mintha egzotikus fejlődő országok szomorú problémája lenne csupán, holott a gyerekkor egészen a közelmúltig nem egy sérthetetlen, a játéknak, a tanulásnak és a fejlődésnek szentelt korszak volt még a legfejlettebb nyugati országokban sem. Amerikában például a huszadik század elején minden hatodik gyerek dolgozott hosszú műszakokban és végzett kevés pénzért veszélyes munkákat. Az Egyesült Államokban ma is több mint 500 ezer gyerek dolgozik a mezőgazdaságban. Az, hogy ezt a számot mára ilyen alacsonyra sikerült leszorítani, nagy részben Lewis W. Hine dokumentarista fotós érdeme, aki – olykor az életét is kockáztatva – egy évtizeden keresztül fotózta az amerikai gyermekmunkásokat, óriási közfelháborodást váltva ki a kegyetlen munkakörülményeket hűen bemutató fotóival és beszámolóival.
Tekintse meg a további képeinket

Megyei foci nyert a Hemző-díjon

2015. június 12., 10:43 Módosítva: 2015.06.16 22:50
68
Az idén második alkalommal meghirdetett Hemző Károly-díj-pályázatra 14 fiatal fotográfust jelöltek. A szinte egyenrangú munkákkal versengő pályázókból a zsűri hat döntőst választott ki. Közülük Móricz-Sabján Simon (Népszabadság és Nemzeti Sport) portfólióját ítélték leginkább méltónak a díjra. A Hemző Károly-díjjal pénzjutalom és oklevél, illetve kiállítási lehetőség jár a Mai Manó Házban. Ennek megfelelően az idei díj átadása után nyílt meg a tavalyi győztes, Hajdú D. András Cataracta című kiállítása a Kismanó Galériában. Az idei legjobbak névsora: Bielik István (Origo.hu), Forgács Zsuzsa (BKF hallgató), Mohai Balázs (MTI), Németh Sz. Péter (Velvet.hu), Stiller Ákos (HVG).
Tekintse meg a további képeinket

A legjobbak is leskelődnek néha

2015. június 9., 00:28 Módosítva: 2015.06.11 10:22
2177
André Kertész munkásságának kevésbé ismert darabjai közé tartoznak az amerikai otthona ablakából készített szemlélődő fotói. A háztetők titkos élete tele van izgalmas és furcsa jelenetekkel, de Kertész képeinek az ismeretlen világ bemutatása mellett van egy fontos üzenetük is, ami talán sokkal aktuálisabb ma, mint valaha volt.
Tekintse meg a további képeinket

Amit a kommunizmus ránk hagyott

2015. június 5., 10:28 Módosítva: 2015.06.06 11:53
602
Dezső Tamás a fiatal fotósgeneráció talán legsikeresebb hazai képviselőjeként 2004 óta fotózza Magyarország, Románia és a környező posztkommunista országok eldugott zugait, miközben sorra gyűjtötte be a rangos nemzetközi versenyek díjait és a különböző szakmai elismeréseket.
Tekintse meg a további képeinket

Angelina Jolie 40

2015. június 4., 14:52 Módosítva: 2015.06.05 08:37
3894
Sosem tagadott meg magától semmit, ivott, drogozott, önpusztító életet élt, és még azt sem tudta eldönteni, hogy leszbikus-e vagy sem. Mindeközben teljesen egyenes útja vezetett a színészet, az Oscar-díj és Brad Pitt felé. Folyamatosan felszólal a menekültek érdekében, rengeteget jótékonykodik, szült három gyereket, örökbe fogadott még hármat, miközben az élvonalban van színésznőként. Az utóbbi időben rendez is, és őszintén beszél mindenkinek arról, hogy miért távolíttatta el a melleit és a petefészkeit. És ez még csak az első negyven év. Vajon mi jöhet még? Nagykép.
Tekintse meg a további képeinket

Boldogra futottuk magunkat

2015. május 31., 22:45 Módosítva: 2018.05.11 10:01
1509
A képek nem egy goafesztiválon készültek, hanem azután, hogy lefutottuk az Ultrabalatont. A hosszútávfutás viszont nagyjából úgy hat, mint a drog. Extrém megterhelés hatására a szervezet maga gondoskodik a fájdalomcsillapításról, és az ilyenkor termelődő endorfin ugyanazokkal a neurotranszmitterekkel variál, mint a kábítószerek. Ezért nézünk ki úgy, mint akiket drogdílerek kergettek, de ez csak a látszat: a vizeletmintánk olyan tiszta, hogy Kocsis Máté kezet moshatna benne.
Tekintse meg a további képeinket

