Ugyan sportolói összlétszámban (10 500) és a sportágak számában sem dönt rekordot (37), így is minden idők egyik leggrandiózusabb olimpiájára készülnek Párizsban. Noha a szervezési nehézségek miatt jó darabig kérdőjeles volt, jelen állás szerint nagy olimpiához nagy megnyitó is dukál majd, a francia főváros történelmi részein csaknem teljes hosszában keresztülhajóztatva és a Szajnán köszöntve a résztvevőket a szokásos központi stadionos ünnepély helyett.

Mindehhez nagy magyar csapat is jár: a június 8-ai, a nevezési határidőt jelentő dátumkor elérhető nyilvános adat szerint 180 magyar sportoló utazhat Párizsba tartalékokkal együtt. Ez ugyan Athén óta nem látott magas létszám (2004-ben 209-en utazhattak, két csapatsportágban szintén két-két együttesünk rajtolt), a korábban örömtelinek ható, optimista létszámbecslésekhez képest jóval vegyesebb érzéseket kiváltó eredmény.

Tokióban 175, a visszalépések miatt 173 atlétánk volt tartalékokkal (8) együtt, ám akkor nem szerzett kvótát a férfi-kézilabdacsapat, amely most 17 sportolót (14 + 3 tartalék) ad az egészhez.

Továbbá négy sportággal kevesebb adott idén kvótást, mint három éve – közülük a karate az, amely nem is adhatott, mivel nem kapott állandó helyet a programban. Ezenkívül Japánhoz képest súlyemelőnk, tollaslabdázónk és íjászunk sem lesz. A legnagyobb – létszámbeli – visszaesést viszont az úszók hozták össze (mondjuk, nekik volt is honnan…) a tokiói 37 indulóhoz képest ezúttal 23 fős a csapatuk. 

Legutóbb a játékok előtt 75 nappal gyűjtöttük össze sportágankénti bontásban, hogyan is állunk, ezúttal ennek az anyagnak az alapjaira építkezve nézzük meg, sportágaink végül miként teljesítettek a kvótaszerző misszióban 2021-hez viszonyítva.

ASZTALITENISZ (−2 FŐ)

A pingpongosoknál négy lehetséges indulóból három jött össze. Ecseki Nándor és Madarász Dóra kettőse vegyes párosban szerzett indulási jogot a világranglistás helyezése alapján. Vegyes párosban 16 egység vehet részt az idei játékokon. A házigazda franciák automatikusan indulók, a kontinentális kvalifikációs tornákról öt, az áprilisi selejtezőről pedig négy egység szerzett kvótát, hat duó pedig a keddi világranglistáról került a párizsi mezőnybe. A mieink az utolsó, még kijutást érő helyet szerezték meg. 

Egyesben Póta Georginának jött még össze a kvalifikáció, ő a májusi világranglistás helyezésének köszönhetően szerzett kvótát Párizsba.

Három éve a női csapat – így aztán volt két indulónk egyesben (Madarász Dóra és Póta) –, a Szudi Ádám – Pergel Szandra vegyes páros, valamint egyéniben Majoros Péter képviselte hazánkat. Így itt a versenyzői létszám kettővel, a versenyszám hárommal csökkent 2021-hez viszonyítva.

ATLÉTIKA (+1)

Májusban ugyan még úgy nézett ki, 20-23 versenyzőnk is lehet a ranglistás helyezéseknek köszönhetően, végül pont húsz főnél állt meg a lista. Három A szintesünk lett, Kozák Luca gáton, Molnár Attila 400 méteren, Halász Bence pedig kalapácsvetésben biztosította a helyét – mindhárman a budapesti, tavalyi vb-n érték el a szintet. Rajtuk kívül a most debütáló vegyes csapatversenyben Récsei Rita és Venyercsán Bence gyaloglók repülőjegye lett biztos egyetlen versenyeredménynek köszönhetően. 

A ranglistás helyezések alapján további tizenöt sportoló szerzett indulási jogot, köztük egyedül Takács Boglárka duplázott, ő 100 és 200 méteren is megméretheti magát.

Tokióban tizenkilenc fős volt az atlétikai csapat, Párizsban egy fő pluszban leszünk, húszan képviselik majd a magyar színeket.

BIRKÓZÁS (−1)

Tokió hosszú ideje az egyik legsikeresebb olimpiája volt a magyar birkózósportnak, hat indulóval, Lőrincz Tamás aranyérmével, Lőrincz Viktor bronzérmével és Iszmail Muszukajev elvesztett bronzmérkőzésével.

