A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán hétvégén százötven amatőr sportoló néhány órára profinak érezhette magát, hiszen olyan kardiológiai szűrésen vehetett részt, amilyen például a válogatott vízilabdázóknak jár. A sport, bár alapvetően egészséges, kockázatokkal is járhat, az öregedés még a legfittebb sportolókat is arra kényszerítheti, hogy vegyenek vissza.
A Semmelweis Egyetem egy csomó programmal ünnepli megalapításának 250 éves jubileumát, lehetett például egy tanfolyamon diszkóritmusra nyomogatni műmellkasokat, de rendszeresek a nyílt napok is. A hétvégén a városmajori klinika volt a vendéglátó, ahol az előadások mellett sportkardiológiai szűrést is végeztek előzetes jelentkezés alapján amatőr sportolóknak. Ezt a kategóriát heti legalább négy óra intenzív sportolással lehetett megütni.
„A versenysportolók mögött egy egész csapat áll, ott van egy edző, egy sportorvos, tanácsadók, segítők, akik odafigyelnek a sport- és egészségügyi háttér biztosítására, és a személyes jóllétet is megteremtik. Az amatőr sportolók nincsenek ilyen helyzetben” – indokolta meg a választást dr. Szűcs Andrea, a klinika egyetemi adjunktusa.
A szűrésre én is beneveztem, nem mintha lett volna bármi panaszom, de néha ijesztően magas pulzusig is tudom magam hajszolni futások közben, kíváncsi voltam, hogy van-e ennek bármilyen kóros oka. Persze ott bujkált bennem az a gondolat is, hogy jaj, biztosan valami szörnyűséget találnak majd, amiről jobb lenne nem is tudni. Azért ezt a félelmüket sokan legyűrhették, hiszen betelt a 150 fős létszám. Szűcs úgy véli, hogy az utóbbi években nagy médianyilvánosságot kapott sportolói halálok miatt az amatőrök is tudatosabbá váltak, elmennek kivizsgáltatni magukat.
„Tudjuk, hogy a rendszeres testmozgás az esetek túlnyomó többségében az egészségünket védi, de vannak olyan speciális esetek, amikor fenyeget minket a koszorúér-betegség és az ezzel kapcsolatos heveny szívizominfarktus, illetve a szívhalálnak az esélye” – mondta dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója. Az infarktus és a szívhalál elég fenyegetőnek hangzik, akár ez is mozgósíthat szűrésre, de ne erre készüljünk, hagyjuk későbbre a végrendelet írását, egyszerűen biztonságot adhat, ha ismerjük a szívünk teljesítőképességet és állapotát.
Szűcs az amatőr sportolókat két nagy táborra osztotta, melyek a kockázat szempontjából is különböznek. „Egy részük gyerekkorától sportoló, és felnőtt korában is szívesen folytatja, de amatőr sportoló az is, aki negyven évig semmit nem csinált, de hirtelen egy életmódváltás részeként sportolni kezdett, hogy lefogyjon, vagy hogy egyszerűen jobban érezze magát. A nagyobb probléma velük lehet. Aki a maga módján mindig mozgott heti két-három órát, azt később sem rázza meg a rendszeres sporttevékenység.
Azok, akik a semmiből szeretnének sportolóvá válni, azoknál jelentkezhet magasabb kockázat. Ez nem azt jelenti, hogy veszélyes sportolni, de körültekintően kell elkezdeniük.”
A körültekintő kezdéshez pedig egy orvosi vizsgálat is hozzátartozik. „A szívbetegségeknek lehetnek olyan rizikófaktorai, amelyek alapvetően belgyógyászati eltérések, itt gondolhatunk például a cukorbetegségre vagy a magas vérnyomásra, túlsúlyra, amelyek hosszú távon kardiovaszkuláris kockázattal járnak. Egy általános belgyógyászati konzultáció, amelyhez társul egy kardiológiai profil is, teljes mértékben lefedi azt a palettát, amire ilyenkor szükségük van. Aki sportol, legalább alapellátás szintjén nézesse meg magát. Egy kardiológiai alapkonzultáció egy személyes anamnézis (kórelőzmény), egy családi anamnézis, egy EKG és egy fizikális vizsgálatból, esetleg laborból áll. Ha nincs semmi, ami problémára utal, akkor elkezdhet sportolni. De mértékletesen, ne hirtelen, három hónap után akarjon maratont futni, mert az kifejezett egészségügyi kockázattal járhat. Ha például nincs hozzászokva a szív a hirtelen megterheléshez – különösen az idősebb, negyven-ötven éves korosztályból – , felrobbanhat egy plakkja (koszorúéren lévő meszes lerakódás), és infarktust kap. De ne feledkezzünk meg a hirtelen sport okozta mozgásszervi sérülésekről sem” – mondta dr. Szűcs Andrea.
A klinika várójában is nagyjából el is különíthető az említett két csoport, szikár alakok érkeznek Ironman-táskákkal, vagy futócuccban, de túlsúlyosnak látszó hatvanpluszosak, jógaórát látogató nők is várnak a vizsgálatokra. A városmajori klinikán nem álltak meg a kikérdezésnél és az EKG-nál, szívultrahang is az alapcsomag része volt, akiknél valami gyanú merül fel, azoknál, a szív-MR-t és a szív-CT is bevetették.
A szívultrahang elsőre obskúrus asztrológiai vagy alkimista okfejtésnek tűnik, ahogy az engem vizsgáló doktornő sorolja: gyök, septum, ascendens. Mint később kiderült, nem ráolvasás áldozata lettem, csak a szívem különböző részeit mérte be. A számok szerint minden rendben, de azért rám jön a szívbaj, amikor a végén meghallom a bálnaénekhez vagy pokolbéli bugyborékoláshoz hasonló torz szívhangokat. Állítólag ez is normális. Szerintem viszont jobb nem hallgatni a szívünket. Egy orvosi konzultációs után terheléses EKG-val zárom a szűrést, megpróbáljuk kideríteni, hogy az időnkénti magas pulzusnak van-e valami oka.
