Nemrégiben már foglalkoztunk azzal, hogy mennyit javult a világelit az 1924-es és a 2024-es párizsi olimpia között eltelt egy évszázad során – röviden összefoglalva elképesztő fejlődésen ment át az emberiség 100 év alatt! Ezúttal a legrégebben fennálló olimpiai és világrekordokat gyűjtöttük össze olvasóinknak azokban a versenyszámokban, amelyekben a pénteken rajtoló viadalon összemérik erejüket a legjobbak.
Természetesen ezúttal is azzal a két sportággal foglalkozunk részletesebben, amelyek eredményei a leginkább összehasonlíthatók egymással, vagyis az atlétika és az úszás számokban kifejezhető mérési eredményeivel, de egy-egy érdekességet más sportágakból is igyekeztünk beemelni a cikkünkbe.
Ebben a kategóriában a 4×400 méteres váltófutás világrekordja áll fenn legrégebben, az 1993-as stuttgarti világbajnokságon az Andrew Valmon, Quincy Watts, Butch Reynolds, Michael Johnson összetételű amerikai váltó 2:54:29 percet repesztett, ez pedig 31 éve megdönthetetlen.
Az olimpiai csúcs itt 2008-ból datálódik, 1,1 másodperccel lassabb eredménnyel nyertek akkor az amerikaiak.
A férfi gyorsasági viadalokban csupán egy szám van, amely pekingi játékok előtti időkből származik, Liu Hsziang húsz éve lett aranyérmes 110 gáton 12,91 másodperccel.
A királyszámban Usain Bolt 2009-ben felállított 9,58 mp-es eredménye az etalon, és mivel a jamaicai fenoménon kívül még soha senki nem futott 100 métert 9,69 mp-en belül sem, jó eséllyel ez a csúcs most sem fog megdőlni.
Ami viszont akár meg is dőlhet, az az 1500 méter legjobbja, amit a marokkói Hisam el-Gerúzs 1998 óta tart 3:26.00 perces teljesítményével, a norvég Jakob Ingebrigtsen tavaly már tudott 3:27.14 percet is.
Megjegyzés a tabellákhoz: azon eredmények, amelyek a tokiói olimpián születtek, a hivatalos elnevezés miatt 2020-ra lettek írva, de valójában a koronavírus-járvány miatti halasztás következtében ezeket az eredményeket a 2021-es naptári évben teljesítették!
| atlétika (férfiak) | |||
| 100 m síkfutás | |||
| olimpiai csúcs | Usain Bolt (jamaicai) | 2012 | 9,63 |
| világrekord | Usain Bolt (jamaicai) | 2009 | 9,58 |
| 200 m síkfutás | |||
| olimpiai csúcs | Usain Bolt (jamaicai) | 2008 | 19,30 |
| világrekord | Usain Bolt (jamaicai) | 2009 | 19,19 |
| 400 m síkfutás | |||
| olimpiai csúcs | Wayde van Niekerk (dél-afrikai) | 2016 | 43,03 |
| világrekord | Wayde van Niekerk (dél-afrikai) | 2016 | 43,03 |
| 800 m síkfutás | |||
| olimpiai csúcs | David Rudisha (kenyai) | 2012 | 1:40.91 |
| világrekord | David Rudisha (kenyai) | 2012 | 1:40.91 |
| 1500 m síkfutás | |||
| olimpiai csúcs | Jakob Ingebrigtsen (norvég) | 2020 | 3:28.32 |
| világrekord | Hisam el-Gerúzs (marokkói) | 1998 | 3:26.00 |
| 5000 m síkfutás | |||
| olimpiai csúcs | Kenenisa Bekele (etióp) | 2008 | 12:57.82 |
| világrekord | Joshua Cheptegei (ugandai) | 2020 | 12:35.36 |
| 10 000 m síkfutás | |||
| olimpiai csúcs | Kenenisa Bekele (etióp) | 2008 | 27:01.17 |
| világrekord | Joshua Cheptegei (ugandai) | 2020 | 26:11.00 |
| 110 m gátfutás | |||
| olimpiai csúcs | Liu Hsziang (kínai) | 2004 | 12,91 |
| világrekord | Aries Merritt (amerikai) | 2012 | 12,80 |
| 400 m gátfutás | |||
| olimpiai csúcs | Karsten Warholm (norvég) | 2020 | 45,94 |
| világrekord | Karsten Warholm (norvég) | 2020 | 45,94 |
| 3000 m akadályfutás | |||
| olimpiai csúcs | Conseslus Kipruto (kenyai) | 2016 | 8:03.28 |
| világrekord | Lamecha Girma (etióp) | 2023 | 7:52.11 |
| 4×100 m váltófutás | |||
| olimpiai csúcs | Jamaica | 2012 | 36,84 |
| világrekord | Jamaica | 2012 | 36,84 |
| 4×400 m váltófutás | |||
| olimpiai csúcs | Egyesült Államok | 2008 | 2:55.39 |
| világrekord | Egyesült Államok | 1993 | 2:54.29 |
| maratoni | |||
| olimpiai csúcs | Samiel Wanjiru (kenyai) | 2008 | 2:06:32 |
| világrekord | Kelvin Kiptum (kenyai)* | 2023 | 2:00:35 |
| 20 km-es gyaloglás | |||
| olimpiai csúcs | Csen Ting (kínai) | 2012 | 1:18:46 |
| világrekord | Szuzuki Juszuke (japán) | 2015 | 1:16:36 |
| *Eliud Kipchoge egyedüli résztvevőként, különböző segítségekkel 1:59:40.2-t futott, de ezt nem hitelesítették | |||
Itt például nem is tudtuk összehasonlítani a legjobbak 100 éves fejlődését, lévén 1924-ben még csak férfi sportolók indulhattak atlétikában – a nemek aránya összességében is döbbenetes fölényt (2954:135) mutatott.