Párizsra az egyébként minden várakozást alulmúló baki európai kvalifikációs versenyen csupán egy kvótát érő eredmény jött össze: női 76 kilogrammban Nagy Bernadett. A szabadfogású férfiak 65 kg-os mezőnyében Muszukajev, a kötöttfogásúak 87 kg-osai között Losonczi Dávid helye világbajnoki címvédőként tavaly ősszel biztossá vált.

A május 9-én kezdődött isztambuli utolsó olimpiai kvalifikációs versenyen sikerült valamelyest kozmetikázni az eredménysort: a 77 kilós kötöttfogású Lévai Zoltán, valamint a 125 kg-os szabadfogású Ligeti Dániel tudott még kvalifikálni. Az összlétszám azonban így itt is egy fővel csökkent.

CSELGÁNCS (–)

A világranglistás helyek alapján 5 fő indulása volt valószínű két hónapja, ehhez képest végül sikerült kimaxolni a létszámot, azaz hét versenyzőnk léphet majd szőnyegre a francia fővárosban.

Női 52 kilogrammban Pupp Réka, 63-ban Özbas Szofi, 70-ben Gercsák Szabina, férfi 90 kg-ban Tóth Krisztián, 81-ben Ungvári Attila szerzett kvótát a június végén lezárt világranglistás eredményével. Mellettük férfi 66 kg-ban Pongrácz Bence kapott még szabad kártyát. Ez pedig lehetőséget nyitott arra, hogy egy visszaosztott kvótával a vegyescsapat-versenyben is részt vehessenek a mieink, a hetest Vég Zsombor (100 kg) tette teljessé.

Három éve ugyancsak hét magyar induló volt, Ungvári Attila, Tóth Krisztián és Cirjenics Miklós a férfiaknál, Csernoviczki Éva, Pupp Réka, Karakas Hedvig és Özbas Szofi a nőknél. Tóth megnyert, Pupp elvesztett bronzmeccsig jutott. Ezúttal is ők ketten lehetnek a sportág legfőbb magyar éremesélyesei, és további két pontszerző hely nézhet még ki a mieinknek.

EVEZÉS (–)

A végsőkig kellett izgulni, de végül Pétervári-Molnár Bendegúznak összejött a kvótaszerzés. Igaz, nem teljesen alanyi jogon, hanem a hiányzó és a rangsorban jól álló nemzetek részére visszaosztott indulás joggal. Végül így, miként Tokióban is, ezúttal is ő képviseli egyedüliként Magyarországról a sportágat.

ÍJÁSZAT (–1)

Tokióban Balogh Mátyás férfi egyéniben képviselte hazánkat (épp egy párizsi pótkvalifikációs verseny eredményének köszönhetően), Párizsba viszont nem jutott ki magyar sportíjász. Így egyről nullára csökkent a létszám.

KAJAK-KENU (−2)

Tizenhat kvótát sikerült megszerezni, így a tokióinál valamivel nehezebb helyzetben kellett és lehetett összeállítani az egységeket. Változott a versenyszámok összetétele, száma is, a gyorsasági szakágtól elvett helyeket a szlalom kapta meg, amelyben ezúttal nincs indulónk, szemben a legutóbbi játékokkal, ahol az osztrák színekről piros-fehér-zöldre váltott Julia Schmid elindulhatott volna a magyar csapatban. A feltételes mód használata azért kötelező, mert a honosított versenyző hiányzó koronavírus-oltása miatt végül nem lehetett ott Tokióban.

A kvóták nem névre szólóak, az indulókat a hazai válogatókon elért eredmények alapján a szövetség jelölte ki. Ami az egységeket illeti: a férfiaknál kajakban és kenuban is 1000 méteren egyesben lesz két hajónk, a nőknél kajak egyesben és kettesben 500 méteren, kenu egyesben kétszáz méteren. A férfiaknál hét, a nőknél nyolc egységünk lesz. 

