Index Vakbarát Hírportál

Milák apja bevállalja a 100 pillangó aranyát is

2021. július 28., szerda 11:40 | aznap frissítve

Azt mondják, egy sikeres férfi mögött mindig ott van egy erős nő. Nos, Milák Kristóf, a 200 méter pillangó újdonsült olimpiai bajnoka mögött ott áll egy erős édesapa és egy még erősebb édesanya. De milyen erősek! Pedig egy vagyonőri és egy ápolónői fizetésből nem lehetett könnyű felnevelni két fiúgyermeket. Exkluzív interjú a csodaúszó csodálatos édesapjával.

Milák Kristóf édesapja, Milák Mihály régi ismerősöm a Facebookon, de eddig még nem beszélgettünk a világcsúcstartó, világ- és Európa-bajnok, és szerda reggeltől most már olimpiai bajnok édesapjával. Most is szabódott egy kicsit, azt mondta, attól tart, elbőgi magát, de aztán ráállt az interjúra. 

Mi nem izgultunk a képernyő előtt, Kristóf nem engedte. És önök?

Nagyon izgultunk, az édesanyja és én is. Nekem az utolsó pillanatig voltak kétségeim, csak az a biztos, ami már megtörtént. A majdra a szatócs sem ad…

Ugorjunk a múltba! Emlékszik arra, amikor először levitték Kristófot úszni?

Öt és fél éves lehetett, akkor már Tárnokon laktunk, és a nagyobbik gyerekünkkel, Dáviddal – tíz év van kettejük között – Budafokra jártunk úszni, a Budafókába. De aztán Dávid abbahagyta, mi itt, a kertben felállítottunk egy műanyag medencét, és Kristóf ott ismerkedett a vízzel, még óvodás volt. De akkor Ildikó, a feleségem kitalálta, hogy vigyük el valahová Kristófot. És átvittük Érdre, ahol Egerszegiéknek az Egérlyuk étterem alagsorában van egy kis tanmedencéjük, és Kristóf Egerszegi Klári keze alatt ott kezdett el úszni. Ebben az volt a legszebb, hogy Klári állandóan időpontot változtatott, hogy ekkor vigyük, meg akkor vigyük. Kérdeztük Klárit, hogy mi ennek az oka. Klári azt mondta, olyan rohamtempóban fejlődik a gyerek, hogy nincs értelme a locsipocsizásnak, hiszen már tud úszni! Így kezdődött. Én sokszor azt mondtam, hagyjuk a fenébe az egészet, de…

Bocsánat, miért mondta? Amikor ön mondta, hogy Kristóf rohamtempóban fejlődött.

Tudja, mi nagyon nehéz körülmények között éltünk, én vagyonőr voltam és vagyok még ma is, 67 évesen, bőven túl a nyugdíjkorhatáron, a feleségem ápolónő, elég szegények voltunk. Kristóf késői gyerek. Nem volt könnyű felnevelni a két srácot, egy ócska dízel Talbot gépkocsival vittük minden reggel edzésre Kristófot, aztán vettünk egy kétéves, használt Fordot, azzal már kicsit könnyebb volt.

Emlékszik Kristóf első versenyére?

Persze, Újpalotán volt egy kis uszodában, a lakótelepen. És Kristóf aranyérmet kapott, amin én csodálkoztam, mert egy-két évvel idősebbek között úszott. Jó volt a gyerek, az első emlékezetes viadala Gyulán egy békaverseny volt, ahol szintén idősebbek között indult, és egy aranyat, két ezüstöt nyert. Güttler Karcsi volt a díjátadó, de Kristóf nem mert odamenni, odabújt hozzám, és nem vette át az érmet, Karcsi hiába kapacitálta. Annyira szokatlan, idegen volt neki… Amikor a gyerek fordult, a többiek még a félpályánál tartottak, Egerszegi Klári elsápadt, és azt rebegte: ilyen nincs

Nem csodálkozom, Kristófot mindig is furcsa srácnak ismertem.

Tudja, minden csoportban ő volt a legkisebb, és ahogy ez lenni szokott, mindig a kicsiket csesztetik. Vele is ezt csinálták, és ő erre bezárkózott. Nem szólt senkihez, visszahúzódó lett. Nem tárulkozott ki, ha bántották, összehúzta magát, nem futott el, nem is támadott, magányos, magának való gyerek lett. Nem egyszer mástól tudtuk meg, hogy piszkálják a nagyok, mert otthon nem mondta el. Na mindegy, egy darabig Klárinál úszott, és annyira jobb volt a többieknél, hogy mindenkit lehagyott a csoportban. De egyszer elment egy versenyre, és ott nagyon kikapott. Ez bizony rettenetesen megrázta őt. Akkor el kellett magyaráznunk neki: kisfiam, az, hogy a csoportban mindenkinél jobb vagy, nem azt jelenti, hogy a versenyen is mindenkit megversz. És akkor megkerestük Plagányi Zsoltot, aki az érdi úszóknál dolgozott, és megkértük, hogy vegye át Kristófot, mert nem fejlődik, sőt visszafelé fejlődik. 