Ezúttal nem csupán a versenyzők számában (5250:5250) mutatkozik egyenlőség, az atlétikai versenyszámokban is gyakorlatilag ugyanaz a program, ami kivételt jelent, hogy a férfiaknál tízpróbában viaskodnak a legsokoldalúbb versenyzők, a hölgyeknél hét számban mérik össze magukat, a rövidebbik gátfutásban pedig 110 méter helyett 100-at kell teljesíteni.
Összességében elmondható, hogy nem manapság futottak a világ leggyorsabbjai, hiszen Florence Griffith Joyner 1988 óta tartja a 100 és a 200 méter világrekordját, 400-on Marita Koch 1985 óta felülmúlhatatlan 47,60 mp-et repesztett, 800 m-en pedig Jarmila Kratochvíliová 1983 óta csúcstartó!
Ezeket leszámítva viszont csak a 4×400 méteres váltó 1988-as szovjet eredményét nem sikerült a 2000-es években lefaragni.
| atlétika (nők) | |||
| 100 m síkfutás | |||
| olimpiai csúcs | Elaine Thompson Herah (jamaicai) | 2020 | 10,61 |
| világrekord | Florence Griffith Joyner (amerikai) | 1988 | 10,49 |
| 200 m síkfutás | |||
| olimpiai csúcs | Florence Griffith Joyner (amerikai) | 1988 | 21,34 |
| világrekord | Florence Griffith Joyner (amerikai) | 1988 | 21,34 |
| 400 m síkfutás | |||
| olimpiai csúcs | Marie-José Pérec (francia) | 1996 | 48,25 |
| világrekord | Marita Koch (keletnémet) | 1985 | 47,60 |
| 800 m síkfutás | |||
| olimpiai csúcs | Nagyezsda Olizarenko (szovjet) | 1980 | 1:53.43 |
| világrekord | Jarmila Kratochvílová (csehszlovák) | 1983 | 1:53.28 |
| 1500 m síkfutás | |||
| olimpiai csúcs | Faith Kipyegon (kenyai) | 2020 | 3:53.11 |
| világrekord | Faith Kipyegon (kenyai) | 2024 | 3:49.04 |
| 5000 m síkfutás | |||
| olimpiai csúcs | Vivian Cheruiyot (kenyai) | 2016 | 14:26.17 |
| világrekord | Gudaf Tsegay (etióp) | 2023 | 14:00.21 |
| 10 000 m síkfutás | |||
| olimpiai csúcs | Almaz Ayana (etióp) | 2016 | 29:17.45 |
| világrekord | Beatrice Chebet (kenyai) | 2024 | 28:54.14 |
| 100 m gátfutás | |||
| olimpiai csúcs | Jasmine Camacho-Quinn (Puerto Ricó-i) | 2020 | 12,26 |
| világrekord | Tobi Amusan (nigériai) | 2022 | 12,12 |
| 400 m gátfutás | |||
| olimpiai csúcs | Sydney McLaughlin (amerikai) | 2020 | 51,46 |
| világrekord | Sydney McLaughlin-Levrone (amerikai) | 2024 | 50,65 |
| 3000 m akadályfutás | |||
| olimpiai csúcs | Gulnara Galkina-Szamitova (orosz) | 2008 | 8:58.81 |
| világrekord | Beatrice Chepkoech (kenyai) | 2018 | 8:44.32 |
| 4×100 m váltófutás | |||
| olimpiai csúcs | Egyesült Államok | 2012 | 40,82 |
| világrekord | Egyesült Államok | 2012 | 40,82 |
| 4×400 m váltófutás | |||
| olimpiai csúcs | Szovjetunió | 1988 | 3:15.17 |
| világrekord | Szovjetunió | 1988 | 3:15.17 |
| maratoni | |||
| olimpiai csúcs | Tiki Gelena (etióp) | 2012 | 2:23:07 |
| világrekord | Tigst Assefa (etióp) | 2023 | 2:11:53 |
| 20 km-es gyaloglás | |||
| olimpiai csúcs | Csiejang Si-csie (kínai) | 2012 | 1:25:16 |
| világrekord | Jang Csia-jü (kínai)* | 2021 | 1:23:49 |
| *Jelena Lasmanova 2018-ban 1:23:39-et teljesített, de nemzetközi bírók hiányában nem ratifikálták a csúcsát | |||
A 2024-es év előtt legrégebben fennálló világcsúcsot nemrégiben adták át a múltnak, Jürgen Schult 1986. június 6-án diszkoszvetésben elért 74,08 méteres dobását április közepén Mykolas Alekna (az olimpiai rekorder Virgilijus Alekna fia!) emelte 74,35 méterre.