Férfi kajak

• K-1 1000 méter: Kopasz Bálint; Varga Ádám
• K-2 500 méter: Nádas Bence, Tótka Sándor
• K-4 500 méter: Nádas Bence, Csizmadia Kolos, Kuli István, Tótka Sándor

Női kajak

• K-1 500 méter: Csipes Tamara; Gazsó Alida Dóra
• K-2 500 méter: Gazsó Alida Dóra, Csipes Tamara; Pupp Noémi, Fojt Sára
• K-4 500 méter: Pupp Noémi, Fojt Sára, Csipes Tamara, Gazsó Alida Dóra

Férfi kenu

• C-1 1000 méter: Adolf Balázs; Fejes Dániel
• C-2 500 méter: Adolf Balázs, Hajdu Jonatán

Női kenu

• C-1 200 méter: Takács Kincső; Kiss Ágnes
• C-2 500 méter: Kiss Ágnes, Nagy Bianka

Tokióban gyorsasági szakágban tizenhét versenyzőnk volt, összesen pedig tíz férfi- és tíz női egységünk szállt vízre három arany-, két ezüst- és egy bronzérmet gyűjtve. A mostani célkitűzés minimálisan elmarad ettől: 2-4 érmes, további 2-3 döntős helyezéssel számol a MOB májusban közzétett összeállítása. 

Itt a létszám – a szlalomot is tekintve – két fővel, a hajószám hattal csökkent.

KERÉKPÁROZÁS (–)

Országúti kerékpárban a nemzeti rangsor egyéves kvalifikációs etapjában gyűjtött pontok alapján 2023 októbere óta biztos, hogy indulhat egy férfi versenyzőnk, aki Valter Attila lett, míg a női mezőnyversenyre tavaly augusztusban Vas Kata Blanka glasgow-i világbajnoki 11. helye ért egy nemzeti kvótát.

Érdekesség, hogy az országúti kerékpárosok mezőnye volt a sportolói létszámcsökkentés és -kiegyenlítés egyik fő kárvallottja, a korábbi évekkel ellentétben a férfiaknál is 90 fős mezőnyverseny lesz csupán. A kvótákat úgy osztották ki, hogy a ranglista első öt nemzete négy, a hatodiktól tizedik helyig állók három, a 11. és 20. hely köztiek kettő, a 21. és 45. hely között zárók egy-egy versenyzőt indíthatnak Párizsban mindkét nemnél. A férfiak a 28., a nők a 46., már épp nem kvótaszerző pozícióban végeztek. Vas Blanka a nem kvótás nemzetek legjobb versenyzőjeként hozta össze a női indulási jogot. Május 28-án hegyikerékpárban a női terepversenyre is sikerült neki a kvóta, így mindkét szakágában ott lehet az idei olimpián. 

Hétfői hír, hogy Valter Attila is két számban versenyezhet, ugyanis felszabadult egy hely az időfutamra, amire lecsapott a magyar szövetség. Az időfutamban friss magyar bajnok Peák Barnabás lett, azonban a szabályok szerint egy nemzet egy versenyzőt delegálhat mindkét számra. 

Tokióban a férfiaknál Valter Attila indult országúti kerékpárban, hegyikerékpárban Parti András a férfi-, míg Vas Blanka – végül bravúros 4. helyet szerezve – a női terepversenyben vett részt. A női kvótát anno Benkó Barbara szerezte meg a világranglistás helyezésével Magyarországnak.

Kissé faramuci a helyzet a számításunk szempontjából, hiszen a kvótaszámcsökkenés nincs, ám ezúttal két versenyzőnknek szoríthatunk.

KARATE (−1)

Idén nem a program része, így nem is lehet utódja a mezőnyben a három éve bronzérmet nyert Hárspataki Gábornak.

KÉZILABDA (+17)

Húsz év, ennyi idő telt el azóta, hogy legutóbb egy olimpián szerepelhetett a női és a férfi kézilabda-válogatottunk is. A férfiak azóta csak Londonba (2012), a nők Pekingbe (2008) és Tokióba (2021) jutottak ki, míg Rióban (2016) egyik csapatunk sem vett részt.

Mindkét együttes hazai közönség előtt harcolta ki végül a párizsi indulást. A férfiak március közepén Tatabányán Norvégiától kikaptak, Portugáliát és Tunéziát viszont legyőzték, és szerezték így meg a repülőjegyet.

A nők négy héttel később a debreceni kvalifikációs torna győzteseiként követték Bartucz Lászlóékat, miután az előzetes tippekre alaposan rácáfolva nemcsak Nagy-Britanniát és Japánt, de emlékezetes mérkőzésen Svédországot is felülmúlták.

Mindkét nemnél – tartalékokkal együtt – tizenhét játékos nevezhető. Így ők rögvest 34 fővel járultak hozza az összlétszámhoz.

