Anatolij Karpov nemzetközi nagymestert, aki 1975 és 1985 között birtokolta a világbajnoki címet, múlt szombaton szállították súlyos koponyasérülésekkel a moszkvai Szklifoszovszkij idegsebészeti klinikára, ahol mesterséges kómában tartják. 

Állítólag.

Ugyanis még ez sem biztos. A felesége állítja, hogy mindez kacsa, Anatolij Jevgenyevics otthon van, és jól érzi magát. Az Orosz Sakkszövetség és a TASZSZ, valamint a RIA Novosztyi hírügynökség ezzel szemben váltig állítja, hogy Karpovot továbbra is kórházban ápolják, csak az nem biztos, hogy mi ennek az oka. Az Izvesztyija úgy értesült, hogy a veterán sakkozó véralkoholszintje 2,76 ezrelék volt, amikor kórházba szállították.

Ami szintén biztos: Karpov az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma képviselője a putyinista kormánypárt, az Egységes Oroszország színeiben. Az is tény, hogy amikor április 22-én 44 orosz sakkozó levelet küldött Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, felszólítva a politikust az ukrajnai orosz invázió azonnali befejezésére, Karpov nem csatlakozott az aláírókhoz. Az is tény, hogy Karpov az Állami Dumában megszavazta azt a törvényt, amellyel elismerték a szakadár ukrán tartományok, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét. (Amit senki más nem ismert el az oroszokon, az abházokon, a szíreken és az észak-koreaiakon kívül kívül.) 

Ez volt akkor. Időközben azonban Karpov nagyon furcsa nyilatkozatokat tett. (Mármint Putyinék szemszögéből nézve.) Például olyasmit mondott, hogy „véget kell vetni a háborúnak, nem szabad hagyni, hogy továbbra is ártatlan, békés emberek haljanak meg”. Továbbá egy kazah tévéállomásnak ezt mondta: „Azt szeretném, ha minél előbb befejeződne a háború, nem halhatnak meg békés emberek.” Majd így folytatta: „A nap végén mégiscsak egyszerű, hétköznapi emberek és civilek az áldozatok. Ők azok, akik harcolnak, akik vásárra viszik a bőrüket, miközben a döntéseket a politikusok és a tábornokok hozzák. És nem is csak a katonákról és a tisztekről beszélek. Nem. Sohasem tudtam volna elképzelni, hogy oroszok és ukránok egymás ellen menjenek háborúba. Sok barátom van Ukrajnában.”

Karpov érzelmes békepárti nyilatkozata április végén jelent meg a kazah Forbes magazinban, bizonyos Armanzsan Bajtaszov tollából – írja a Daily Mail. 

Az az érdekes, hogy a baleset (?) utáni első reakciók között volt egy olyan is, amely Andrej Kovaljov orosz üzletembertől, Karpov képviselőjétől származott. E szerint a sakkozót az Állami Duma közelében leütötték, összeverték, és úgy szállították kórházba, hogy a teste tele volt ütésektől származó sérülésekkel.

Ha ez igaz – persze független forrásból eddig még senki sem erősítette meg ezt a verziót –, akkor az eset beleillik az ellenzéki, illetve az ukrajnai „különleges katonai műveletet” ellenző közszereplők elleni feltételezett támadások, merényletek hosszú sorába. Az utóbbi hónapokban a következő politikusok, üzletemberek, egyéb hírességek szenvedtek el támadást vagy vesztették életüket furcsa körülmények között:

• Nyikolaj Petrunyin 47 éves üzletember, a „Gas Wunderkind”, vagyis a gázipar csodagyereke október közepén belehalt a Covid-fertőzés szövődményeibe azután, hogy egy álló hónapon át kómában volt. Petrunyin szoros kapcsolatban állt az orosz állami földgázipari óriással, a Gazprommal.
• Pavel Pcselnyikovot, az Orosz Államvasutak 52 éves PR-menedzserét szeptember 28-án holtan találták moszkvai lakásában, fejbe lőtték. 
• Jurij Voronov, egy Gazprommal üzleti kapcsolatban álló szállítási és logisztikai vállalkozás 61 éves tulajdonosa belefulladt a saját úszómedencéjébe még júliusban kriminalista barátjával együtt, aki kétes ügyletek után nyomozott.
• Két további, a Gazpromhoz köthető üzletember követett el öngyilkosságot olyan módon, hogy az nyugodtan lehetett gyilkosság is. Egyikükre, Alekszander Tyulakovra, a vállalat 61 éves pénzügyi és biztonsági vezérigazgató-helyettesére a szeretője talált holtan egy nappal az Ukrajna elleni invázió kezdete után, február 25-én. A nyakán hurok volt. Jóllehet hivatalosan azt állapították meg, hogy felakasztotta magát, fura módon össze volt verve… A hatvanéves Leonyid Sulmanra, a Gazprom Inveszt szállítási igazgatójára a fürdőszobája padlóján találtak vérbe fagyva, testén szúrt sebekkel.
• A 43 éves Alekszandr Szubotyinra, a Kreml-barát Lukoil olajvállalat vezető munkatársára is holtan találtak májusban. Állítólag sámánokkal állt kapcsolatban. A boncolás azonban megállapította, hogy a szívinfarktust varangyméreg idézte elő. 
• Áprilisban az 51 éves Vlagyiszlav Avajev, egy 51 éves korábbi Kreml-tisztviselő holttestére bukkantak, aki állítólag megölte 47 éves feleségét, Jelenát és 13 éves lányukat, majd öngyilkosságot követett el. A hivatalos verzió szerint Avajev rájött, hogy neje a sofőrjüktől terhes, barátai szerint azonban erről szó sincs, ellenben valószínűleg birtokába jutottak kompromittáló dokumentumok a Kremlből.
• Néhány nappal később Szergej Protoszenya 55 éves milliárdos is meghalt, felakasztva találtak rá spanyolországi otthonában, miután fejszével agyonütötte 53 éves feleségét, Natalját és 13 éves lányukat, Mariját. Protoszenya a Kreml-közeli Novatek cég tulajdonosa volt.
• És itt van a mindössze 39 éves Ivan Pecsorin, a Távol-keleti és Sarkvidéki Fejlesztési Vállalat főnöke, aki Vlagyivosztokban vesztette életét egy konferencián késszúrások következtében. Jó kis konferencia lehetett…
• Végül ne feledkezzünk meg a 47 éves Jevgenyij Palantról és ötvenéves nejéről, Olgáról, akit húszéves lányuk, Polina talált meg. A házaspár testét számos késszúrás érte. A rendőrség szerint az történt, hogy Palant el akarta hagyni a feleségét, mire az leszúrta a férfit, majd önmagát is. Nos, ebbe a sorba illeszkedne a Karpov elleni állítólagos – és egyelőre még nem bizonyított – támadás. 

(Borítókép: Anatolij Karpov 2012. május 17-én. Fotó: Mathias Kniepeiss / Getty Images)