Amerikai betyárok

2015. május 31., 08:00 Módosítva: 2020.05.31 23:48
1518
Tekintse meg a további képeinket

Féllábú tornászok vagyunk, akik a gerendán egyensúlyoznak

2015. május 28., 13:55 Módosítva: 2015.06.02 16:02
39
Végéhez közeledik az OFF-Biennále, a másfél hónapos képzőművészeti fesztivál, ami Budapest minden lehetséges kiállítóterét bevette az utóbbi hetekben a lakásgalériáktól kezdve az ipari területeket át a belvárosi közterekig. Az összes programot a szervezők szerint is képtelenség volt befogadni, a különböző kiállítási formákat pedig elsorolni is nehéz lenne. Az OFF-Biennále május végén zár, úgyhogy ha valaki eddig kihagyta a lehetőséget, ajánlunk neki még programokat, amiket még zárásig megtekinthet.

Az OFF-Biennále egy művészek, alkotócsoportok, kurátorok, művészetszervezők, galériások és műgyűjtők kezdeményezésére, önkéntes együttműködésben megvalósuló, alulról szerveződő eseménysorozat. Legfontosabb alapelve, hogy az OFF és az azon résztvevő programok nem kértek semmilyen állami támogatást, és nem vettek, vesznek igénybe államilag fenntartott helyszíneket, a finanszírozást ezzel szemben alapítványi és magánforrások biztosítják. 

Tekintse meg a további képeinket

Itt bukta el Hitler a győzelmet

2015. május 27., 00:29 Módosítva: 2015.07.08 11:23
14
Pont 75 éve annak, hogy Winston Churchill elrendelte a Franciaországban harcoló brit alakulatok hazamenekítését. 45 ezernél több túlélőre senki nem számított, de az óriási nemzeti összefogásnak köszönhetően 338 ezer katona evickélt haza bombazápor közepette, fogai között a part homokjával. A britek egészen Dunkerque-ig vonakodva álltak hozzá a háborúhoz, de ez a győzelemmel felérő vereség eltökéltté tette őket: nem kötnek békét Hitlerrel.
Tekintse meg a további képeinket

Gyár állott, most kőhalom

2015. május 26., 00:30 Módosítva: 2015.05.26 12:37
340
A görög gazdaság romokban hever: hat év visszaesés után tavaly növekedett először valamennyit a gazdaság, de ez egyelőre aligha hozza vissza az országból kivándorolt görögök tízezreit, de jó ideig még az országban maradtak nagy részének sem lesz munkája. A visszaesés az ország egyébként elhanyagolható nagyságú iparát is tönkretette. Jannisz Berakisz Athénból az ország északkeleti részét érintve ment a déli Peloponnészoszi régióba, majd vissza, hogy lefotózza az egykor virágzó görög ipar maradványait.
Tekintse meg a további képeinket

Őrök, akik kinccsé változtak

2015. május 21., 00:14 Módosítva: 2020.05.21 14:51
504
Gyezsurnaja. Lefordíthatatlan szó, ami nélkül a Szovjetunió, de a posztszovjet Oroszország is elképzelhetetlen. A gyezsurnaja – így, nőnemben, mert a dolgokra vigyázás, múzeumi teremőrködés a szállodai, kollégiumi folyosókon emberekre figyelés úgy látszik, női szakma – kihalófélben lévő létforma. Nem mintha a megfigyelés tűnne el, csak hát arra ott vannak a világon mindenütt diszkréten és kevésbé diszkréten felszerelt kamerák, hogy aztán a kis szobában összegyűjtött monitorokat valaki – jellemzően férfi, tehát a gyezsurnij – figyelje.
Tekintse meg a további képeinket

Az igazi blues utolsó arcai

2015. május 17., 21:51 Módosítva: 2020.05.17 23:13
9927
2008-ban kezdte el felkutatni Lou Bopp fényképész a Mississippi deltájának utolsó blueszenészeit, akik még a hőskorban fogtak először gitárt. Bopp azoknak a zenészeknek a történetét szerette volna hallani, akik ugyan nem vitték olyan sokra, mint Muddy Waters vagy a most elhunyt B.B. King, de ugyanúgy részesei voltak a műfajnak, ami aztán annyiféleképpen hatott a rockzenére. A fotós 70-80 zenészről készített képet az évek alatt, az alanyok majdnem fele viszont meg sem érte a cikk megjelenését. A legtöbb veterán blueszenészben három nagyon fontos közös nevezőt lehet találni: egyikük sem tudott soha sem megmaradni egy helyen, életük nagy részét földeken töltötték és egyikük sem lett piszkosan gazdag. Maximum piszkos.
Tekintse meg a további képeinket