LOVASSPORT (+1)

28 év után lehet magyar induló lovastusában egy olimpián, köszönhetően az egy évtizede Németországban készülő Kaizinger Balázs 2023-as eredményeinek. A sportoló az európai rangsor alapján szerzett kvótát az előző év végén, igaz, a párizsi részvételnek további feltétele volt, hogy idén legalább egy hosszútávú versenyt is sikerrel teljesítsen. Herr Cooles Classico nyergében májusban, a lengyelországi Sopotban szerezte meg az induláshoz szükséges minősítést.

Kaizinger egy korábbi, a 24.hu-nak adott interjúban úgy fogalmazott: célja a tisztes helytállás lesz az olimpián, ami reálisan középmezőnyt, esetleg a középmezőny elejét jelentő helyezést érhet neki.

ÖKÖLVÍVÁS (+2)

Kaptuk a pofonokat rendesen, Tokióhoz képest azonban így is megháromszorozódott az olimpiai résztvevőink száma ökölvívásban. Akkor Gálos Roland 57 kilogrammban képviselte a magyar színeket, ám már rögvest a selejtezőben kiesett, így végül 17. helyen zárt.

A 66 kilós Hámori Luca múlt júliusban Krakkóban, az Európa-játékokon, a 63,5 kilogrammban induló Kovács Richárd ugyancsak Krakkóban szerezte meg a kvótát. Hozzájuk idén márciusban, az olaszországi kvalifikációs tornán az ukrán–magyar Akilov Pylyp csatlakozott 80 kilogrammban, miután a négy közé jutott.

ÖTTUSA (–)

„Nehéz döntést kellett meghoznunk. Az elnökségnek azt a kérdést kellett feltennie, kikkel tud a magyar öttusasport a legeredményesebb lenni, kikkel tud teljesebb lenni, egymást támogatva jobb szereplést mutatni az olimpián” – ezzel a felütéssel hirdette ki az öttusázók azóta nagy port kavart olimpiai keretét Balogh Gábor szövetségi elnök két hete. 

Bár sokáig úgy tűnt, a férfiaknál Bőhm Csaba, a nőknél Gulyás Michelle helye szinte biztos a csapatban a 2023-as Európa Játékokon nyújtott teljesítményével, végül Tokióhoz hasonlóan úgy alakult, hogy utóbbi nemnél hárman szereztek közvetlen kvótát. A júniusi világbajnokságon Guzi Blanka ezüst-, Erdős Rita bronzérmes lett. Ám országonként és nemenként – alapesetben – csupán két versenyzőt lehet nevezni, és itt jött a bökkenő: a szövetség titkos szavazást tartott, a voksolás pedig 9:2 arányban Gulyást hozta ki csapattagnak Erdőssel szemben, valamint Martinek János szövetségi kapitány javaslatával szemben. 

Utóbbi így tartalék lett, ahogyan Demeter Bence is az lesz majd a férfiaknál. Utóbbi nemnél nem volt hasonló dilemma, a vb-n Szép Balázs szerzett még egyéni kvótát Bőhm mellé. 

Tokióban a férfiaknál Marosi Ádám 6., Kasza Róbert 26., a nőknél Kovács Sarolta bronzérmes, Gulyás 12. volt.

SPORTLÖVÉSZET (+1)

Tokióban négy kvótásunk volt, ezúttal öt jött össze! Párizsba (pontosabban a francia fővárostól jó 250 kilométerre lévő Chateauroux-ban rendezett olimpiai sportlövő versenyekre) elsőként Pekler Zalán váltotta meg a repülőjegyét tavaly júniusban, az Európa-játékok Wroclawban rendezett versenyén – a férfi kisöblű szabadpuska összetett számában lett aranyérmes. Fábián Sára augusztusban egy világbajnoki negyedik hellyel csatlakozott hozzá. Péni Istvánnak Győrben jött össze a kvóta, idén márciusban a hazai rendezésű Európa-bajnokságon második lett a légpuskások között. Negyedikként Major Veronika iratkozott fel az utas listára, ő április közepén, Rióban, a kvalifikációs verseny harmadik helyével tette ezt meg sportpisztolyban. Az ötödik Mészáros Eszter lett, aki világranglista-helyezésével érdemelte ki az indulási lehetőséget májusban. 

