A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) folyamatosan figyeli az aktuális sporttrendeket, és annak függvényében igyekszik frissíteni az ötkarikás játékok palettáját. Ahogy a sportmászás és a gördeszka esetében Tokióban, éppen ezt láthatjuk majd idén júliusban is a párizsi olimpián, mivel a bréktánc is bemutatkozik a legnívósabb sporteseményen. Igaz, utóbbi gyors látogatást teszt, 2028-ra már kikerült a programból, pedig pont az őshaza, az Egyesült Államok lesz akkor a házigazda. De hogyan juthat el az olimpiáig egy sportág?
Például a Világjátékokon keresztül. 1981-ben Kaliforniában került először megrendezésre a Világjátékok elnevezésű versenysorozat, olyan sportágakat foglalva magában, amelyek akkor éppen nem szerepeltek az olimpia programjában.
Általános trenddé vált azóta, hogy egy-egy sportágat körülbelül húsz évig „tesztelnek”, majd két dolog történhet vele. Egy: lekerül a Világjátékok sportágai közül. Kettő: amennyiben nagy sikernek és népszerűségnek örvend, akkor adott esetben átvezetik az olimpiára.
Van azonban egy fontos megkötés: téli sportágak nem szerepelhetnek a Világjátékokon, akkor sem, ha nincsenek az olimpiai programban.
A Világjátékok ugyanúgy négyévente kerül megrendezésre, mint az olimpia. Az eseményre legutóbb 2022-ben, az Egyesült Államokban került sor (akkor pont csúszott a koronavírus-járvány miatt egy évet), míg 2025 augusztusában már a 12. versenyt rendezik majd Kínában. A Világjátékok Nemzetközi Szövetsége (IWGA) 43 évvel ezelőtt 15 hivatalos, illetve egy meghívásos sportággal indította meg a versenyt, 2005-ben viszont már 32 szerepelt a programban. Jövőre pedig, csupán a hivatalos program részeként, már 35 sportág részvételével zajlik a másfél hetes viadal.
Valójában abban különbözik az olimpiától és a többi multisporteseménytől, hogy a rendező városoknak nem kell új helyszíneket vagy létesítményeket építeniük a játékokhoz. Például 2022-ben, Birminghamben a korábban nyersvasat előállító kohóban, ma viszont már közhasználatú eseményeknek otthont adó épületben (Sloss Furnaces) rendezték meg a sportmászó, a bréktánc, a parkour és strandkézilabda versenyszámait. A sportolók a birminghami egyetem diákszállásain szálltak meg, amelynek több sportlétesítményét is használták a különböző eseményekhez.
A meghívásos és a hivatalos sportágakat 2022-ig külön kezelték, tehát előbbi csak akkor vehetett részt, ha az IWGA tagjaként van bejegyezve az adott szervezet, utóbbi esetében azonban a rendező város meghívása esetén is bekerülhet a rangos versenybe.
Most az az irányvonal, hogy a helyszín, jelen esetben legutóbb Birmingham, választhatott öt fakultatív sportágat, amelyek már a hivatalosok között szerepelnek.
Az ottani szervezőbizottság például a férfi lacrosse-t (a női sportágakat az IWGA választotta ki), a duatlont, a zászlós futballt és a wushut kérte. Továbbá először volt paralimpiai sportág is a program része, mivel kerekesszékes rögbitornát rendeztek. Előfordult már olyan is, hogy számos sportág vagy szakág meghívásos sportágként indult a Világjátékokon, majd hivatalos sportággá vált, gyakran úgy, hogy nemzetközi szövetségeik az IWGA részévé váltak. Ezek közé tartozik a boules (petanque) sportág lyonnaise-i versenyszáma, a strandkézilabda, a szumó és a fedettpályás kötélhúzás is. A hivatalos és meghívásos sportágakon kívül másokat is bemutattak a Világjátékok során, többek között a Világjátékok kertje révén. Az ilyen sportágak közé tartozik: rhönrad (keréktorna), a karlsruhei székhelyű ringtenisz, az immár olimpiai programban szereplő gördeszka, valamint sok más.
A sportolókat saját sportáguk nemzetközi szövetsége választja ki, nem pedig a sportáguk nemzeti irányító testülete vagy a Nemzeti Olimpiai Bizottság, mint más, hasonló eseményeken. A kiválasztások célja, hogy „megfelelő egyensúlyt érjenek el a versenytársak világranglistán elfoglalt pozíciói és a lehető legtöbb tagország tisztességes képviselete között”. A nemzetközi szövetségek kötelesek a legjobb sportolóikat küldeni, a Világjátékok fejlesztési menetrendje pedig kimondja, hogy a sportágak csak akkor vehetnek részt, ha „a világ legjobb sportolói vagy csapatai jelen vannak”.
Az elmúlt 40 évben számos sportág jutott el a Világjátékoktól az olimpiáig: egyebek mellett a tollaslabda, a baseball, a bréktánc, a karate (amely azonban már ki is került), és már az is hivatalos, hogy 2028-tól a lacrosse, valamint a zászlós futball is részese lesz a legnívósabb sporteseménynek.
Az éremtáblázatot Olaszország vezeti 490 éremmel (166 arany, 171 ezüst és 153 bronz), a második helyen Németország, a harmadikon pedig az Egyesült Államok áll.