Elhunyt Szalay Zoltán fotóriporter, a Sajtófotó kiállítások atyja

2015. május 16., 12:51 Módosítva: 2020.05.17 00:08
3123
Latinovits Zoltántól, Presser Gáboron át, Gobbi Hildáig számos kiváló művész portréját készítette el. Ezer meg ezer esemény mellett ott volt az 1962-es Világ Ifjúsági Találkozón Helsinkiben, a budapesti repülőtéren, amikor Hargitay Miklós, az 1955-ös Mr. Universe hosszú idő után először ölelte át édesanyját (a kor amerikai szexszimbólumával, Jayne Mansfielddel együtt), vagy épp amikor Orbán Viktor dedikált a 2001-es könyvhéten a Vörösmarty téren.

2017. február 14-án, életének 82. évében elhunyt Szalay Zoltán. Munkásságát bemutató nagyképes portrénk 2015-ben készült róla.

Szalay 1935-ben született Budapesten, majd a romániai Giurgiuban, Bécsben és a magyar fővárosban is élt. Apja a magyar hajózás egyik képviselője volt – hol itt, hol ott –, így ő gyakran utazgatott a Dunán, a kapitányok gondjaira bízva. “Kalandos élet volt, szerettem. A kaland később sem hiányzott az életemből, de nem mindig szerettem” – meséli a fotós.

Előbb betanított optikai csiszoló volt, majd személyigazolvány-képeket készített, aztán tíz évet töltött – 1954 és 1964 között – a Főfotó riportosztályán. Innen a magyar Stern magazinként is emlegetett Tükör című hetilaphoz került, amelynek legfiatalabb munkatársa lett.

Az induló lap próbaszámában kapok öt oldalt az Ingázók riportomra. Nagy siker mindazok számára, akik látják a próbaszámot. Felülről jött ajánlásra kiveszik a lapból, nem jelenhet meg. Asztalfiók. Az élet megy tovább, a következő időszakban számos riportom jut erre a sorsra. Barátok, naponta a Hungária kávéházban, a házibulikon, mindenütt a szakmáról, a képről, a sajtóról beszélünk. Ez az életünk.

Ezután öt éven át a Magyar Hírlap, majd 1990-től ‘92-ig az induló Kurír, ‘93-tól pedig – két évig – a Blikk fotórovatának vezetője lett. Közben tanított is, és az ő nevéhez fűződik a Magyar Sajtófotó Kiállítás, amit aztán harminc éven át, egészen 2012-ig rendezett.

1995-ben megkapta a Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, öt évvel később Táncsics Mihály-díjjal és Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki, majd 2008-bana Magyar Érdemrend tisztikeresztjével jutalmazták

Göncz Árpád az Ilyenek voltunk című Szalay-album köszöntőjébén így ír: “Jó, ha tudjuk: ezeknek a képeknek nem csupán a nézői vagyunk, nem csak a tárgyai vagyuk, hanem az alkotói is. Mint az életünknek, ami megfoszthatatlanul a mienk.” A fotóriporter 2015 májusában ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, aminek apropóján képeiből és a hozzájuk kapcsolódó történetekből válogattunk.

Tekintse meg a további képeinket

Nők a csatában: előrelépés vagy őrültség?

2015. május 13., 22:55 Módosítva: 2018.02.08 11:13
937
A nők már háromezer évvel ezelőtt is szinte minden kultúrában aktívan részt vettek a csatákban – sokszor persze férfinak álcázva – számos ősi mítosz, legenda, rajz és szobor tanúsítja ezt. A modern időkben viszont a nők katonai részvételét számos vita övezi, kezdve attól, hogy alkalmas-e a női test a katonasággal járó megpróbáltatások elviselésére, odáig, hogy mennyiben veszélyezteti a férfiak lelkiállapotát, ha sebesült nőket látnak a harctéren. Miközben a nyugati országokban a katonai vezetés inkább óvja a nőket az éles harcoktól, sok közel-keleti országban a politikusok egyenesen dicsekszenek azzal, mennyi nő szolgál a hadseregükben, ezzel akarván bizonyítani, hogy haladó szelleműek. Ez persze a legtöbb esetben csak propaganda, és a legtöbb éppen azért menekül a hadsereg soraiba, hogy kitörjön a társadalmi elnyomásból, másokat pedig a szükség visz rá, hiszen egy porrá lőtt, polgárháborús városban mindenkinek meg kell védenie magát és a szeretteit valahogy.
Tekintse meg a további képeinket