Így a legrégebb óta fennálló világrekord jelenleg a szovjet színekben induló Jurij Szedihé, aki nem sokkal később, 1986. augusztus 30-án jutott 86,74 méterig kalapácsvetésben.
Ezzel Mike Powell távolugró csúcsa már a második legrégebbi, az amerikai atléta pontosan öt évvel később, 1991. augusztus 30-án repült 895 centimétert előrefelé. De maradjunk akkor már ennél a számnál, hiszen olimpián itt próbálkoznak a leghosszabb ideje azzal, hogy rekordot döntsenek:
Bob Beamon az 1968-as mexikói olimpián 890 centiméterig jutott, az elmúlt 56 évben pedig ennél jobbat senki sem tudott felmutatni ötkarikás viadalon!
Ebben a kategóriában a kalapácsvetés a második helyen áll, Szergej Litvinyov 84,8 méteres dobása 1988 óta etalon, hármasugrásban és magasugrásban van még olyan csúcs, ami az előző évezredből származik.
A világrekordokra visszakanyarodva még egy kicsit, Javier Sotomayor 245 centis magasugrása 31 éve számít a legjobbnak, hármasugrásban Jonathan Edwards 1995 óta tartja a csúcsot. Gerelyhajításban Jan Zelezny pedig 1996 óta rekorder, szóval vannak bőven tartós magaslatok ebben a kategóriában.
| atlétika (férfiak) | |||
| magasugrás | |||
| olimpiai csúcs | Charles Austin (amerikai) | 1996 | 239 |
| világrekord | Javier Sotomayor (kubai) | 1993 | 245 |
| rúdugrás | |||
| olimpiai csúcs | Thiago Braz (brazil) | 2016 | 603 |
| világrekord | Armand Duplantis (svéd) | 2024 | 624 |
| távolugrás | |||
| olimpiai csúcs | Bob Beamon (amerikai) | 1968 | 890 |
| világrekord | Mike Powell (amerikai) | 1991 | 895 |
| hármasugrás | |||
| olimpiai csúcs | Kenny Harrison (amerikai) | 1996 | 18,09 |
| világrekord | Jonathan Edwards (brit) | 1995 | 18,29 |
| súlylökés | |||
| olimpiai csúcs | Ryan Crouser (amerikai) | 2020 | 23,30 |
| világrekord | Ryan Crouser (amerikai) | 2023 | 23,56 |
| diszkoszvetés | |||
| olimpiai csúcs | Virgilijus Alekna (litván) | 2004 | 69,89 |
| világrekord | Mykolas Alekna (litván) | 2024 | 74,35 |
| kalapácsvetés | |||
| olimpiai csúcs | Szergej Litvinyov (szovjet) | 1988 | 84,80 |
| világrekord | Jurij Szedih (szovjet) | 1986 | 86,74 |
| gerelyhajítás | |||
| olimpiai csúcs | Andreas Thorkildsen (norvég) | 2008 | 90,57 |
| világrekord | Jan Zelezny (cseh) | 1996 | 98,48 |
| tízpróba | |||
| olimpiai csúcs | Damian Warner (kanadai) | 2020 | 9018 |
| világrekord | Kevin Mayer (francia) | 2018 | 9126 |
Azt már említettük, hogy tíz helyett hét próbát kell a hölgyek mezőnyében teljesíteni a versenyzőknek, azt azonban fontos tisztázni, hogy a dobógyakorlatoknál van könnyítés a nem számára.
Így például a férfi profi diszkoszvetők két kilogramm tömeget igyekeznek minél messzebbre hajítani, míg a nők eszköze egykilós, ezzel együtt ez az egyetlen szám, amelyben a női versenyzők jobb eredményt tudnak bemutatni a férfiaknál.