SÚLYEMELÉS (−1)

Tokióban Nagy Péter képviselte a magyar színeket, Párizsba viszont már nem tudott kijutni a 38 éves nehézatléta, miként a sportágban más honfitársa sem. 

TEKVANDÓ (+2)

Itt tiszta a helyzet. A nőknél 67 kilogrammban Márton Viviana, a férfiaknál 58-ban Salim Omar Gergely, 68-ban Józsa Levente szerzett kvótát. Sikerült megtriplázni a létszámot Tokióhoz képest, és több versenyzőt delegálni, mint a sportág 1988 óta íródó olimpiai történelmében összesen. Emlékezetes, három éve Salim Omar volt az egyetlen magyar induló, előtte húsz – pardon, huszonegy – évvel Sydney-ben nagybátyja, Salim József vett részt.

TENISZ (−1)

Teniszben névre szóló kvótákat osztottak, méghozzá a június 10-ei világranglista alapján. Alapesetben a nőknél és a férfiaknál is a legjobb 56-ban kellett lenni, de mivel egy ország négy versenyzőt indíthat maximum, így hátrébbról is be lehetett kerülni. Ez végül Marozsán Fábiánnak és Fucsovics Mártonnak sikerült, akik Franciaországban így egyesben és közösen párosban is képviselik majd a magyar trikolór színeit. 

Tokióba egyéniben Fucsovics, párosban Babos Tímea és Jani Réka is indulhatott volna, végül egyetlen magyar sem vett részt a versenyben. Babos csípősérülés miatt lemondta az indulást, ezzel Jani Rékát is magával rántva, míg Fucsovics ugyancsak sérülés miatt lépett vissza az utolsó pillanatban. (Írásunk elején utaltunk a hivatalos adatokban a létszámra vonatkozó ellentmondásra, 173 és 175 fős eltérés a hasonló visszalépésekből fakad.)

TOLLASLABDA (−2)

A nőknél Sárosi Laura, a férfiaknál Krausz Gergely vehetett részt a tokiói játékokon, ezúttal viszont nem jött össze a kvótaszerzés a sportág magyar képviselőinek. 

TORNA (+3)

Az Antwerpenben rendezett világbajnokságon négy kvótát biztosítottak be a mieink, és végül ennyi is jutott. Czifra Bettina Lili szó szerint szóhoz sem jutott, amikor női összetett egyéniben megszerezte a névre szóló indulási jogát. Ehhez jött hozzá a csapatverseny 15. helyéért járó még egy nemzeti kvóta. Ide végül hosszas dilemmázás után háromszoros Európa-bajnokunkat, a hosszú sérülés után tavasz végére bevethető állapotba került Kovács Zsófiát jelölte a szövetség. Hat nappal később a vb legnagyobb magyar bravúrját Bácskay Csenge hozta össze, aki az ugrás fináléjában 8. lett, ezzel megszerezve a nők harmadik kvótáját. 

A férfiak közül ugyancsak Belgiumban váltott repjegyet Franciaországba Mészáros Krisztofer, aki egyéni összetettben indulhat majd, miután a csapatverseny eredményei alapján bejutott az összetett döntőjébe. 

Ami a testvérsportokat illeti: ritmikus gimnasztikában Tokióhoz hasonlóan ezúttal is Pigniczki Fanni képviselheti hazánkat.

Három éve Kovács Zsófia volt az egyetlen, aki a hagyományos tornászszámokban kvótát szerzett a mostani négy indulóval szemben. 

TRIATLON (−1)

Májusban dőlt el, hogy három magyar triatlonos indulhat a párizsi olimpián. A magyar szövetség ezt követően jelentette be az utazó csapat névsorát, de a kvalifikációs időszakban nyújtott teljesítményének köszönhetően Kuttor-Bragmayer Zsanett és Lehmann Csongor helye biztos volt, az ő megerősítésük csupán formalitásnak számított. Miként a tokiói olimpián hetedik Bicsák Bence helye is, aki az utolsó pillanatig nagy csatát vívott további két honi riválisával – Dévay Márkkal és Faldum Gáborral –a második kvótáért.

A legutóbbi játékokon négy magyar triatlonos vett részt, Bicsák és Bragmayer mellett a férfiaknál Tóth Tamás, a nőknél Kovács Zsófia szerzett kvótát, és utazhatott is ki Japánba. Közülük Bicsák érte el a legjobb eredményt, hetedikként ért célba. A különbség az akkor és a most között a mínusz egy emberre vezethető vissza: a vegyes váltó versenyszámban Tokióban indulhattak a 2+2-es létszámban lévő magyarok, Párizsra vonatkozóan viszont a 2+1 miatt erre nem lesz lehetőségük.

