Cikkünk egy tanúvallomással frissült.
Úgy tűnik, megmenthették volna a múlt szerdán a Balatonba veszett szörfös, Gilicze László életét. A kutatást hátráltatta az is, hogy nem jelentették korábban, megtalálták a szörfdeszkáját. Gilicze apja egy fórumbejegyzésben a sportbarátok segítségét kérte, hogy tisztázni tudják, milyen körülmények vezethettek fia a halálához. Több, eddig nem ismert részletet is közölt, ezek közül talán a legfontosabb:
13 óra 45 perckor érkezett egy segélykérés a vízi rendőrséghez egy közelben elhaladó vitorlás kapitányától, aki egy vízbe esett, feltehetően szörfös integetésére lett figyelmes; a kapitány a szörföt a közelben már hiába kereste, majd az erős hullámzásban a direkt segítségnyújtást elmulasztotta.
A vízi rendőrség órákon keresztül eredménytelenül cirkált a viszonylag pontatlanul megadott helyszínen, Balatonfüred–Zamárdi vonalában a déli parttól mintegy 1000-1500 méterre.
A szörfös óvatlanságára rámutató Beliczay Péter, Gilicze rokona is úgy tudja, hogy valóban volt egy vitorlás a közelben, és a rendőrség cserbenhagyás miatt nyomoz. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság kérdésünkre közölte: a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság folytat eljárást
segítségnyújtás elmulasztásának gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
Cikkünk megjelenése után az Index Facebook-oldalán egy kommentben jelentkezett a magát a vitorlás lányaként megnevező nő, és leírta a saját verzióját:
A mi hajónk nem tudott megfordulni érte, és kimenteni őt, mert lehetetlen volt a hullámoktól és a széltől, a mentőövet szintén nem lehetett odadobni.
Abban mind Beliczay, mind Ruják István, a Magyar Vitorlás Szövetség kommunikációs vezetője egyetértett, hogy Balatonon nem nagyon tudnak olyan helyzetet elképzelni, hogy ne lehessen segítséget nyújtani. Szerintük egy kisebb, gyengébb felszereltségű hajóval is megoldható, hogy 40-60 kilométer per órás szélben a bajbajutott közelébe kormányozzon a vitorlázó, és kidobjon neki egy mentőkötelet vagy mentőpatkót.
A vízi közlekedés rendjéről szóló rendelet is ezt írja elő:
Beliczay úgy tudja, hogy a vízi rendőrséget értesítő vitorlázó technikai okokra hivatkozva nem nyújtott segítséget. Cserbenhagyásért vagy segítségnyújtás elmulasztásáért akár kétévnyi szabadságvesztés is kiszabható.
Gilicze László, a 35 éves szörfös október 23-án kora délután szállt vízre Zamárdinál, de órákkal később sem érkezett vissza a partra. A családtagok ezután értesítették a rendőrséget, a keresésbe a vízi mentők is bekapcsolódtak. Akkor úgy gondolták, hogy az erős szél valószínűleg az északi part felé sodorta a szörföst. Gilicze egy nappal később sem került elő, és a felszerelését sem találták meg. Ezért mindenki abban bízott, hogy a gyakorlott szörfösnek és jó úszónak számító Gilicze valahogy a partra jutott.
Október 25-én Gilicze szörfdeszkáját, az első hírek szerint törött árboccal Alsóörsnél találták meg. Majd délután a Balatonban Siófok és Alsóörs között, meteorológiai bóják közelében egy horgász talált rá Gilicze holttestére.
Bagyó Sándor a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának vezetője elmondta, ők Beliczay Pétertől kaptak jelzést az eltűnéséről, így október 23-án este már a vízen voltak. Hajnal háromig egy radaros-műszeres hajóval járták be azt a területet, ahová a bejelentés alapján sodródhatott a szörfös. Október 24-én reggel hétkor folytatták a kutatást, akkor a rendőrségével együtt már öt hajó és két helikopter is részt vett a a keresésben, amibe a Budapesti Önkéntes Mentőegylet is bekapcsolódott három motoros siklóernyővel. Bagyó szerint azért nem volt eredményes az ilyen fajta légi keresés sem, mert a szörfös sokáig a víz alatt volt. Ha nem viselt volna neoprén ruhát, valószínűleg csak még később kerülhetett volna elő.
A szörföst talán hamarabb is megtalálhatták volna, de a vízi mentők egy érthetetlen mozzanat miatt csak késve jutottak fontos információkhoz. Mint kiderült, Gilicze deszkáját már október 23-án délután négy óra körül megtalálták, és valaki ki is vitte a partra. A megtaláló azonban erről nem szólt senkinek sem. Bagyó úgy véli, jelentős támpontokat kaphattak volna a kereséshez, még ha a tragédiát már nem is előzhették volna meg.
Gilicze László édesapja a következő részleteket hozta még nyilvánosságra:
Felmerül, hogy vajon mi késztette Lacit a szörf elengedésére, illetőleg ez lehetett-e a végzetes hiba – a vitorla mentésére koncentrálva esetleg elsodorhatta a kezéből egy meglepően erős hullám? Másrészt mivel lehet magyarázni az arc mindkét oldalán látható ütésnyomokat, hiszen egyetlen eséssel aligha lehet mindkét fület beütni. Mivel magyarázható, hogy a part közeléből gyakorlott úszó lévén mégsem tudott partra kerülni?
Cikkünket az Index Facebook-oldalán kommentelheti.