Mit szólnak az újpesti kínaiak a pekingi olimpiához, tettük fel a kérdést előbb magunknak, majd az Index szerkesztőségéhez közeli kínai büféseknek. Kíváncsiak voltunk arra is, ki a kedvenc kínai sportolójuk.

Három kínai étterem van mellettünk pár száz méteres sugarú körben. Az elsőben – ahol a legjobb a savanyú-erős leves – a pultos lány amikor meglátta a kezünkben a jegyzetfüzetet, azonnal mondta: nem tudni magyar! Hiába mondtuk, hogy nem az ÁNTSZ-től jöttünk, és csak a sportról kérdeznénk, hajthatatlan maradt, sikertelenül távoztunk.

A következőben is a pultos hölgyet sikerült elkapnunk, aki éppen telefonon beszélt tört magyarsággal, de amikor az olimpiáról kezdtük kérdezni, ő is elfelejtett mindent. Szerencsére kijött a szakács, aki a nevét nem akarta elárulni, de elmondta, nagyon jó olimpiát rendeznek, és csak két ok miatt nem megy haza. Messze van, és nincs pénze.

A magyar sportolókat nem ismeri, de a kínaiak közül Liu Hsziang, a 110 méteres gátfutás olimpiai címvédője a kedvence. „A magyar miniszternek, Gyúcánnak is ő a kedvenc kínaija” – szólt közbe a magyartudását menet közben felfrissítő pultos.

A harmadik büfében egy olyan kínaival futottunk össze, aki miközben azt hajtogatta, „jó lesz az olimpia”, megkérdezte, hol láthatja-hallhatja majd magát. Amikor megtudta, hogy újság vagyunk, nem tévé, azt mondta, inkább nem mond semmit, mert csak az Új Szemle című, ingyenes magyarországi kínai lapban hajlandó szerepelni.