Az olimpiai bizottság várakozása szerint egy érem, egy pontszerző hely juthat Párizsban a magyar triatlonosoknak.

ÚSZÁS (−14)

23 úszónknak, valamint további három váltónak sikerült A szintet elérni legalább egy számban a medencés és a nyílt vízi számokat is egy kalap alá véve.

A teljes A szintes lista medencében: Betlehem Dávid (1500 m gyors), Holló Balázs (400 m vegyes), Jászó Ádám (100 m hát), Kós Hubert (100 m hát, 200 m hát, 100 m pillangó), Márton Richárd (200 m pillangó), Milák Kristóf (100 m, 200 m pillangó), Németh Nándor (100 m gyors), Sárkány Zalán (400 m gyors, 800 m gyors, 1500 m gyors), Szabó Szebasztián (50 m gyors), Telegdy Ádám (200 m hát), Zombori Gábor (200 m vegyes, 400 méter vegyes), 4×100 méteres gyorsváltó; Ábrahám Minna (200 m gyors), Jackl Vivien (400 m vegyes, 1500 m gyors), Kapás Boglárka (200 m pillangó), Késely Ajna (400 m, 800 m gyors), Molnár Dóra (200 m hát), Pádár Nikolett (200 m gyors), Sebestyén Dalma (200 m vegyes), Senánszky Petra (50 m gyors), Szabó-Feltóthy Eszter (200 m hát), Ugrai Panna (váltó), 4×100 méteres gyorsváltó, 4×200 méteres gyorsváltó.

Emellett Rasovszky Kristóf és Betlehem, valamint Fábián Bettina nyílt vízen, 10 kilométeren is érdekelt lesz. 

Tokióban 37 indulónk volt, mellettük összesen öt váltót sikerült még nevezni. A csapatból a mostanság ismét nem a kőkemény felkészülési munkájával a hírek középpontjába került Milák Kristóf nyert arany- (200 m pillangó) és ezüstérmet (100 m pillangó), Rasovszky Kristóf pedig 10 kilométeren ugyancsak egy ezüstöt. 

VITORLÁZÁS (−2)

Alapos átalakuláson mentek át az olimpiai hajóosztályok és kategóriák Tokióhoz képest, így a teljes mezőnyben nagy a változás. Minket leginkább a programból 1952 után kikerült finndingi hajóosztály megszűnése érinthetett fájón. Ki tudja, ha 2019-ben nem születik meg a döntés, a tokiói ezüstérmes Berecz Zsombor akkor is felhagy-e a játékok után az élsporttal. A korosztályos szinten kiemelkedő Németh Domonkos pályafutása pedig ugyancsak vehetett volna más irányt. A férfi és női 470-esek helyét is vegyes párosok vették át. 

Maradt viszont a gazdaságpolitikai okokból Laserről ILCA-ra átkeresztelt kategória, és az elmúlt két évben nyújtott teljesítményével kerek perec éremesélyesnek számító Érdi Mária is az előző játékokról, aki Tokióban 13. volt. 

A férfiaknál Vadnai Jonatán szerzett ugyancsak indulási jogot Párizsra – Érdihez hasonlóan a 2023-as hágai világbajnokságon. A kvóták nem névre szólóak voltak, de a szövetség döntése értelmében azok indulhatnak, akik megszerezték őket. 

Három éve Érdi Mária (Laser), Cholnoky Sára (szörfvitorlázás), Berecz (finndingi) és Vadnai Benjamin (Laser) képviselte a mieinket, így itt két fővel apadt a létszám. 

VÍVÁS (+2)

Vívásban most először fordul elő – mióta mindkét nemnél három-három fegyvernem szerepel az olimpián –, hogy minden szakágban lesz magyar induló. Férfi és női kardban, férfi párbajtőrben ráadásul csapatot is indíthatunk. Ez szakáganként négy-négy magyar résztvevőt jelent, az egyéni versenyekben pedig három nevezhető versenyzőt. Mellettük női tőrben Pásztor Flóra, női párbajtőrben Muhari Eszter, férfi tőrben Dósa Dániel szerzett egyéni, névre szóló kvótát.

