Index Vakbarát Hírportál

A magyar labdarúgás újraéledésről ír a The New York Times

2022. november 23., szerda 14:26

A magyar futballban érzékelhető pozitív változás azoknak az adókedvezményeknek is köszönhető, amelyeket a közismerten futballrajongó Orbán Viktor miniszterelnök tett lehetővé a kluboknak – írja a The New York Times szerzője.

Kelet-Európa volt a modern futball bölcsője, most pusztaság – ezzel a címmel közölt a The New York Times elemzést a volt szocialista országok, illetve Oroszország labdarúgásának jelenlegi kilátásairól.

A XX. század futballjának fejlődése két nagyon eltérő időszakban, a második világháború előtt és után is nagyobb részt Kelet-Európa csapatainak innovációiból táplálkozott – írja a lap szerzője. 

Ennek ellenére az idei katari világbajnokságon a 32 résztvevő közül csupán három nemzeti válogatott érkezett az egykori kelet-európai kommunista tömbből, és 23 éve volt utoljára, hogy a volt szocialista országok klubcsapatai bejutott a Bajnokok Ligája elődöntőjébe. A keleti régió trénerei kikoptak a topligás csapatokból, legtehetségesebb játékosaik pedig Nyugat-Európa gazdag bajnokságai számára biztosítanak jelenleg utánpótlást.

A XX. század húszas, harmincas éveinek nagy kivándorlási hulláma Magyarországon nem csak a leginnovatívabb gondolkodók távozását érintette, a magyar tehetségek elszivárgása a labdarúgásban is érzékelhetővé vált. A korabeli magyar foci két legmeghatározóbb óriása az MTK és a Ferencváros volt, a bajnokságot az asszimilált zsidó középosztály klubja és az inkább a jobboldalhoz húzó Ferencváros rivalizálása dominálta.

A The New York Times cikke felidézi, hogy míg 1942-ben az MTK-t Horthy Miklós nacionalista rezsimje szüntette meg, addig a Ferencvárost az 1947-ben teljhatalmat szerző kommunista kormány rombolta le. Az államosítás rövid távú gazdasági sikerei szinkronban voltak a labdarúgással, Magyarország az 1954-es világbajnokság döntőjébe is bejutott, 

a budapesti futballkultúra két nagy forrása azonban az 1956-os felkelés szovjet leverését követő tömeges kivándorlása miatt hamar kiszáradt, és azóta sem tért magához.

Magyarország tündöklése után a kelet-európai futball központja a Szovjetunióba helyeződött át. 

A szerző a román és orosz futball történetének részletesebb elemzését követően egy gondolatsor erejéig visszatér a magyar labdarúgás jelenéhez, és arra hívja fel a figyelmet, hogy 

Magyarország futballjában a közelmúltban mini-újraéledés figyelhető meg.

Ez feltevése szerint annak a (taós) adókedvezménynek köszönhető, amelyet a közismerten futballrajongó Orbán Viktor miniszterelnök tett lehetővé a kluboknak. Úgy látja, hogy ez hozzájárult a magyar foci – elsősorban a korábbi hazai viszonyokhoz mért – színvonal-emelkedéséhez, hozzátéve, hogy az ilyen jellegű támogatások nélkül nemhogy kisebb eredmények nem érhetők el, de nélkülük az 1994-es világbajnokságon jól teljesítő Bulgária vagy Románia futballjának szintjére süllyedtek volna vissza.

(Borítókép: Az 1954-es német–magyar foci-vb-döntő. Fotó: Bongarts / Getty Images )

Rovatok