Ahogy fentebb említettük, a férfiaknál Mykolas Alekna az új mérce a 74,35 méteres dobásával, a hölgyeknél viszont a keletnémet Gabriele Reinsch 1988-ban még ennél is bő két méterrel távolabbra hajította a szert (76,80 m).
A súlylökésben 7,26, illetve 4 kilogramm a nemek közötti differencia, a kalapácsvetésnél ugyanekkora golyók (7,26, ill. 4 kg) vannak 121,3 és 119,4 centis erőkarral „megáldva”, a gerelyhajításnál pedig 800, ill. 600 grammos eszközökről beszélhetünk.
Az ugrásokat illetően a 21. századra fordulva Jelena Iszimbajeva (rúd) és Yulimar Rojas (hármas) állított fel új csúcsot, magas- és távolugrásban viszont ugyanúgy a 80-as évek óta vártunk javításra, ahogyan súlylökésben vagy diszkoszvetésben. Előbbiben viszont csak múlt vasárnapig, amikor is Jaroszlava Mahucsih 37 éves rekordot adott át a múltnak.
| atlétika (nők) | |||
| magasugrás | |||
| olimpiai csúcs | Jelena Szleszarenko (orosz) | 2004 | 206 |
| világrekord | Jaroszlava Mahucsih (ukrán) | 2024 | 210 |
| rúdugrás | |||
| olimpiai csúcs | Jelena Iszimbajeva (orosz) | 2008 | 505 |
| világrekord | Jelena Iszimbajeva (orosz) | 2009 | 506 |
| távolugrás | |||
| olimpiai csúcs | Jackie Joyner-Kersee (amerikai) | 1988 | 740 |
| világrekord | Gyalina Csisztjakova (szovjet) | 1988 | 752 |
| hármasugrás | |||
| olimpiai csúcs | Yulimar Rojas (venezuelai) | 2020 | 15,67 |
| világrekord | Yulimar Rojas (venezuelai) | 2022 | 15,74 |
| súlylökés | |||
| olimpiai csúcs | Ilona Slupianek (keletnémet) | 1980 | 22,41 |
| világrekord | Natalja Liszovszkaja (szovjet) | 1987 | 22,63 |
| diszkoszvetés | |||
| olimpiai csúcs | Martina Hellmann (keletnémet) | 1988 | 72,30 |
| világrekord | Gabriele Reinsch (keletnémet) | 1988 | 76,80 |
| kalapácsvetés | |||
| olimpiai csúcs | Anita Wlodarczyk (lengyel) | 2016 | 82,29 |
| világrekord | Anita Wlodarczyk (lengyel) | 2016 | 82,98 |
| gerelyhajítás | |||
| olimpiai csúcs | Osleidys Menéndez (kubai) | 2004 | 71,53 |
| világrekord | Barbora Spotáková (cseh) | 2008 | 72,28 |
| hétpróba | |||
| olimpiai csúcs | Jackie Joyner-Kersee (amerikai) | 1988 | 7291 |
| világrekord | Jackie Joyner-Kersee (amerikai) | 1988 | 7291 |
Mert van most már kettő is ebből az olimpiai programban. A maratoni gyaloglóváltó most mutatkozik be a férfi 50 kilométeres gyaloglás helyén, így itt értelemszerűen még nincs olimpiai csúcs. Itt egy férfi és egy női versenyző alkotja a csapatot – magyarok is ott lesznek a mezőnyben –, előbbi 11,45 és 10 km-t tesz meg felváltva partnerével, akinek 10 és 10,745 km a távja. Az első versenyt április 21-én rendezték meg, ezen a Francesco Fortunato, Valentina Trapletti olasz kettős nyert 2:56:45 órás idővel.
A 4×400 méteres vegyes váltót viszont már 2017-ben létrehozták, így ebből már egy versenyt az olimpián is láthattunk, akkor a Karol Zalewski, Natalia Kaczmarek, Justyna Swiety-Erseti, Kajetan Duszynski összeállítású lengyel váltó 3:09.87-es idővel nyert.
Ebben a számban tavaly Budapesten a Justin Robinson, Rosey Effiong, Matthew Boling, Alexis Holmes összetételű amerikai váltó 3:08.80-as idővel állított fel új világcsúcsot.
| atlétika (vegyes számok) | |||
| 4×400 m vegyes váltó | |||
| olimpiai csúcs | Lengyelország | 2020 | 3:09.87 |
| világrekord | Egyesült Államok | 2023 | 3:08.80 |
| maratoni gyaloglóváltó | |||
| olimpiai csúcs | – | – | – |
| világrekord | Olaszország | 2024 | 2:56:45 |
Hol van már az az idő, amikor hazánk első olimpiai bajnoka, Hajós Alfréd 1896-ban 1:22,2 perces idővel tudott aranyérmet szerezni Athénban?!
Johnny Weissmüller épp 100 esztendeje évtizedes világrekordot állított fel az 57,4-es idejével, de még ehhez képest is javult 10,6 másodpercet a világ azóta.
