Olimpián versenyezni csodálatos dolog, de nem mindenki számára így csapódik le ez a két hét. A sportolók egy része felvillanyozódik, míg vannak olyanok, akiknek esélyük sincs átérezni a pillanatot, mert agyonnyomja őket a felelősség, az elvárás, a teljesítménykényszer, amit a szövetségük, saját riválisaik, illetve a szurkolók felől tapasztalnak.

Nem Kiss Gergely az első, aki az olimpia alatt a stresszről, az irreális elvárásokról beszélt. A legszókimondóbb Verrasztó Dávid úszó volt, aki fiatalos hévvel reagálta le a gyenge szereplést, és egyszerűen hazautazott egy sikertelen szám után, a másik véglet Tátrai Miklós sportlövő, aki őszintén elárulta, mennyire összenyomta a pillanat. „Beszartam” – mondta. 

De visszatérve az exválogatott vízilabdázóra, ő az éremesélyes magyar pólósok kiesése után érkező kritikák miatt nem fojtotta magába keserűségét, és a DigiSport Reggeli Start című műsorában osztotta ki azokat az „internethuszárokat”, akik szerinte „a fotelban ülve, rossz esetben pörköltfoltos atlétával, sörrel a kezükben okoskodnak, saját munkájukban huszönötezredikek az országban, nemhogy a világon, s az interneten név nélkül, gusztustalan módon szidnak másokat”.

Ez nálam minimum szánalmas.

Azt is mondta, reméli, hogy a Rióban szereplő játékosok nem nyitják meg az internetet, majd azokat az újságírókat is megemlítette, akik borzasztó butaságokat írtak le, olykor tele ténybeli hibákkal.  Ugyanakkor a fölösleges optimizmusra sincs szükség, jegyezte meg.

Kiss Gergely szerint a magyar közvélemény túlnyomó többsége méltányolja, hogy az olimpián szereplő csapat tagjai hatalmas munkát végeztek.  

A férfiak Montenegrótól kaptak ki, róluk Kiss azt mondta, „négy-öt játékos viszi a hátán a montenegróiakat, őket kell mindig semlegesíteni, ami most nem sikerült”. A kapusról, Scsepanovicsról úgy nyilatkozott: tipikusan olyan kapus, aki „könyvből véd", tehát feltérképezi az ellenfeleket, s ennek alapján készül a lövéseikre. Ha ebből kizökkentik, akkor egyszeriben nagyon gyenge kis kapus válik belőle.

Riporteri kérdésre válaszolva azt mondta, ha a régi szabály lenne érvényben, és a rendes játékidőbeli döntetlent nem azonnal ötméteresek követnék, hanem előbb hosszabbítás, valószínűleg mi jutottunk volna tovább, mert a magyar kispad hosszabb volt, mint az ellenfelé, idézte Kisst a Vlv.hu.

A magyar vízilabda mai problémáit Kiss Gergő arra vezeti vissza, hogy a korábbi sikerek hatására ugrásszerűen nőtt a sportágat választó gyerekek száma, de a mennyiség kicsit a minőség rovására ment. Hiába épültek uszodák az elmúlt években, ennek jótékony hatása (legalábbis a válogatott szintjén) csak évekkel később jelentkezhet majd.

A női pólósokról azt mondta: az elődöntőben végig az amerikaiaknak állt a zászló, a bronzmeccsen azonban legyőzik az oroszokat.