Ami a csapatokat illeti, világbajnok férfi kardozóinknál az utolsó pillanatok hozták a legnagyobb változást, végül a ranglistahelyezéseknek érvényt szerezve a csapat korábbi meghatározó tagja, ám az elmúlt egy évben mélyen a korábbi eredményessége alatt teljesítő Decsi Tamás helyére az ob-n és csapatban a júniusi Európa-bajnokságon is remeklő Rabb Krisztián került. A történtek miatt leköszönt az eddigi szövetségi edző, Decsi András is, aki az elmúlt években általa edzett háromszoros olimpiai bajnokkal, Szilágyi Áronnal sem dolgozik már együtt Párizsban. 

A csapatot Rabb és Szilágyi mellett a lábsérüléséből felépült duó, Szatmári András és Gémesi Csanád teszi teljessé, megbízott edzőként pedig Sárközy Gergely irányítja a felkészülésük hajráját. 

A nőknél egy darabig izgalmasnak tűnt a csata a biztos csapathelyet jelentő hazai ranglistaelsőségért, ám végül Katona Renáta nem tudta ledolgozni a hátrányát. Így a 2023-ban (és nem a 2022-ben) világbajnoki aranyat szerző kvartett utazik: Pusztai Liza, Márton Anna, Szűcs Luca és Battai Sugár. 

Férfi párbajtőrben nem volt kérdés, a tavaly világbajnokká avanzsáló Koch Máté, valamint a világbajnok, olimpiai ezüstérmes Siklósi Gergely helyét már korábban biztosnak mondta Boczkó Gábor szövetségi kapitány. Mellettük az utánpótlásévekben Kochhal kiegészülve mindent megnyerő Andrásfi Tibor és Nagy Dávid a másik két utazó.

Tokióban a női tőr, a férfi- és női kardcsapatok voltak ott teljes létszámban (12 fő), mellettük egyéni kvótát viszont csak a későbbi olimpiai ezüstérmes, Siklósi Gergely (párbajtőr, egyéni) tudott még szerezni. Azaz itt két fő plusz a mérleg. 

VÍZILABDA (–)

Varga Zsolt vezetésével a férfi pólócsapat az első adódó alkalmat megragadta, és a 2023-as fukuokai világbajnokság megnyerésével megszerezte az indulási jogot. A nőkért jóval tovább kellett izgulnunk, ők épphogy a legvégére hagyták a kérdést. A kudarcos hollandiai Európa-bajnokság után a dohai vb ezüstérmével jött össze a kvóta. Pontosabban azzal, hogy a torna negyeddöntőjében ötméteresekkel sikerült felülmúlni épp Hollandiát. 

Mindkét válogatott tizenhárom játékost nevezhet az olimpiai pólótornára – ebben nincs változás Tokióhoz képest. Az eredményességben akár lehetne is: Japánból két harmadik hellyel tértek haza a mieink. Az olimpiai bizottság eredményességi előrejelzése ugyanakkor óvatos: egy érmet és egy negyeddöntős helyezést tippel „csupán”.

A kerethirdetés alapján a férfiaknál Angyal Dániel, Bányai Márk, Fekete Gergő, Hárai Balázs, Jansik Szilárd, Manhercz Krisztián, Molnár Erik, Nagy Ádám, Vámos Márton, Varga Dénes, Vigvári Vince, Vogel Soma és Zalánki Gergő utazik Párizsba. A nőknél csupa dohai vb-ezüstérmes, Magyari Alda, Neszmély Boglárka, Faragó Kamilla, Garda Krisztina, Gurisatti Gréta, Horváth Brigitta, Keszthelyi Rita, Leimeter Dóra, Mahieu Geraldine, Parkes Rebecca, Rybanska Natasa, Szilágyi Dorottya, Vályi Vanda került be a csapatba.

Az olimpiai bizottság május eleji közgyűlésén közzétett becslés még 190 fő körüli csapatlétszámot tippelt. Optimális esetben 15 és 25 közé tette a magyar versenyzők által nyert érmek számát, további 22-36 döntős helyezéssel kiegészítve azt. Csak emlékeztetőül: Tokióban 6 arannyal, 7 ezüsttel és bronzzal, azaz összesen 20 éremmel zártak a mieink. Míg további 22 pontszerző – azaz 4–6. helyet jelentő – eredményünk volt.

(Borítókép:  A párizsi olimpiára utazó Magyar Olimpiai Csapat ünnepélyes fogadalomtétele 2024. július 8-án. Fotó: Tövissi Bence / Index )