Nemes egyszerűséggel eltűnt Peng Suaj korábbi világelső kínai teniszező, aki szexuális zaklatással vádolt meg egy magas rangú kínai politikust. Az ország egyik legelismertebb sportolójának ügye nemzetközi felháborodást váltott ki, sportolók és szervezetek is reakciót követelnek. Ezzel egy időben Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke diplomáciai bojkottot lengetett be a 2022-es pekingi téli olimpiára. A sportvilág gyakorlatilag egy emberként támadja Kínát, válaszok egyelőre nincsenek.
Az Indexen is beszámoltunk róla, hogy a korábbi páros világelső teniszező, Peng Suaj súlyos vádakat fogalmazott meg Csang Kao-li volt miniszterelnök-helyettessel szemben. Azt posztolta Weibo-oldalán, hogy néhány évvel ezelőtt Csang Kao-li – aki 2013 és 2018 között volt miniszterelnök-helyettes – szexuális együttlétre kényszerítette. A posztot megjelenése után mintegy fél órával eltávolították, de a képet többen lementették, és WeChaten, valamint szöveges üzenetküldő alkalmazásokon terjedt. Amíg hagyták.
Kínában az internet minden zuga erős állami cenzúra alatt áll, a politikai vezetők magánélete pedig különösen érzékeny téma. Nemcsak eltávolították a posztot, de a teniszező nevéhez kapcsolódó posztok és hashtagek is eltűntek a kínai közösségi oldalról, a Weibón Peng nevére sem lehetett rákeresni, és a posztjáról készített képernyőfotók küldését is blokkolták az üzenetküldő alkalmazások.
Peng Suaj 2014-ben volt világelső a párosok között, ő volt az első kínai teniszező, aki feljutott a ranglista csúcsára. 2013-ban Wimbledonban, 2014-ben a Roland Garroson győzött, mindkét Grand Slam-tornán párosban.
Az eset november másodikán történt, az azóta eltelt több mint két hétben a nyilvánosság számára ismeretlen a holléte. A női profi teniszezőket képviselő szervezet (WTA) teljes és transzparens vizsgálatot követelt közleményében a kínai kormánytól. Steve Simon, a WTA ügyvezető igazgatója a CNN-nek elmondta: a Kínai Teniszszövetség (CTA) állítása szerint Peng Suaj biztonságban van, nincs kitéve fenyegetésnek, de a WTA nem tudta felvenni vele a kapcsolatot azóta sem.
A WTA ennél tovább is ment: pénteken közölte, ha nem kap hitelt érdemlő információkat Peng Suajról, kivonul Kínából, azaz elveszi az összes torna rendezési jogát az országtól – ez pedig több száz millió dollárt jelentene.
„Ez többről szól, mint az üzlet. A nőket tisztelnünk kell, nem pedig cenzúrázni” – tette hozzá Steve Simon, a WTA első embere.
Nagyobb erőfeszítés, kockázatvállalás és egy jó VPN nélkül gyakorlatilag lehetetlen bármit is megtudni Kínában Peng Suaj helyzetéről – írja a Guardian helyi tudósítója. A külföldieknek még nehezebb tájékozódniuk az ügyben, hiszen blokkolják a helyi állampolgárok hozzáférését a külföldi médiumokhoz. A CNN kínai feedjében automatikusan letiltották azokat a posztokat, amelyekben a teniszező szerepelt, a Guardian pedig például eleve le van tiltva Kínában. Az egyetlen „jel”, amelyet Peng Suaj adott magáról, egy e-mail, amelyet a kínai állam által működtetett CGTN csatorna tett közzé, a valódiságát azonban sokan megkérdőjelezik.
Pénteken Hu Hszi-csin, a Kínai Kommunista Párt által finanszírozott Global Times szerkesztője annyit posztolt a Kínában egyébként letiltott Twitteren, hogy nem hiszi, hogy Peng Suaj megtorlás áldozata lenne azokért a dolgokért, amikről az emberek beszélnek. Annyira figyelt posztjának megfogalmazására, hogy még a szexuális zaklatást sem írta le.
A kínai külügyminisztérium szóvivője, Csao Li-csien újságírók érdeklődésére annyit mondott: „Ez nem diplomáciai kérdés, nem vagyok tisztában az ügy részleteivel sem.” A kormányt képviselő Állami Tanács Információs Iroda egyetlen megkeresésre sem reagált.