Városi játszótér lett a luxusvárosból

2015. május 11., 00:04 Módosítva: 2020.05.11 00:23
252
Egy elrontott beruházás eredményei: üresen álló villák, dísztavak és golfpályák. Az alkalmazottak fenntartják a rendet, de játszanak is a kísértetvárossal. A magyar fotós, Schmied Andi örökítette meg Jing Jin City városát.
Tekintse meg a további képeinket

Figyelsz? Figyelnek.

2015. május 4., 00:57 Módosítva: 2015.05.05 17:04
47
Ahová csak nézek, rám néznek – ez a címe a fogyasztói kultúráról szóló fotósorozatnak. A mindennapokban ugyanis lépten-nyomon szembejönnek olyan hirdetések, amelyeken a szereplők ránk szegezik a tekintetüket, Damian Chrobak ezeket gyűjtötte össze. Nagykép.
Tekintse meg a további képeinket

Így lett teljes Amerika szégyene

2015. április 29., 23:58 Módosítva: 2015.05.05 17:04
623
Negyven éve zárult le a vietnami háború Saigon elfoglalásával. Akkor már az USA két éve kivonult a harcokból, de diplomatáinak, tanácsadóinak és szövetségeseinek ezreit még ki kellett menekítenie a lélekben összeomlott Dél-Vietnám fővárosából. Utolsóként az újságírók távoztak, akik még megörökítették a kommunizmus előtti napokat.
Tekintse meg a további képeinket

A majomkirály a példaképük, nem szexelnek, végkimerülésig birkóznak

2015. április 27., 00:13 Módosítva: 2020.04.28 00:05
622
Végkimerülésig birkóznak, miközben olyanná válnak, mint egy élő agyagszobor. Röviden így lehet összefoglalni az indiai tradicionális birkózás, a kushti lényegét. Ennél azonban jóval összetettebb ez a sportág, amelynek gyakorlói nagyon szigorú napirendet és etikát követnek. Mumbaiban és Kolhapurban pillanthattunk bele két iskola életébe.
Tekintse meg a további képeinket

Egy őrmester és egy poéta keveréke

2015. április 26., 14:12 Módosítva: 2015.05.05 17:03
293
Dömölky János 33 éven keresztül volt a Magyar Televízió rendezője. Számos irodalmi alkotásból készített a magyar filmművészetet meghatározó mesterműveket, eredeti hangvételű filmes adaptációkat.
Tekintse meg a további képeinket

75 éves lett Hollywood örök agglegénye, Al Pacino

2015. április 25., 14:44 Módosítva: 2016.02.02 15:14
3154
1940. április 25-én született meg New Yorkban a maffiafilmek királya, Al Pacino, aki már 29 évesen megnyerte a színházi világ Oscarját, a Tony-díjat. Ez, valamint jellegzetes arca segítette a hollywoodi karrierhez, amikor Francis Ford Coppola fiatal és feltörekvő, olasz-amerikai színészeket toborzott A keresztapába. Pacino karrierje egyszerre indult Robert De Niróéval, ám a Keresztapa sikere után ő már nemcsak maffiafőnökként, hanem elszánt zsaruként is be tudott vonulni a filmtörténelembe. Serpico, A sebhelyesarcú, Szemtől szemben, Donnie Brasco, Álmatlanság, egy Oscar, két Emmy, öt Aranyglóbusz, 36 filmes díj – egy színészlegenda elképesztő életútja. Nagykép.
Tekintse meg a további képeinket

25 éve még nem is sejtettük, hogy a Hubble használhatatlan

2015. április 25., 00:02 Módosítva: 2020.04.26 00:00
1292
Még 1923-­ban született meg az űrtávcső ötlete: egy német tudós, Hermann Oberth gondolt arra először, hogy a Föld légkörén kívülre helyezett távcső a felszínen működő eszközöknél jóval szebb képeket készíthetne a világűr látványosságairól. A földi teleszkópok hatékonyságát ugyanis nagyon befolyásolja, mennyire nyugodt a környék légköre, mennyire kavarta fel a port a szél, az olyan egyértelmű dolgokat nem is említve, mint hogy a felhők vagy a napsütés is komolyan akadályozzák a munkát.
Tekintse meg a további képeinket

