Orosz Viktor az idén Ankarában a juniorok között győzött, miután 593 körös ifjúsági országos csúcsot lőtt, és egy izgalmas meccsen, egy ponttal megnyerte a döntőt görög ellenfele előtt.

„Volt egy furcsa bírói döntés, de aztán én három pókkal rákontráztam” – mondta Orosz Viktor. A pók a tábla közepén lévő aprócska keresztet, tehát a legpontosabb lövést jelöli az íjászszlengben, Orosznak 2014-ből már volt egy junior világbajnoki címe, míg 2015-ben az ifjúságiak között nyert.

„2008-ban egy vadászati vásáron voltam, nem akartam hazamenni vásárfia nélkül, éppen azon gondolkodtam, hogy mit vigyek a fiamnak, amikor felnéztem. Egy íjászstand előtt álltam. Ez jó lesz, mondtam, és vettem egy kezdőknek való csigás íjat. Azt mindenhová magával vitte, akármerre mentünk, szalmabálákra lövöldözött” – mesélt a kezdetekről Orosz Sándor, aki a versenyző apja és edzője is.

Az elhivatottság megvolt, már csak klubot kellett találni, hogy szintet lépjenek. A debreceni Letizia egyesületben tanulták meg a technikai alapokat, ma pedig már a maguk által kialakított teremben edzenek.

Naponta két-háromszázat lő Orosz, ami fizikailag és mentálisan is megterhelő, nem könnyű ennyiszer kifeszíteni az ötkilós, 56 fontos húzóerejű íjat.

Egy edzés körülbelül háromórás. A siker alapja a koncentráció minden körülmények között. A versenyek idegfeszültségét nehéz szimulálni, de sok mindent kitalálnak, hogy elvonják Viktor és edzéstársa figyelmét.

„Van, hogy lekapcsolom lámpát, hogy ne legyen elég fény, mert a versenyeken sincs mindig jól bevilágítva a pálya, van, hogy direkt nem adok meg lövéseket, mint egy bíró, vagy lehűtjük a termet, hogy a hideget is szokjuk. Van, hogy zene is szól, de az nem zavarja meg őket, a legjobb, ha a Comedy Central megy a háttérben, mert a poénok még kibillentik őket” – beszélt az edző a módszerekről.

Hogy ne unják el az edzéseket, mindenféle célokat is kitalálnak a táblán kívül, gyertyalángra, gyufásdobozra, dugóra lőnek. A teremíjászat versenyein 18 méterről lőnek táblára, ha tízest akarnak, egy ötforintosnál kisebb felületre, egy kétcentis átmérőjű körbe kell találni.

Nem szoktam foglalkozni azzal, mi zajlik a környezetemben egy versenyen. A lényeg, hogy el kell kapni a fonalat. Van, amikor küzdeni kell, de az a jó, ha kattan az agyam, és akkor kis túlzással, akármit csinálok, akárhol engedem el a vesszőt, az tízes lesz”

– mondta a világbajnok.

Oroszék a sok munkában hisznek: „Kicsit szembemegyünk a bevett a módszerekkel, mi kipróbálunk mindent, ami működik, azt hasznosítjuk. Mindig mondják, hogy mentálisan kell készülni. Mi a sok lövésben hiszünk, ha Viktor az edzésen hat vesszőre tud koncentrálni, akkor a versenyen három nem lesz probléma. Annál jobb lelki támasz nem kell, mint hogy mindig tudja, hogy mire képes.”

A kieséses szakaszban párokban, felváltva lőnek a versenyzők. Minden lövésre húsz másodperc van, mintha egy sakkórát nyomogatnának az ellenfelek, ahogy az egyikük lőtt, már indul a másik ideje. Orosz nem szokott sokat várni, 4-5 másodperc alatt céloz és lő. Ez többeket váratlanul ér, és önkéntelenül kapkodni kezdenek, mert nem tudnak előkészülni rendesen. Az íjászok többsége 10-11 másodperc alatt ereszt el egy lövést.

Orosz háromszoros korosztályos világbajnok, de már a felnőttek között is bizonyított. Tavaly a felnőtt vb-n 33. lett úgy, hogy beleragadt az egyik lövésébe, távmérés döntött ellenfele javára. Mindketten nyolcast lőttek, de Orosz vesszője volt távolabb a kör közepétől. Kiemelkedő eredménynek számított a Berlin Openen elért ötödik helye is.

Innentől már csak a versenytapasztalaton múlik, meddig juthatok el.

A világranglista első tíz helyezettje megél az íjászatból, de a második vonalba kerülés is sok előnnyel jár, a gyártók ingyen adják a felszerelést. Ez sem kevés pénz, egy jó versenyíj félmillió forinttól kezdődik.

A teremíjászat most leginkább az Egyesült Államokban pörög, rengeteg pénzt osztanak a versenyeken. A Las Vegas-i döntő győztese 70 ezer dollárt vághatott zsebre. Orosz egyelőre nem törekszik a profi létre, egyetemre készül, majd ha elvégezte, akkor dönti el, merre tovább.

A teremíjászatban van növekedési lehetőség, a versenyek egyre inkább show-szerűvé válnak. Sokat meríthettek a dartsközvetítésekből, a közönség egyre közelebb kerül, a párosok bevilágított stúdióhoz hasonló helyszíneken lőnek. Nem véletlen, hogy a tornák egyre többször zárulnak a csigások döntőivel.

Az olimpián viszont nem csigás, hanem reflexíjjal lőnek. Itthon is mindig az olimpiai sportágakat értékelik igazán, de Orosz egyelőre marad a saját szakágában. A nemzetközi szövetség már dolgozik azon, hogy olimpiai szám legyen a csigás íj.

Ha a csigás az olimpiára kerülne, akkor helyben vagyunk. Ha esetleg Magyarországé lenne a 2024-es olimpia, akkor azért átállnék reflexíjra.

Addig azonban a nem olimpiai sportágak legnagyobb versenyére, a 2017-es világjátékokra készül, a májusi felnőtt Európa-bajnokságon már kvótát is szerezhet Wrocławba.