Az alapvizsgálatok után indokoltak lehetnek a képalkotó és a teljesítménnyel összekapcsolható diagnosztikai módszerek is. „A legegyszerűbb a szívultrahang, amivel strukturális problémákat szűrhetünk, például nagyobb-e a szív, vastagabb-e a szív fala, megfigyelhetjük a falmozgásokat és a szívbillentyűk működését is. A provokációs vizsgálatokkal, mint például terheléses EKG-val és a spiroergometriával pedig a szív terhelésre adott válaszreakcióját monitorozhatjuk. Ezeken kívül még a szív-CT és szív-MR jöhet szóba, melyen a koszorúér-betegség és az egyéb szívbetegségek szofisztikált diagnosztikus módszerei” – mondta a szűrővizsgálatok vezetője.
A terheléses EKG idejére droiddá válok, teleszórják tappancsokkal a felsőtestem, foltosabb leszek, mint egy zsiráf, majd az EKG és egy vérnyomásmérő vezetékem válik köldökzsinórrá, míg egy szobabicikli pedálját taposom. Kellemes kirándulásnak tűnik az elején, de kétpercenként növekszik az ellenállás, a levegőm fogy, a végén már úgy érzem magam, mintha Mátraháza és Kékes között tekernék, nem őszinte a mosolyom. Egyetlen örömöm, hogy a pulzusom is szabályosan emelkedik.
A kardiológus a már edzettebb sportolóknak is azt javasolja, hogy ha nincsen problémájuk, veleszületett, strukturális szívbetegségre utaló jelek, akkor is nézessék meg magukat két-három évente, különösen 40 éves kor felett indokolt a rendszeres kontroll.
„A kor mindenkin érződik, növeli a kockázatot, koszorúér-betegség, billentyűbetegségek, aortatágulat, idővel kialakulhat és okozhat problémát."
Ha pedig jól érzékelhető panasz jelentkezik, akkor nem érdemes várni az orvos felkeresésével. „A nyugalmi helyzetben jelentkező szívszaporaság, vagy a terhelés mértékével nem összeegyeztethető szaporaság és légszomj kórjelzők lehetnek. De az ájulásérzés, a hirtelen megugró, aránytalanul magas pulzus vagy éppen a terhelés után jelentkező szaporaságérzés is problémákat jelezhetnek” – mondta Szűcs Andrea.
A klinikán 2008 óta fut komoly sportkardiológiai program, az ebből felhalmozott tapasztalatokat tudják az amatőröknél is kamatoztatni. A vizsgálatok után minden szűrésen részt vevő személyre szabott értékelést és javaslatokat kap, vagy további vizsgálatokra hívják be. Ahogy azt Merkely elmondta: a kórháznak az úszókkal, a vízilabdázókkal, a kajak-kenusokkal és a rövidpályás gyorskorcsolyázókkal van szerződéses kapcsolata, de más sportágak képviselőit is gyógyítják. Az igazgató megjegyezte, nagyjából száz körül van a náluk kezelt és meggyógyított sportolók száma. Például a világbajnok póló Szívós Mártont is itt operálták, egy vérrögöt távolítottak el a szívéből, és Milák Kristóf katéteres műtétét is itt végezték, szívritmuszavarát kezelték.
Az élsportolóknál, mivel jellemzően 35 év alattiakról beszélünk, a veleszületett szívbetegségek a gyakoriak, vannak strukturális és genetikailag meghatározott betegségek, például úgynevezett ioncsatorna-megbetegedések. A szív nemcsak egy önmagában mozgó szerv, hanem saját elektromos aktivitással rendelkezik. Ebben is lehet baj, ebből lehet hirtelen szívhalál esemény. Ezeket is szűrni kell, mert megfigyelték, hogy a terhelés csúcspontján jelentkeznek ezek a betegségek. A számuk 2-5/100 ezer, évente Magyarországon ez évi négy-tíz esetet jelent
– mondta Merkely.
„Nagy támogatója vagyok a sportnak, de vannak olyan sportok és célok, amelyekkel nem tudok teljesen azonosulni. Arra vannak adatok, hogy ha valaki extrém szintet céloz meg, például maratonfutók, triatlonisták, a tartós fizikai aktivitásnak köszönhetően jelentősen megnőhet a szívritmuszavarok előfordulása és gyakorisága, ezen belül is a pitvarfibrilláció, megnőhet a koszorúér-betegségek előfordulása, mert ez egy állandó, nagy teljesítmény, nagy fordulatszámú, a szívbelhártya sérülésével jár együtt" – mondta a klinika igazgatója.
A profi sportolóikat évente négyszer felmérik, spiroergometriás teljesítménydiagnosztikán is részt vesznek, pulzuszónákat határoznak meg az edzéshez, dietetikai javaslatokat tesznek, és a nagyobb igénybevétel miatt képalkotókkal (CT, MR) is minden esetben megnézik a szívüket.
Merkely megjegyezte, hogy a magyar genetika és a környezet is szerepet játszik abban, hogy gyakoribbak a szív- és érrendszeri betegségek, a koszorúér-betegségek is fiatalabb korban jelentkeznek, de azért öt-hét évvel nőtt a várható élettartam az elmúlt időszakban. „Ehhez a szívgyógyászat is hozzájárult, fontos a megelőző szerepe, ha időben felismerünk egy szívbetegséget, azt jó hatásfokkal lehet gyógyítani."
(Címlap és borítókép illusztráció: Fillér Máté / Index)