Index Vakbarát Hírportál

Energiaválság: a taopénzeken keresztül dob mentőövet az MLSZ

2022. szeptember 22., csütörtök 19:18 | egy hete frissítve

Az elszabaduló rezsiárakat mindenki megsínyli, a sport sem kivétel. Több fenntartó jelezte: nem tudják majd fizetni az uszodák vagy sportcsarnokok számláit, ami megbéníthatja a hazai profi, amatőr és utánpótlássportot. Az Index a sportági szakszövetségeknél érdeklődött, hogyan látják az elkövetkezendő időszakot, és milyen döntéseket hoznak a leállás elkerülése érdekében.

Országszerte egyre nehezebb helyzetben van mindenki az elszálló energiaárak miatt. A napokban a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter bejelentette, hogy a fűtési szezonra bezár az Erkel Színház, de mindennap olvashatunk új bezárásokról, legyen szó uszodákról, kulturális intézményekről vagy idősek nappali ellátását végző központokról, mert a fenntartó nem tudja kifizetni a megnövekedett rezsit. 

Szeptember elején Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András a Facebook-oldalán részletesen felsorolta, hogy a város által fenntartott közszolgáltatások költségei mennyit változtak idén a 2021-es adatokhoz képest, és mi várható 2023-ra. Az adatok között szereplő Városi Uszoda rezsiköltsége idénre közel öt és félszeresére nőtt, emellett a polgármester megjegyezte azt is, hogy a további sportlétesítmények, mint a Bregyó közi Regionális Atlétikai Központ, a sportcsarnokok és a Sóstói Stadion költségeinek felmérésén dolgoznak. 

Csak a stadion gáz-, víz- és villamosenergia-költsége 1,2 milliárd forint körül lehet 2023-ban, amit az önkormányzat nem tud vállalni. A sportszövetségek vezetőit írásban tájékoztatom a problémáról, erről külön posztban számolok majd be

– írta a polgármester szeptember másodikán. Cser-Palkovics András nyomán az Index is érdeklődött a sportági szakszövetségeknél, hogy hogyan látják a jelenlegi helyzetet. 

Az MLSZ a taopénzek mozgatásában bízik 

A Magyar Labdarúgó Szövetség hivatalos levélben válaszolt Cser-Palkovics Andrásnak, a szövetség pedig a polgármesternek címzett levél lényegét küldte el válaszul az Indexnek. A levélből kiderül, hogy az MLSZ kiemelten fontosnak tartja az ügyet, és kész segíteni az országban lévő mintegy 1500 egyesületnek, melyek várhatóan anyagi nehézségek elé néznek. Bár az MLSZ tájékoztatása szerint „ezeknek a problémáknak a megoldása a sportszervezetek feladata és lehetősége, a szövetség a saját eszközeivel általánosan és minden sportszervezetnek segítséget kíván nyújtani”.

Az MLSZ szerint az első feladat mindenkinek a költségek számszerűsítése és egy minél pontosabb becslés készítése. A szövetség azt írja: meg kell vizsgálni, milyen területeken lehet mérsékelni a költségnövekedést, vagy milyen tevékenységeket lehet elhalasztani vagy megszüntetni adott esetben.

Már megkezdődött az a folyamat, amelyben a szövetséghez forduló egyesületeket – az egyedi helyzetüket megismerve – tanácsokkal, javaslatokkal látjuk el

– írja válaszában a szövetség. További megoldásokat is keres az MLSZ, ilyen lehet akár az előírások lazítása is. Akárcsak a koronavírus-járvány kitörése idején, az amatőr és utánpótlásszinten a klubok maguk dönthetnek mérkőzések időpontjáról vagy elhalasztásáról, emellett az elmaradó meccsek utáni büntetést is felfüggeszti az MLSZ.

Az egész éves, 2022/23-as versenyévre adott taokeretek, azon belül is elsősorban a működésre adott támogatási összegek átcsoportosításának engedélyezésével járulunk hozzá a problémák enyhítéséhez. Minden sportszervezet kérheti, hogy egyes tervezett kiadások (például felszerelések vásárlása) elhalasztásával elérhető megtakarítását fordíthassa a megnövekedett pályabérlet kifizetésére

 – olvasható az MLSZ levelében. Az, hogy pontosan mennyi pénz mozgatható, ebből a válaszból nem derül ki, de a klubok kötelesek közzétenni a megkapott taotámogatásokat. Például a Mol Fehérvár FC 2022/23-as idényre 152 millió forint taopénzt kapott a csapat honlapja szerint. 

Intenzívebb bemelegítés a hűvösebb teremben

A Magyar Kézilabda Szövetség válaszában jelezte, hogy klubok, csarnokok üzemeltetői és önkormányzatok egyaránt keresték a szövetséget a dráguló rezsi miatt, az MKSZ pedig igyekszik folyamatos párbeszédet fenntartani. A szövetség ugyanakkor felkészült arra, hogy várhatók a mérkőzéseket illetően helyszín- és időpont-módosítások vagy visszalépések. 