Mennyi idős volt ekkor Kristóf?

Olyan nyolcéves lehetett. Fél éven keresztül Battára kellett átvinnünk naponta, mert az Érdnek akkor még nem volt saját uszodája, na hát az is milyen tortúra volt! Iskola, majd edzés, megint iskola, rettenetes. Legyünk őszinték, Klárinak ez nem esett jól, hogy elvittük a gyereket, de megmondtuk neki, hogy az nem perspektíva, hogy Kristóf az ő csoportjában a legjobb, neki tovább kell lépnie a fejlődése érdekében. Szóval, átkerült Zsolthoz, de akkor Kristóf még hátat és gyorsot úszott. De a hátat olyan szépen, hogy csak az orra lógott ki a vízből, úgy feküdt a hátán, mint egy deszka. Mint Egerszegi Kriszta annak idején. Kristóf csak akkor kezdett el komolyabban pillangózni, amikor Zsolt elkerült Érdről, és Selmeci Attila átvette tőle. 

Kristófot az Isten is a pillangóra teremtette, nem?

De, azt mondják, olyan a lába, mint a delfin farokuszonya. Ekkor olyan 16 éves lehetett Kristóf. Akkorra már felépült Érden előbb a tanmedence, majd a nagy uszoda. Minden versenyről díjakkal jött haza. Akkor már láttuk, hogy van valami ebben a gyerekben. És Zsolt is ezt mondogatta. Aztán elkezdtünk külföldi versenyekre is járkálni, Bécsújhelyre, Bécsbe, ilyen helyekre. És Kristóf mindenhol győzött. Még Zsolti volt az edzője, szépen fejlődött a keze alatt. Aztán Zsoltit eltanácsolták Érdről, és akkor került Attila keze alá. Voltak személyes problémái a klubvezetéssel, aztán egyik pillanatról a másikra felmondtak Plagányinak. Mindenki ledöbbent, mert mi szerettük őt. Akkor már egy éve ott volt Attila, és ő vette át Kristófot. 

Talán még nem is tudta, hogy megütötte a főnyereményt.

Ez nagyon érdekes, mert Attila eleinte nem nézett ki sok jót a fiamból. Meg is mondta, szerinte nem úszik jól, de mivel benne volt a csapatban, csinálták tovább. De aztán 2016-ban Hódmezővásárhelyen megnyerte az ifjúsági Eb-n a 200 pillangót, valami borzalmas úszással. Még Sós Csaba szövetségi kapitány is azt mondta, hogy ez a gyerek mindent elrontott, amit csak lehet: a rajtot, a fordulót, olyan furcsán úszik, ami embertelen. És még így is győzött! Attila akkor kezdett jobban foglalkozni vele, lássuk, mi sül ki belőle. Kristóf egyébként nem is olyan régen lenyilatkozta, hogy ő nem tudott sem rajtolni, sem fordulni, ezeken az apróságokon változtatni kellene, mert ezeken sok időt veszít. Közben a többiek kikoptak a csoportból, csak Kristóf és Kovács Benedek maradt meg a törzsgárdából. Különben amikor Plagányi elment Törökbálintra, azt mondta, nagyon szívesen vinné magával Kristófot, de mi nem vállaltuk be a sok utazást. Pedig Zsoltot nagyon szerettük. De nem fért bele, hogy naponta kétszer átautózzunk Törökbálintra. 

És akkor jött a nagy áttörés 2017-ben, a budapesti világbajnokságon.

Igen, arra már mindenki emlékszik. A 100 pillangón megszerzett ezüstérmére. Tudom, sokan nehezteltek Sós Csabára, amiért nem indította el 200 pillangón, akkor még Cseh Laci és Kenderesi előtte volt a hierarchiában. 

Hogyan élte meg Kristóf, és hogyan élte meg ön, hogy a fiából szép lassan a magyar úszósport zászlóvivője lett?

Én mindig büszke voltam rá, jólesett az ismerősök, kollégák gratulációja, még ismeretlenek is gratuláltak. Persze hogy jólesett. De én mindig visszafogott voltam, nem éltem bele magam abba, hogy olimpiai bajnok lesz. Amikor bekerült a válogatottba, madarat lehetett fogatni velünk, de vele is. 