Fontos kiemelni, hogy 2008 februárjától 2009 végéig lehetett az úszást segítő cápadresszt használni, ezért ebben az időszakban kis túlzással percenként változtak a csúcsok, a pekingi olimpián 25 világ- és 65 olimpiai rekord született, a római világbajnokságon egy évvel később pedig összesen 43 alkalommal ugrott fel a WR felirat – jó párat ugyanezen a viadalon rögtön meg is döntöttek végül.
Ennek következtében bár az atlétikában még mindig találhatunk az 1980-as évekből fennálló világrekordot vagy éppen 1968 óta érvényes olimpiai csúcsot, úszásban egy rekord sem élte túl az elmúlt 16 évet!
Az igazán sokkoló viszont az lehet, hogy ehhez képest a férfiaknál már csak hét csúcs áll a 2008–2009-es időszakból, a hölgyeknél pedig csupán egy. A fejlődés tehát a szuperruha nélkül is döbbenetes.
Az olimpiai csúcsok között óriási a csata az elsőségért, Michael Phelps három egyéni és két váltószámban rekorder, az ugyancsak amerikai Caeleb Dressel pedig három egyéni mellett egy váltóval csúcstartó.
Magyar eredmény is található a legjobbak között, Milák Kristóf Tokióban úszott 1:51.25 perces 200 pillangója a legjobb ötkarikás eredmény, a világcsúcsot ugyancsak ő tartja, 2022-ben Budapesten 1:50.34-et repesztett.
Megjegyzés a tabellákhoz: azon eredmények, amelyek a tokiói olimpián születtek, a hivatalos elnevezés miatt 2020-ra lettek írva, de valójában a koronavírus-járvány miatti halasztás következtében ezeket az eredményeket a 2021-es naptári évben teljesítették! Párizsban nyílt vízen 10 kilométeren viaskodnak a felek, ehelyütt viszont csak a medencés számokkal foglalkozunk, és csak azokkal, amelyeket a mostani olimpián is megrendeznek, így megdönthető a rekordja.
| úszás (férfiak) | |||
| 50 m gyors | |||
| olimpiai csúcs | Caeleb Dressel (amerikai) | 2020 | 21,07 |
| világrekord | César Cielo (brazil) | 2009 | 20,91 |
| 100 m gyors | |||
| olimpiai csúcs | Caeleb Dressel (amerikai) | 2020 | 47,02 |
| világrekord | Pan Csan-lö (kínai) | 2024 | 46,86 |
| 200 m gyors | |||
| olimpiai csúcs | Michael Phelps (amerikai) | 2008 | 1:42.96 |
| világrekord | Paul Biedermann (német) | 2009 | 1:42.00 |
| 400 m gyors | |||
| olimpiai csúcs | Szun Jang (kínai) | 2012 | 3:40.14 |
| világrekord | Paul Biedermann (német) | 2009 | 3:40.07 |
| 800 m gyors | |||
| olimpiai csúcs | Mihajlo Romancsuk (ukrán) | 2020 | 7:41.28 |
| világrekord | Csang Lin (kínai) | 2009 | 7:32.12 |
| 1500 m gyors | |||
| olimpiai csúcs | Szun Jang (kínai) | 2012 | 14:31.02 |
| világrekord | Szun Jang (kínai) | 2012 | 14:31.02 |
| 100 m hát | |||
| olimpiai csúcs | Ryan Murphy (amerikai) | 2016 | 51,85 |
| világrekord | Thomas Ceccon (olasz) | 2022 | 51,60 |
| 200 m hát | |||
| olimpiai csúcs | Jevgenyij Rilov (orosz) | 2020 | 1:53.27 |
| világrekord | Aaron Peirsol (amerikai) | 2009 | 1:51.92 |
| 100 m mell | |||
| olimpiai csúcs | Adam Peaty (brit) | 2016 | 57,13 |
| világrekord | Adam Peaty (brit) | 2019 | 56,88 |
| 200 m mell | |||
| olimpiai csúcs | Zac Stubblety-Cook (ausztrál) | 2020 | 2:06.38 |
| világrekord | Csin Haj-jang (kínai) | 2023 | 2:05.48 |
| 100 m pillangó | |||
| olimpiai csúcs | Caeleb Dressel (amerikai) | 2020 | 49,45 |
| világrekord | Caeleb Dressel (amerikai) | 2020 | 49,45 |
| 200 m pillangó | |||
| olimpiai csúcs | Milák Kristóf (magyar) | 2020 | 1:51.25 |
| világrekord | Milák Kristóf (magyar) | 2022 | 1:50.34 |
| 200 m vegyes | |||
| olimpiai csúcs | Michael Phelps (amerikai) | 2008 | 1:54.23 |
| világrekord | Ryan Lochte (amerikai) | 2011 | 1:54.00 |
| 400 m vegyes | |||
| olimpiai csúcs | Michael Phelps (amerikai) | 2008 | 4:03.84 |
| világrekord | Léon Marchand (francia) | 2023 | 4:02.50 |
| 4×100 m gyors | |||
| olimpiai csúcs | Egyesült Államok | 2008 | 3:08.24 |
| világrekord | Egyesült Államok | 2008 | 3:08.24 |
| 4×200 m gyors | |||
| olimpiai csúcs | Egyesült Államok | 2008 | 6:58.56 |
| világrekord | Egyesült Államok | 2009 | 6:58.55 |
| 4×100 m vegyes | |||
| olimpiai csúcs | Egyesült Államok | 2020 | 3:26.78 |
| világrekord | Egyesült Államok | 2020 | 3:26.78 |
A hölgyeknél kevésbé egyértelmű az olimpiai „győztes”, ugyanis darabra Emma McKeon áll a legjobban, aki az 50 és a 100 gyors mellett az ausztrál váltóval 4×100 gyorson és 4×100 vegyesen is csúcstartó (utóbbiban pillangózott amúgy).
