Index Vakbarát Hírportál

Kinek a szégyene a Huszti-ügy?

2014. január 21., kedd 09:20

A 31 éves Huszti Szabolcs kimondta a végső szót: nem lesz többé válogatott. Nagy meglepetést persze nem keltett ezzel, csak Pintér Attilának is megerősítette azt, amit már korábban is mondott: szereplése nem személyfüggő és a korábbi lemondása nem a volt kapitány, Egervári Sándor személye ellen szólt.

Ugyanakkor, ha az egyik legjobb magyar futballista nem akar hazája labdarúgásáért küzdeni, az mindenképp túlmutat önmagán.

Huszti 2011-ben mondta le a válogatottságot, Egervári kritizálta az angol meccs előtti hozzáállását, ő pedig ezt furcsállta. Nyílt levelében kifejtette, nem szimpatikus neki a légkör. Huszti ekkor már másodszor mondta le a válogatottságot, korábban Várhidi Péterrel sem találta meg a közös hangot, míg a külföldi edzőkkel, Lothar Matthäussal vagy Erwin Koemannal semmi baja nem volt.

A középpályás múlt csütörtöki döntését már előre jelezte egy tavaly októberi nyilatkozata. Ennek kivonata: a válogatott jó eredményeket érhet el, ha egy rátermett külföldi kapitánya lenne, aki stábot hozna magával, és aki mögé az MLSZ felsorakozna, nem úgy, mint a másik két elődnél.

Újfent az szűrhető le, hogy nem személyekkel, hanem magával a rendszerrel van baja, egyúttal a szakmai irányítás hitelességét kérdőjelezi meg, értük pedig nem hajlandó küzdeni.

Amikor Pintért kinevezték, akár arra is gondolhattak, hogy ő talán képes visszahívni Husztit, mert ugyan ő azt gondolja magáról, már öreg, de a csapatnak épp egy olyan rutinos játékosra lenne szüksége, mint ő. És ha a Hannoverben építenek rá – még az sem kizárt, hogy feljebb tud lépni a Bundesligában -, nem vehetjük komolyan, hogy olyan nagyon öreg lenne.

Érdekesség, hogy a jelenlegi kapitány 2004-es Fradiba való érkezése és Huszti Fradiból való távozása ugyanarra az időszakra tehető, és az is valószínű, hogy Pintérnek annak idején kikérték a véleményét, meg akarja-e tartani a játékost. Huszti így került kölcsönbe Sopronba, onnan hívta meg Matthäus első válogatott meccsére, amelyen jó barátjával, a szintén először válogatott Juhász Rolanddal együtt el is döntötték a japánok elleni zalaegerszegi meccset 2004 április végén.

Abban tehát nem lehetett igazán bízni, hogy Huszti Pintér miatt felülbírálja korábbi álláspontját.

A leveléből pontosan tudjuk, mit gondolhat a magyar edzőkről, a magyar közegről, és ugyan lehetne mondani, hogy nem ismeri őket, mert már tíz éve külföldön él (Németország, Oroszország), de épp emiatt lehet viszonyítási alapja. 

Mit gondol Huszti Szabolcsról?

  • 1971
    A Huszti-ügy az ország szégyene és az ország tükre
  • 1814
    Nem cserben hagyás, hanem üzenet
  • 1322
    Karakán, gerinces játékos, példakép
  • 933
    A hazájáért minden körülmény között küzdeni kell
  • 366
    Külföldi kapitányhoz jött volna

Husztinak a lejáratókampánnyal is volt baja, illetve abba a közösségbe, ahol elárulva érezte magát, nem volt kedve visszamenni, mert amikor megírta a levelét, sokkal nagyobb támogatásra számított, hovatovább csak Juhász Roland mondta ki, hogy szóról szóra igaz, amit írt.

A hazai edzői retorika egyik alapja, hogy Huszti is a magyar közeg terméke, a magyar futball nevelte fel, ezért neki kötelessége játszania a válogatottban. A nyilatkozataiból azonban kiderül, ő ezt nem így gondolja, inkább az akaratának, fanatizmusának tulajdonítja, hogy elért valamit.

Lehet-e így Husztit példaképnek állítani? Az őszintesége és a következetessége miatt feltétlenül, még ha ennek az is volt az ára, hogy hazaárulózni lehetett őt, aki elárulta a magyar szurkolókat.

Husztinak viszont igazából egyetlen fegyvere a távolmaradása, másként nem tud üzenni. Másképp nem tudott Gera Zoltán és a kézilabdás Nagy László sem.

Rovatok