Nem érzékenyült el szerda hajnalban, amikor Kristóf a tévében mindent megköszönt a szüleinek?

Dehogynem. Érdekes, Ildikó, a feleségem most nem sírt, pedig mindig sírni és visítozni szokott, szóltam is előre a szomszédoknak, ha Ildi szerda hajnalban visítozik, akkor nem ölöm, hanem éppen olimpiát nyer a fiunk. 

De most nem volt oka a visítozásra.

Azért mi az utolsó pillanatig izgultunk. Hiszen mindig közbejöhet valami. Mint például most, a last call roomban a gatyaszakadása. Érdekes, soha nem visz magával tartalék úszónadrágot, sőt legutóbb a római Sette Colli-verseny előtt az útlevele nélkül ment ki a repülőtérre, a személyije meg lejárt, alig tudták felkönyörögni a repülőgépre. Pedig az anyja odakészítette neki az íróasztalára. Rettenetesen szétszórt! De most valamilyen rejtélyes oknál fogva volt nála tartalék gatya. És ha nincs, akkor nem engedik úszni. Hát ilyeneken múlhat egy olimpiai arany. Én voltam a legjobban meglepődve, hogy most nála volt a tartalék nadrág. 

Kristóf, mióta a Honvédban úszik, külön lakik. Ezt hogyan oldja meg, hiszen addig a mama kedvence volt?

Most is az. A mosást, főzést, takarítást, vasalást, bevásárlást most is a feleségem csinálja neki. Annyira el van havazva Kristóf, nem a lustasága miatt szorul rá a segítségre. Rengeteg helyre hívják, de legyünk őszinték, egy 21 éves srácról beszélünk, akinek eddig a feneke ki volt Hiszen érti. 

A koronavírus-mizériát rosszul viselte, ugye?

Nagyon. Tavaly tavasszal bekapta a vírust, a családban egyedül ő! Leverte rendesen a lábáról, és utána eltelt egy fél év, mire utolérte magát. Azt nem mondom, hogy feladta, mert nem adta fel, de nagyon nehezen élte meg. Legyengült, remegett keze-lába, nem mentek neki az edzések. Először is tíz napig feküdt, és aztán jött csak a lábadozás. Hónapokig eltartott, mire visszaállt a rendes tempóba. Lepadlózott. Gondolom, fel is tette magának a kérdést, hogyan tovább. Attilának volt is baja vele elég. 

Kristóf annyira jó, hogy őt Tokióban csak egy betegség foszthatta volna meg az aranyéremtől.

Mi is ettől tartottunk, hogy odakint Tokióban elkap valamit. De nem kapott el semmit, istennek hála. Szóval, amikor májusban, az Eb-n az 1:51,10-et úszta, már bizakodtunk. Akkor nyugodtunk meg igazán, akkor láttuk, hogy kiheverte a betegség következményeit. 

Attilával sokat beszélgetek, azt mondta, hogy a Kristóffal töltött évek háromszorosan számítanak.

Ez így igaz, ezt mi is tudjuk. Kristóf nem könnyű ember. És nagyon értékeljük, hogy Attila végigcsinálta mindezt Tokióig. Meg azt is, hogy feladta a tanári állását, és elkísérte Kristófot a Honvédba. Szegény Attilának kihullott az összes haja, pedig régen volt neki, higgye el. Különben már nagyon megérdemelte, hogy ő arassa le a sikert. Évtizedeken át másodhegedűs volt a Kőér utcában. De most Kristóffal együtt feljutott a csúcsra. 

Ott van még a 100 méter pillangó. Mi lesz? Kristóf azt is megnyeri?

Dobogós helyet mindenképpen várok, ezen belül is vagy első, vagy második helyet. Ahogy ő mondta, hogyha megkapja az ívet a lelátóról, akkor még Caeleb Dresselt is megverheti. Csak itt nem játszadozhat a mezőnnyel, ahogy 200-on tette. Itt rögtön el kell kezdeni, ahogy a csövön kifér. Szerintem Attilával a 100 méter aranyát is megcélozták, megvan rá minden esély. 

Akkor a 100 pillangó döntője után is felhívhatom szombat hajnalban?

Úgyis ébren leszek, gondolhatja…

(Borítókép:  Milák Kristóf a férfi 200 méteres pillangóúszás döntőjében, a tokiói olimpián 2021. július 28-án. Fotó: Jonathan Nackstrand / AFP)

Rovatok