Budapest előhívott emlékei

2015. április 21., 23:02 Módosítva: 2015.04.23 14:32
634
Chochol Károly több mint hatvan éve fotózza Budapest mindennapjait. Ez önmagában is figyelemre méltó, de ennek az egyszerű kijelentésnek talán ad még némi mélységet, hogy a Magyar Fotóművészek Szövetségének alapítói közé sorolják, fotótörténeti munkájának köszönhetjük, hogy megmenekült az enyészettől Balogh Rudolf munkássága; több mint ötven fotós könyv szerzője és társszerzője, képeit pedig megszámlálhatatlan hazai és külföldi kiállításon mutatták be és díjazták már. A fotóinak fontos szerepe volt abban, hogy a vesztes háború és az '56-os forradalom után Nyugaton is megismerhessék a hazai viszonyokat.
Tekintse meg a további képeinket

A túlélés esélye: 0,04%

2015. április 16., 23:55 Módosítva: 2018.12.12 16:17
2231
Negyven éve, 1975. április 17-én foglalta el a Vörös Khmer Kambodzsa fővárosát, Phnom Penh-t. Az ezután következő négyéves rémuralma alatt a Pol Pot vezette rezsim a történelem egyik legborzasztóbb népirtását hajtotta végre: legalább kétmillió embert öltek meg az ország nyolcmilliós lakosságából. A halálbüntetéshez elég volt indoknak, ha valakinek egyetemi végzettsége van, szemüveget hord vagy idegen nyelvet beszél. Ha valaki gyanús volt, minden különösebb indok nélkül megkínozták, börtönbe vetették. A leghírhedtebb börtönt, az S-21-et 15 ezer rab járta meg – közülük összesen hét élt túl addig, hogy a korábbi szövetséges Vietnammal konfliktusba keveredő ország elveszítse a háborút, és a vörös khmerek megbukjanak. (Az összeállításban forrásként nagyban támaszkodtunk Michael Paterniti GQ magazinban megjelent, Never Forget című kambodzsai riportjára)
Tekintse meg a további képeinket

Felejtse el az édenkertet, ökosivatagból zabálunk

2015. április 15., 23:31 Módosítva: 2015.05.05 17:07
1260
Az agrárvállalkozók önelégülten mosolyognak, ha végeláthatatlan búzatáblákat, egymásba érő üvegházvárosokat vagy nyílegyenesre húzott csatornákat látnak. Hiába burjánzik esetleg ezeken a területeken a növényzet, a természetvédők alighanem a szívükhöz kapnak a monokultúrák ökológiai sivársága láttán. Az iparszerűvé vált mezőgazdaság teljesen átformálta a tájat, egy jópofa land art alkotásnak is felfoghatók a szabályos vonalakkal tűzdelt táblák, de inkább szomorúság fogja el az embert, ha arra gondol, hogy mit tettek a természettel. A német Henrik Spohler a fél világot beutazta, hogy az isteni teremtésre utaló The Third Day (A harmadik nap)  című sorozatában bemutassa a leigázott, az emberi táplálásra beállított és valójától megfosztott természetet.

Az 1965-ben született Henrik Spohler a németországi Essenben diplomázott fotográfusként. 1992 óta dolgozik szabadúszóként, és valósítja meg saját terveit. Munkáival több díjat is elnyert már. Hamburgban él, de  2009 óta  Berlinben oktat professzorként. 

Tekintse meg a további képeinket

Budapest, a töltött paprika és a női fodrászatok paradicsoma

2015. április 12., 16:33 Módosítva: 2015.04.15 21:30
1638
Ed Sijmons és felesége, Louise 1975 nyarán járt Magyarországon. A fiatal holland házaspár máig szívesen utazgat, a hetvenes években azonban főleg Prága, Berlin, Olaszország, Svájc és Lengyelország volt a legkedveltebb úti céljuk. Magyarországon idejük nagy részét Budapesten töltötték, de jártak Szentendrén és Egerben is. A magyarországi élményeikről negyven évvel később az Indexnek meséltek. A Fortepan képeiből válogattunk.
Tekintse meg a további képeinket