Az MKSZ Sportegészségügyi Albizottsága folyamatosan egyeztetett az elmúlt hetekben, így az edzések megtartásával, a bemelegítésekkel kapcsolatos orvosi vélemények is rendelkezésre állnak ajánlás szinten, amennyiben az edzések, mérkőzések a megszokottnál alacsonyabb hőmérsékletű létesítményekben kerülnének sorra, de gondolunk a cserejátékosok mérkőzés alatti, a szokásosnál intenzívebb bemelegítési igényeire is, és amennyiben ez szükséges, szabálymódosításokra is készen állunk

– jelezte a szövetség. Az MKSZ régóta érvényben lévő szabályozása szerint minimum 15 °C-ban kell játszani a mérkőzéseket. 

Amennyiben az igények és a Sportegészségügyi Albizottság javaslata ebben változást idézne elő, készen állunk módosítani

– írta a szövetség az Indexnek. 

A koronavírus-járvány alatti kényszerintézkedésekhez hasonlóan az MKSZ most is fenntartja annak a lehetőségét, hogy az esetleges halasztások ügyét szabályváltoztatásokkal kezeljék. A szövetség a Sportállamtitkársággal is folyamatosan tartja a kapcsolatot ebben az ügyben is. Az MKSZ válaszában megjegyezte: „közös, egyedi megoldásokat kell találni, megfelelő rugalmassággal, változtatásokkal, segítségnyújtással”.

Kérdőívek a csapatok felé 

A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségénél is napirenden van a probléma. A szövetség válaszából kiderül, hogy az MKOSZ kérdőívet küldött ki a klubok felé, hogy pontos képet kapjon arról, mennyire sújthatja az energiaválság a sportágat. A szövetség elnöksége szeptember 27-én ülésezik, a beérkezett válaszokból kirajzolódó problémákra akkor keresnek választ. 

Az MKOSZ szabálykönyve legalább 16 °C-os hőmérsékletet ír elő a mérkőzésnek otthont adó létesítményben.

Megszorításokra tehát a kosárlabdában is sor kerülhet. A felnőtt női NB I-es idény szeptember 24-én, a férfi 30-án indul, az alapszakaszok pedig – jelen állás szerint – április elején érnek véget. 

FRISSÍTÉS! Szeptember 23-án megérkezett a Magyar Jégkorong Szövetség válasza. 

Irreális elvárás több forrásra várni

A Magyar Jégkorong Szövetség az Indexnek arról írt válaszában, hogy a szövetség folyamatosan konzultál a Honvédelmi Minisztériummal a kialakult helyzetről. 

Jelen helyzetben irreális elvárás lenne többlet forrásra várni, de már az is segítség, ha a meglevő kereteket jobban koncentrálhatjuk. A legfontosabb lépés az lehet, ha a fogyasztás optimalizálását célzó, gyorsan megtérülő beruházások megvalósításában kapunk segítséget. Így az üzemeltetési költségek is csökkennek majd

– írja az MJSZ. 

A szövetség nem számít plusz forrásokra, de bízik abban, hogy jogszabályi kereteken belüli rugalmassággal, a benchmarkok aktualizálásával és a taokeretek esetleges átcsoportosíthatóságával bővíthető a mozgásterük. Az MJSZ jelenleg a versenynaptár átszervezésén dolgozik, több forgatókönyvvel is készül. A szövetség rövidebb szezont és a korábbiaktól eltérő lebonyolítást tervez. 

Az MJSZ jelenleg nem látja, hogy ténylegesen hány pálya és mennyi ideig tud üzemelni egyáltalán.

Pedig ez kulcsfontosságú információ lenne a szövetség számára, hogy dönthessen az átszervezésről. 

A jégpályák jelentős része a sportszervezetek birtokában vagy üzemeltetésében van, bár több helyen is önkormányzati cég az üzemeltető. Ahol egyelőre bizonytalan, hogy lesz-e egyáltalán jég a szezonban, ott tipikusan az MJSZ-tagszervezet tett jelzést. Jellemzően azoktól érkeztek jelzések, akik ősszel újítják meg a szerződésüket, vagy eleve időszakosan üzemeltek. Akiknek év végén jár le a szerződésük, azok többnyire még nem tudják, hogy januártól milyen feltételekkel jutnak az energiához

– válaszolta a szövetség az Indexnek.

Az a forgatókönyv is az MJSZ asztalán van, hogy a szövetség a leginkább fenntartható és hatékony létesítményre tereli át a sportágat úgy, hogy több klub együttesen használja a jeget. 

(Borítókép: Index)

Rovatok