Index Vakbarát Hírportál

Hekkerek bedobták a doppingbombát, de pukkani sem pukkant

2016. szeptember 16., péntek 00:09

Orosz hekkerek még a riói olimpia alatt feltörték a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) adatbázisát, ahonnan megszerezték a rendszerben szereplő sportolók adatait. A Fancy Bears nevű hekkercsoport azt próbálja bizonyítani, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a WADA is álszent. Ha az oroszokat kitiltották az olimpiáról dopping miatt, akkor nagyjából azt bárki mással megtehetnék. A kiszivárogtatott adatok alapján rengeteg olyan sportoló – köztük nem egy világklasszis – , van, aki valamilyen tiltott szert használt, még ha orvosi engedéllyel is.

A hekkercsoport először négy amerikai sportolóról, a teniszező Williams nővérekről, a négyszeres olimpiai bajnok tornász, Simone Bilesról  és a kosaras Elena Delle Done-ról próbálta sejtetni, hogy doppingolt, majd két nappal később újabb 25 nevet hoztak nyilvánosságra, már nem az Egyesült Államokra koncentrálva. Köztük van például a Tour de France-győztes brit Bradley Wiggins és Chris Froome, a teniszező Williams nővérek, az olimpiai bajnok diszkoszvető német Robert Harting és a Rióban 50 méteres gyorsúszásban nyerő dán Blume Pernille is. A közös bennük, hogy mindannyian doppinglistás szert szedtek, amiről ők maguk tájékoztatták a WADA-t. A legtöbbjük valamilyen asztma elleni szert, vagy gyulladáscsökkentő szteroidot használt.

A Fancy Bears botrányt próbál láttatni ott is, ahol nincs. Hosszú idő óta bevett gyakorlat az, hogy ha egy sportoló valamilyen betegségben szenved, akkor külön engedéllyel szedhet olyan gyógyszert is, amely doppinglistás összetevőt tartalmaz, ez az úgynevezett gyógyászati mentesség (TUE). Szó nélkül persze nem lehet elmenni az ügy mellett.

A kisördög mindenkiben ott bujkál: nem lehet, hogy a betegségeket csak azért találják ki maguknak az élsportolók, hogy legálisan doppingolhassanak? De az a kérdés is felmerülhet, ha egyszer betegek és gyógyszert szednek, akkor miért sportolnak, sportolhatnak.

A második kérdésre az az egyszerű válasz, hogy a sporttól nem fosztanak meg senkit, de orvosi, tudományos, etikai és doppingellenőri szempontokat is figyelembe véve, azért meghatározzák hogyan lehet.

Az is elképzelhető, hogy csalók kamubetegségekkel megpróbálják kijátszani a rendszert nagyon is valóságos gyógy- illetve doppingszerekkel, de ha jól működik a rendszer, akkor az orvosi bizottságok kiszűrik az ilyen kísérleteket.

A Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője, Tiszeker Ágnes elmondta, itthon csak szigorú feltételek mellett kaphat bárki TUE-engedélyt. „Ha valaki valóban beteg vagy sérült, nem foszthatjuk meg az elérhető legjobb terápiától.

A sportolók között is gyakori néhány népbetegség, nem egynek van gerincsérve, sok az asztmás, allergiás is. Ezeket kezelni kell.

Doppinglistás gyógyszert azonban csak akkor használhat a sportoló, ha nincs más alternatív terápia. A használatát diagnózissal, kezelőorvossal és terápiás tervvel kell igazolni."

A mentességet, az országok TUE-bizottságai adják meg, három független orvos bírálja el a kérelmeket. Itthon szigorú az engedély kiadása, szoros a külső kontroll is. Tiszeker elmondta, az orvosi papírokat angolra is fordítják, mert a WADA és a nemzetközi sportszövetségek is azonnal bekérik. Ezek a szervezetek is elbírálják, hiánypótlást írhatnak elő. A MACS vezetője úgy véli, hogy ha más országokban is így megy az engedélykiadás, akkor szándékosan, betegségre hivatkozva szinte lehetetlen doppingolni. 

Azzal is próbálják a TUE-s teljesítményfokozást korlátok közé szorítani, hogy előírják, milyen dózisban és mennyi ideig szedhetők a gyógyszerek. Ha valaki túllépi ezeket, máris számolhat az eltiltással. Durva szerekre nem is adnak mentességet, anabolikus szteroidra, EPO-ra szinte lehetetlen engedélyt szerezni. Tiszeker látott már olyan növekedési hormonhiányos súlyemelőt, akit eltanácsoltak a versenyzéstől, mert a szedni kívánt gyógyszere, már túlzottan teljesítménynövelő volt.

A most kijött adatlapokon visszatérő gyógyszerek az asztmára illetve allergiára szedett szteroidok, valamint a gyulladáscsökkentők. Tiszeker elmondta, ezek igazi teljesítményfokozásra nem igen használhatóak, mert legtöbbször lokálisan hatnak. Egy izomba adott glükokortikoszteorid injekció, vagy egy belélegzett asztmás szer nem terjed szét az egész testben. Nem véletlenül, hogy a szalbutamolt tablettás formában nem lehet szedni.

De a légzéskönnyítés azért mégiscsak gyanús lehet. Egy időben az országúti kerékpárosok és a sífutók többsége is asztmában szenvedett, de az úszásban is sokan asztmások. Nem véletlen, hogy Takács Krisztián gyorsúszó 2011-ben így fakadt ki a vb után: „Tudtommal az összlakosság két százaléka asztmás, a döntőben viszont, ha jól számoltam, mindenki az volt, csak én nem. A mi távunkon óriási segítség, ha használhatod azt a sprét, mert annyira megkönnyíti a légzést, hogy az ászok levegőt sem vesznek, amíg elérik a falat. Optimális esetben én kétszer veszek, tehát kétszer törik meg a mozgásom, vagyis egy tizedet a legszerényebb számítások szerint is otthagyok a vízben. Egyszer egyébként kipróbáltam, hogyan hat a szer, bámulatos, eszméletlen volt a javulás."

Tiszeker elmondta, bár a dózisokat engedélyeztetni kell minden gyógyszernél, a levett doppingmintákból nem minden szer esetén lehet visszakövetni, hogy vajon túllépték-e azt. Egy kicsi rés így itt is nyílhat az ügyeskedőknek.

A Magyar Antidopping Csoport vezetője úgy véli, hogy Fancy Bear szivárogtatása nem fogja megrázni a sportvilágot, nincs olyan súlyú az ügy, mint az oroszoké, akik doppingmintákat is megsemmisítettek. Az ügynek egy pozitív hozadéka azért lehet Tiszeker szerint is, ezután még  szigorúbban ellenőrizhetik a TUE-szabályok betartatását.

Rovatok