Ha viszont csak az egyéni számokra koncentrálunk, akkor a közép- és hosszútávokon remeklő Katie Ledecky a legjobb, aki három számban is csúcstartó. Bár ezzel lehet, hogy nem mondtunk eleget.
Az amerikai klasszisé 1500 méteren a világ 17 legjobb ideje, értsd: versenykörülmények között már 17-szer úszott jobbat, mint bárki más valaha!
És ha azt hinnénk, hogy ez a legdurvább, akkor jegyezzük meg, hogy 800-on 2023 nyaráig az első 30 (!) helyen csak ő volt. Azóta azért valamelyest változott a helyzet, tavaly nyáron a 29. helyre jöttek be ketten is, idén februárban pedig Summer McIntosh 8:11.39 perccel a 16. helyre kapaszkodott fel, így a top 29-ben most ő töri meg az egyhangúságot egyedül.
Hosszú Katinka révén itt is van magyar csúcs, rögvest kettő is, hiszen a szülés után az idei ob-n visszatérő klasszis 200 és 400 vegyesen is rekorder.
Előbbin a világcsúcs még mindig az övé, utóbbit viszont az imént említett Summer McIntosh tavaly áprilisban (alig 16 évesen) megdöntötte, majd idén májusban újra javított az idején. Időközben a kanadai tinié volt a 400 gyors rekordja is, bár ezt azóta visszavette Ariarne Titmus (ahogyan 200 gyorson is újra ő a legjobb), aligha kell nagy jóstehetségnek lenni ahhoz, hogy nagy dolgokat várjunk tőle az olimpiákon is…
Még egy-egy gondolatot kell szentelni Kaylee McKeownnak és Sarah Sjöströmnek is, az ausztrál hátúszó 50 és 200 méteren is világrekorder (sőt június közepéig 100 m-en is az volt), a 30 éves svéd pedig 50 és 100 m gyorson, valamint 50 m-en is csúcstartó (és nemrég még 100 m pillangón is az volt)!
| úszás (nők) | |||
| 50 m gyors | |||
| olimpiai csúcs | Emma McKeon (ausztrál) | 2020 | 23,81 |
| világrekord | Sarah Sjöström (svéd) | 202 | 23,61 |
| 100 m gyors | |||
| olimpiai csúcs | Emma McKeon (ausztrál) | 2020 | 51,96 |
| világrekord | Sarah Sjöström (svéd) | 2017 | 51,71 |
| 200 m gyors | |||
| olimpiai csúcs | Ariarne Titmus (ausztrál) | 2020 | 1:53.50 |
| világrekord | Ariarne Titmus (ausztrál) | 2024 | 1:52.23 |
| 400 m gyors | |||
| olimpiai csúcs | Katie Ledecky (amerikai) | 2016 | 3:56.46 |
| világrekord | Ariarne Titmus (ausztrál) | 2023 | 3:55.38 |
| 800 m gyors | |||
| olimpiai csúcs | Katie Ledecky (amerikai) | 2016 | 8:04.79 |
| világrekord | Katie Ledecky (amerikai) | 2016 | 8:04.79 |
| 1500 m gyors | |||
| olimpiai csúcs | Katie Ledecky (amerikai) | 2020 | 15:35.35 |
| világrekord | Katie Ledecky (amerikai) | 2018 | 15:20.48 |
| 100 m hát | |||
| olimpiai csúcs | Kaylee McKeown (ausztrál) | 2020 | 57,47 |
| világrekord | Regan Smith (amerikai) | 2024 | 57,13 |
| 200 m hát | |||
| olimpiai csúcs | Missy Franklin (amerikai) | 2012 | 2:04.06 |
| világrekord | Kaylee McKeown (ausztrál) | 2023 | 2:03.14 |
| 100 m mell | |||
| olimpiai csúcs | Tatjana Schoenmaker (dél-afrikai) | 2020 | 1:04.82 |
| világrekord | Lilly King (amerikai) | 2017 | 1:04.13 |
| 200 m mell | |||
| olimpiai csúcs | Tatjana Schoenmaker (dél-afrikai) | 2020 | 2:18.95 |
| világrekord | Jevgenyija Csikunova (orosz) | 2023 | 2:17.55 |