Fényképezte: Zsigmond Vilmos

2015. április 10., 12:50 Módosítva: 2016.01.04 13:55
1436
A magyar származású Oscar-díjas operatőr 1956-ban hagyta el az országot, Amerikában lett belőle nagy formátumú operatőr. Az új hollywoodi rendezők legnagyobbjaival dolgozott együtt: Robert Altman, John Boorman, Michael Cimino, Steven Spielberg filmjeit fényképezte. Több mint 65 filmben dolgozott, operatőri munkásságát olyan filmekből ismerjük, mint a Szarvasvadász, a Harmadik típusú találkozások vagy a Fekete Dália; a jellegzetes fény-árnyék hatásokat szokták emlegetni a munkája során. Fotós munkássága azonban kevéssé ismert, ezt pótolja most a Ludwig Múzeum tárlata a Tavaszi Fesztivál keretében. A Fényképezte: Zsigmond Vilmos pénteken nyílik, de itt az Indexen exkluzív válogatást mutatunk be a 150 kiállított fotóból. Nagykép.
Tekintse meg a további képeinket

Közben döbbentem rá, hogy fotóssá váltam

2015. április 6., 23:09 Módosítva: 2016.01.31 00:30
2781
Christophe Calais fotós több mint 20 éve kezdte követni egy kisfiú életét. Egy ruandai hutu kisfiúét, akit egy tömegsírból mentett ki egy francia legionárius. Miután megtalálta az apját, Angelo évekig Zaire-ban (ma: Kongói Demokratikus Köztársaság) élt menekültként. Véletlenek sora kellett hozzá, hogy Calais ott lehetett, amikor végül hazatértek, és Ruandába vissza-visszatérve végigkísérhette a fiú kamasz-, majd fiatal felnőttkorát egy emlékezés és felejtés közt őrlődő társadalomban. Az Egy ruandai sors egyedülálló fotósorozat: azt mutatja meg, hogy illeszkedik vissza saját országába egy hutu család a brutális 1994-es népirtás után.
Tekintse meg a további képeinket

Ahol a nagy fal véget ér

2015. április 6., 23:09 Módosítva: 2015.07.08 15:05
2137
Az a kínai nagy fal, amire a legtöbb európai asszociál, csupán az építmény egy rövidebb, turistáknak szépen restaurált szakasza, ami az utóbbi évtizedekben rohamtempóban fejlődő és mára igen gazdag keleti országrészben a Sárga-tengerbe fut (egyébként sem volt soha egy összefüggő fal, erődítményláncok sokasága annál inkább). A fal nyugati vége, a sziklás, sivatagos Gansu tartomány egészen más képet fest. Itt, a modern gyárvárosoktól több ezer kilométerre a hivatalos szegénységi küszöb alatt, 6,4 jüanból (nagyjából 250 forint) vagy kevesebből él az emberek zöme, nemhogy turizmus, de még aszfaltozott út se nagyon van. Itt épült a fal egyik legrégebbi szakasza a Han dinasztia idején, i.e. 220-tól i.sz. 280-ig két szakaszban, a későbbi Selyem út mentén. A fal mai lepukkantsága hűen tükrözi a mély-vidéki Kínában uralkodó állapotokat az elhanyagolt infrastruktúrától a mélyszegénységen át a vergődő mezőgazdaságig. Fan Si-szan (Fan Shi San) kínai fotós biciklivel járta be a nagy fal még létező szakaszait, ahol van, hogy mezei reklámtáblának vagy mászókának használják az egykor a portyázó mongolok ellen emelt védelmi vonalat.
Tekintse meg a további képeinket

Durván végigszívtuk a huszadik századot

2015. április 5., 00:16 Módosítva: 2016.03.11 17:23
570
A 20. század eleji Németországban jelentek meg az első figyelemfelkeltő cikkek és tanulmányok a dohányzás káros hatásairól, majd a nácizmus idején – az 1919-ben leszokott Hitler személyes cigarettaundora miatt – kifejezetten sikeresen szorították vissza a dohányzást. Sőt, a második világháborús vereség után szinte vissza kellett szoktatni a németeket a cigarettára. Az angol és amerikai tudósok az 50-es évektől publikáltak a dohányzás káros hatásáról, Magyarországon a hatvanas években kezdődött a küzdelem, méghozzá a csúcson: az idült tüdő-, illetve légúti betegségek ellátására szakosodott Kékestetői Állami Gyógyintézet orvosai a hatvanas évek első felében elérték, hogy csak nemdohányzó betegeket fogadhassanak, a korabeli dolgozók pedig – akárcsak mai társaik – nem dohányozhattak az intézmény területén. A rendeletet később finomítani kellett. Hogy miért, arra a Fortepan dohányos válogatása ad választ. A huszadik század Magyarországán szinte mindenki, minden elképzelhető helyen csak dohányzott vagy elszenvedte mások dohányzását.
Tekintse meg a további képeinket

Rovatok