Index Vakbarát Hírportál

Bezárják az uszodát, leeresztik a vizet Kazincbarcikán

2012. március 7., szerda 16:30 | aznap frissítve

A kazincbarcikai uszodának már csak hetei vannak hátra, hacsak nem találnak egy nagylelkű és gazdag szponzort, véget érhet a vízisportélet városban.

Április elsején bezárják Kazincbarcika bejáratánál található uszodát. A város nem tudja kigazdálkodni a létesítmény fenntartásához szükséges 100 millió forintot, és ha nem jelentkezik egy jótevő, akár végleg az enyészeté válhat a város egyetlen uszodája, amely jelenleg vízilabdázóknak, úszóknak, gyógyúszásra járóknak, valamint a hobbisportolóknak ad helyet. Ám hiába szinte minden nap a telt ház, a jegyeleadásokból és a sportegyesület hozzájárulásából (ez tavaly 16,6 millió forint volt) nem gazdálkodható ki a 100 millió forintos költségvetés.

Szitka Péter, a város polgármestere szerint a város eddig elbírta a terheket, de a stabilizációs törvény miatt már csak arra költhet, amit saját bevételeiből finanszírozni tud. A város természetesen nem könnyen mond le az uszodáról, és a polgármester szerint amióta az a bizonyos képviselőtestületi ülés lezajlott, amin a bezárásról döntöttek, folyamatosan tárgyalnak a lehetséges folytatásról, hogy elkerüljék a véget. Kedden például a térség 32 kistelepülésének polgármesterei ez ügyben gyűltek össze, hiszen onnan is sokan járnak a kazincbarcikai létesítménybe, de Szitka polgármester hiába próbált pénzt kikönyörögni tőlük. Vannak, akik még náluk is szegényebbek.

Mi az a stabilizációs törvény?

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló, tavaly decemberben elfogadott törvényben több szabályt is megfogalmaztak az államadósság csökkentésére, illetve növekedésének korlátozására. Ezek egyikeként a törvény jelentősen korlátozta az önkormányzati hitelfelvételek lehetőségét, hogy ezzel fékezze az önkormányzatok - már most is ezermilliárdos nagyságrendű - adósságállományának bővülését. Az önkormányzatok a kormány hozzájárulása nélkül csak EU-s fejlesztésekhez szükséges kölcsönt, az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelt és likvid hitelt vehetnek fel. A főváros és a megyei jogú városok százmillió, az országos nemzetiségi önkormányzatok húszmillió, míg egyéb helyhatóságok tízmillió forintot meg nem haladó fejlesztési célú kölcsönt kaphatnak.

Szitka az Indexnek lelkesen ecsetelte, nem adják fel, sőt, a képviselőtestületben a szocialista-ellenzéki árkot is betemette az uszodakérdés ügye, együtt próbálnak forrásokhoz jutni. A társasági adóból az öt kiemelt sportágra fordítható pénzek jól jöhetnek a helyi vízilabda-egyesületnek, akik ezáltal jelentős bevételhez juttathatják az uszodát, ám az még mindig kevés. Szitka az Országos Egészségügyi Pénzártnál is kilincsel, hiszen az uszodába 1600-an járnak rekreációs és gyógyúszásra.

Ha már a társasági adót említettük: Orosz Tamás, a Kazincbarcikai Sport Központ Delfin Vízisport Klub elnöke szerint egy helyi vállalkozó már bejelentkezett, hogy társasági adójából szeretné támogatni őket, és noha jelentős szigorítások vannak a pénzek felhasználásában - például csak meghatározott összeget lehet uszodabérlésként felhasználni - számításaik szerint így is 15-18 millió forintot ( a szükséges költség 20-25 százalékát) tudnának az uszoda fenntartásához hozzátennni. Hogy ez mekkora segítség, nem tudni pontosan, mondta Orosz, aki szerint a meg nem nevezett támogató és ők is szerették volna már többször megtekinteni a tavalyi könyvvizsgálói mérleget, de eddig erre nem volt módjuk. Szitka szerint bárkinek lehetősége van betekinteni az említett iratokba, de eddig nem kérték.

 

Szitka szerint ha már csak néhány millió hiányozna a nyitvatartáshoz, akkor az önkormányzat lecsípne innen-onnan, de annyi bizonyos, hogy a TAO-val számolva még messze nem elegendő az összeg, így április elsején bezárják az uszodát. A klubnál attól is félnek, hogy ha becsukják az ajtókat és leengedik a vizet, egy hónap állás után "annak vége van". A Makovecz-féle faépítménynek szüksége van az eddigi párás levegőre, máskülönben a szerkezet tönkremegy. Egyszer már megtapasztalták, milyen az évekre bezárt uszoda, hiszen hiába épetették meg 86-ban, az uszoda csak 1998-ban nyitotta meg a kapuit.

Orosz azt sem érti, hogy az önkormányzat miért csak most kezdett tűzoltásba, és miért a nyilvánosság kizárásával hozta meg döntését egy hete az uszodáról.

Az önkormányzat ahol tud, spórol

Dunaújvárosban a kupagyőztes jéghokicsapatnak otthont adó Jégcsarnokról terjedt el, hogy azt az önkormányzat be akarja zárni. A város azonban tagadta, hogy erre készülne, az Indexnek adott válaszában a hivatal annyit közölt, hogy a tavalyi évben 120,646 millió forintos költségvetésből gazdálkodó (ebből a város 105,635 milliót állt) csarnokot is magában foglaló sportlétesítmények üzemeltetésére nyílt közbeszerzési eljárást hirdet, hogy a bevételek és a költségek az üzemeltetőt terheljék.

Milicz Sándor, az önkormányzat vagyonkezelőjének, a Timpanon Kft.-nek az ügyvezető igazgatója további szomorú következményeket is említett, hiszen ha bezár az uszoda, a munkavállalók nagy része az utcára kerül.

Most itt tart az ügy, a szülők és civilek a jövő hétre tüntetést szerveznek a polgármesteri hivatal elé, de az a Facebookon szerveződő csoport hozzászólóinak is világos, hogy az uszoda bezárásának ügye nem politikai kérdés, ezért a legtöbben költségvetési javaslatokkal álltak elő a kommunális adó befizetésének módjától kezdve a bezárás két hónappal való eltolásáig.

Rovatok