| 100 m pillangó | |||
| olimpiai csúcs | Sarah Sjöström (svéd) | 2016 | 55,48 |
| világrekord | Gretchen Walsh (amerikai) | 2024 | 55,18 |
| 200 m pillangó | |||
| olimpiai csúcs | Csang Jü-fej (kínai) | 2020 | 2:03.86 |
| világrekord | Liu Ce-kö (kínai) | 2009 | 2:01.81 |
| 200 m vegyes | |||
| olimpiai csúcs | Hosszú Katinka (magyar) | 2016 | 2:06.58 |
| világrekord | Hosszú Katinka (magyar) | 2015 | 2:06.12 |
| 400 m vegyes | |||
| olimpiai csúcs | Hosszú Katinka (magyar) | 2016 | 4:26.36 |
| világrekord | Summer McIntosh (kanadai) | 2024 | 4:24.38 |
| 4×100 m gyors | |||
| olimpiai csúcs | Ausztrália | 2020 | 3:29.69 |
| világrekord | Ausztrália | 2023 | 3:27.96 |
| 4×200 m gyors | |||
| olimpiai csúcs | Kína | 2020 | 7:40.33 |
| világrekord | Ausztrália | 2023 | 7:37.50 |
| 4×100 m vegyes | |||
| olimpiai csúcs | Ausztrália | 2020 | 3:51.60 |
| világrekord | Egyesült Államok | 2019 | 3:50.40 |
Itt csak egy versenyszámban viaskodnak egyszerre férfi és női versenyzők, a 4×100 méteres mix vegyes váltóban a Kathleen Dawson, Adam Peaty, James Guy, Anna Hopkins összetételű brit váltó a tokiói olimpián aranyérmet érő 3:37.58-as idővel tartja a világrekordot is.
| úszás (vegyes) | |||
| 4×100 m vegyes | |||
| olimpiai csúcs | Nagy-Britannia | 2020 | 3:37.58 |
| világrekord | Nagy-Britannia | 2020 | 3:37.58 |
A legfiatalabb olimpiai bajnok Marjorie Gestring, az amerikai műugró 13 évesen és 268 naposan nyert 3 méteren aranyérmet az 1936-os berlini játékokon. Megdönteni azóta sem tudták a csúcsát, bár Tokióban megközelíteni azért sikerült, Nisija Momidzsi 13 évesen és 330 naposan Japán legfiatalabb aranyérmese lett gördeszkában, összességében pedig a harmadik a rangsorban.
A legidősebb a svéd Oscar Swahn, aki 64 évesen és 258 naposan lett sportlövészetben aranyérmes az 1912-es stockholmi viadalon. Neki ez már a második címe volt az 1908-as után, és még ezt követően sem vonult vissza, 1920-ban, 72 évesen és 280 naposan ezüstérmes lett, természetesen ez is rekord.
Az egy olimpián nyert aranyérmek számában Michael Phelps tartja a rekordot, pekingi nyolcával amerikai honfitársa, Mark Spitz 1972-es hetes csúcsát adta át a múltnak. Phelps 2004-ben is nyolc érmet nyert, akkor hat arany mellett két bronza volt, ez minden idők harmadik legjobb olimpiai termése. Aligha kell mondani, hogy az összetettet is magasan vezeti, 23 arany, ezüst és két bronz jött össze neki, a hölgyek között Larisza Latinyina 9–5–4-gyel az első – egyúttal összesítésben is második az amerikai úszó mögött.
Egy német úszónő, Franziska van Almsick tartja azt a kevéssé felemelő csúcsot, hogy az övé a legtöbb olimpiai érem anélkül, hogy egyszer is aranyat nyert volna. Négy ezüstje mellett hat bronz is összejött neki (10 érem), ezzel Merlene Ottey-t előzi meg ebben a kategóriában, a jamaicai futónő három ezüst mellett szerzett hat bronzot. A kínai szinkronúszó Huang Hszüe-csen áll a legtöbb ezüsttel (0–5–2) az arany nélküliek nélkül, Cseh László (0–4–2) és Van Almsick követi őt ebben a rangsorban.