A nemzetközi jogvédő szervezet, a Human Rights Watch (HRW) közleményben jelezte kiállását Peng Suaj mellett, a WTA és a Nemzetközi Teniszszövetség (ITF) együttes erővel igyekszik nyomást gyakorolni Kínára. A teniszvilág egy emberként szólalt fel, a #whereisPengShuai hashtag a közösségi oldalakon már többmilliós elérést generált. Olyan sztárok csatlakoztak a kampányhoz, mint Serena Williams, Andy Murray, Novak Djokovics, Oszaka Naomi, Kim Clijsters vagy Martina Navratilova.
A Human Rights Watch ráadásul megjegyzi, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sem tett érdemi lépéseket az ügyben. A NOB mindössze egy szűkszavú reakciót küldött, amelyben azt írta: „Értesültünk a legfrissebb fejleményekről, és bízunk benne, hogy biztonságban van.” A szervezet egyik szóvivője a Reuters hírügynökségnek annyit tett hozzá, hogy „a tapasztalatok alapján a csendes diplomácia a legjobb megoldás az ilyen esetek kezelésére, ezért a NOB nem kíván nyilatkozni”. Peng Suaj egyébként három olimpián is részt vett.
A svájci székhelyű Nemzetközi Olimpiai Bizottság bevételének 73 százaléka közvetítési jogok eladásából származik, további 18 százalék pedig a szponzoroktól.
A NOB nem kritizálta egyszer sem Kínát, és többször hangsúlyozta, hogy „csak egy sportszervezet, nincs hatásköre egy adott állam szuverén politikájába beavatkozni”. A televíziós közvetítések és szponzori szerződések terén is fontos partner Kína a NOB számára.
A WTA azonban kevésbé függ anyagilag Kínától, így nagyobb nyomást gyakorolhat az országra. Emlékezetes, hogy amikor Daryl Morey, az NBA-ben szereplő Houston Rockets igazgatója a hongkongi tüntetőkkel szimpatizáló posztot osztott meg közösségi oldalán, Kína elállt az NBA 2019–2020-as szezonjának közvetítésétől – ezzel a liga mintegy négyszázmillió dolláros veszteséget könyvelhetett el. Ilyen anyagi függése nincs a WTA-nak.
Ha nem lenne elég a Peng Suaj eltűnése körül kialakult ügy, ezzel egy időben Joe Biden bejelentette, hogy az Egyesült Államok diplomáciai bojkottot helyezett kilátásba a 2022-es pekingi téli olimpiára. Az amerikaiak ezzel tiltakoznának az ujgur muszlim közösség kínai elnyomása ellen.
A diplomáciai bojkott annyit tesz, hogy az Egyesült Államok sportolói ugyanúgy elutaznak a téli olimpiára, mint máskor, de a politikusok és tisztségviselők nem. Bidennel szemben több amerikai politikus ennél drasztikusabb lépést javasol: teljes bojkottot. Tom Cotton republikánus szenátor, Kína elhivatott kritikusa a Fox Newsnak úgy fogalmazott: felszólította a Biden-adminisztrációt, hogy hirdessen teljes bojkottot a pekingi játékokra.
A Human Rights Watch arra hívta fel a figyelmet, hogy
Kína gyakran erőszakkal tünteti el azokat, akiknek a nézeteit vagy magatartását problémásnak találja. Törvénytelen fogvatartási formákat alkalmaznak, kikényszerített vallomásokat tesznek közzé, hogy legitimálják a kétes eseteket. A Nobel-békedíjastól a hongkongi kiadón át az Interpol-vezetőig mindent megtesznek a hatóságok azért, hogy elhallgattassák a kritikusokat. Ennek fényében elképesztő, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elfogadja a kormány biztosítékait.
A HRW azt kéri, a sportolók, sportrajongók és szponzorok emeljék fel a hangjukat, és hívják fel a figyelmet Peng Suaj esetére, valamint a Kínában elkövetett emberi jogi visszaélésekre.
Az amerikaiak által kilátásba helyezett bojkottra adott kínai (Csao Li-csien által jegyzett) választ érdemes citálni. „A politikai beavatkozás a sportban szembemegy az olimpia szellemiségével, és sérti az összes sportoló érdekeit.”
A háromszoros olimpikon Peng Suaj hollétéről továbbra sem tudunk semmit, a téli olimpia pedig február negyedikén kezdődik.
(Borítókép: Két, maszkot viselő őr sétál Peking belvárosában az olimpia kezdetét jelző visszaszámlálóóra előtt. Fotó: Sopa Images / Getty Images Hungary)