Három sportoló tudta megnyerni ugyanazt az egyéni versenyszámot négy olimpián is, Al Oerter 1956 és 1968 között uralta a diszkoszvetést, Carl Lewis 1984 és 1996 között volt a távolugrás bajnoka, Phelps pedig 200 vegyesen nyert négy aranyat.
Csapatban hat a rekord, ezt pedig a kardcsapatban remeklő Gerevich Aladár és a lovaglásban kiemelkedő német Isabell Werth mondhatja el magáról.
Kosárlabdában az Egyesült Államok uralja a világot, a férfiak 20 olimpiából 16-ot megnyertek, egy ezüst és két bronz mellett – 1980-ban pedig bojkott miatt nem indultak. A női mezőnyben sem sok kérdés van: az eddigi 12 kiírásból kilencet a Team USA nyert meg egy-egy ezüst és bronz mellett – itt is csak az 1980-as moszkvai olimpia lóg ki a sorból.
A férfiak egyedül az 1988-as játékokon nem jutottak döntőbe, ezt követően pedig először vehettek részt NBA-kosarasok is az amerikai csapatban.
Az eredmény döbbenetes volt: átlagosan mintegy 44 ponttal nyerte meg meccseit a Dream Team – ez természetesen rekord.
A férfi kosárcsapat összesített mérlege 143 győzelem mellett 6 vereség, ami 96 százalékos győzelmi mutató, ami gyakorlatilag megegyezik a nőkével, (72–3). A férfiválogatott 1936 és 1972 között 63 mérkőzésen át volt hibátlan, a női 1992 és 2016 között 49-es győzelmi szériát tudott felépíteni.
Ebben a sportágban a legjobb helyezésünk egy női negyedik pozíció volt a már említett 1980-as játékokról.
Kézilabdában viszont volt női döntőnk is, 2000-ben Sydney-ben hatgólos előnyről kaptunk ki Dániától, amely három aranyérmével rekorder. Érdekesség, hogy az északiaknak ez az összes érmük, amivel viszont jócskán elmaradnak Norvégia (2–2–3) és Dél-Korea (2–3–1) mögött. A címvédő a házigazda Franciaország, amely a férfiaknál is felülhetett Tokióban a trónra. A legutóbbi négy olimpiából hármat megnyerő Nikola Karabaticék ezzel a menetelésükkel vezetik is az örökranglistát.
A női csapatunk a 2000-es ezüst mellett két bronzot tudott még szerezni, a férfi viszont hiába volt óriási rekordot jelentő öt (!) alkalommal is negyedik (senki más nem volt még kétszer sem), az érem még egyszer sem jött össze.
Talán kevesebben tudják, de labdarúgásban Magyarország számít a mércének, az 1952-ben, 1964-ben és 1968-ban megnyert aranyérem mellett 1972-ben ezüst, 1960-ban pedig bronz jött össze. A kimaradó 1956-os játékokon a címvédő és vb-ezüstérmes együttes a forradalom kirobbanása miatt visszalépett a viadaltól. Ugyancsak három aranya van Nagy-Britanniának (1900, 1908 és 1912), további érem hiányában viszont „csak” a második helyen állnak az örökranglistán.
Címvédés biztosan nem lesz Párizsban, mivel a legutóbbi két kiírást megnyerő Brazília (2–3–2) a dél-amerikai selejtező utolsó fordulójában a végjátékban kikapott Argentínától, így a négyes döntőt megnyerő Paraguay mellett a 2004-ben és 2008-ban is aranyérmes gárda készülhet az olimpiára. Ha az argentinok megnyerik a viadalt, akkor átveszik a vezetést az örökranglistán két ezüstérmüknek köszönhetően.
A hölgyeknél a hét kiírásból négyet megnyerő Egyesült Államok áll a legjobban, ugyanakkor 2012 óta nem tudott a csúcsra érni, 2016-ban Németország, legutóbb pedig Kanada nyert.
Azt viszont alighanem mindenki jól tudja – ha mást nem, az ismert sörreklámból –, hogy vízilabdában mi vagyunk a császárok.
A 9 arany és 16 érem is fölényesen a legtöbb, még akkor is, ha hozzávesszük, hogy Jugoszlávia 3 aranyat és 4 ezüstöt szerzett, Szerbia 2-2 aranyat és bronzot, Szerbia és Montenegró néven pedig egy-egy ezüst és bronz a mérleg.
A hölgyeknél ez a hetedik torna lesz, itt a két ezüst és egy bronz után a legutóbbi három kiírást egyaránt megnyerő (8–5, 12–5 és 14–5 a fináléban Egyesült Államok a legjobb, a magyar csapat három vesztes (kettőt büntetőkkel, egyet hosszabbításban) bronzmeccs után legutóbb már megnyerte a helyosztót.
(Borítókép: Hosszú Katinka és Milák Kristóf. Fotó: Clive Rose, Al Bello / Getty Images)