A Nemzetközi Olimpiai Bizottság olyan feltételt szabott a transznemű versenyzők számára, amelyet gyakorlatilag lehetetlen teljesíteni, mivel a múltbeli eseményekre már nincs ráhatásuk. A MOB lapunk kérdésére úgy fogalmazott, a döntés összhangban van az Olimpiai Charta irányelveivel.
A Nemzetközi Úszószövetség (World Aquatics) a női úszósport védelmében tett jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a Nemzetközi Sportdöntőbíróság a 2022 nyarán bevezetett szabályokat megerősítve kizártaLia Thomast, a 25 éves amerikai transznemű úszót a most kezdődő párizsi olimpiáról.
Többen emlékeznek arra, hogy tavaly az úszó világkupa-sorozat Berlinben botrányba fulladt, miután a férfinak született Lia Thomas utcahosszal verte női vetélytársait.
Mint ismert, a nemzetközi szakszövetségek által meghatározott versenyszabályok szerint és előírások alapján indulhatnak (vagy nem indulhatnak) a sportolók a különböző tornákon és versenyeken. Ezek a szabályok azonban folyamatosan változnak. Az említett berlini úszóvilágkupa nyomán a Nemzetközi Úszószövetség gőzerővel kezdte keresni a megoldást a transz versenyzők számára, ennek eredményeként alkotta meg az úgynevezett open, azaz nyílt kategóriát mindazon úszók részére, akik ilyen vagy olyan okból nem indulhatnak az általuk önazonosnak érzett versenykategóriákban. A kísérlet azonban zsákutcának bizonyult, az 50 és 100 méteres számokban kiírt versenyekre ugyanis egyetlen sportoló sem adott le nevezést.
Más sportágakban mással kísérleteztek. A 2021-ben rendezett tokiói olimpia előtt a súlyemelő-szövetségnél például a tesztoszteronszint volt a döntő szempont. Az itteni előírás szerint a meghatározott küszöbszint alatti értéket a verseny előtt 12 hónapon keresztül tartani kell, bár azt gyógyszeres úton is leszoríthatják. Ennek köszönhette az új-zélandi, férfinek született súlyemelőnő, Laurel Hubbard, hogy (az olimpiák történetében elsőként) elindulhatott szupernehézsúlyban. Számára végül nem hozott sikert az indulás, ugyanis a 125 kiló soknak bizonyult, és három rontott kísérlettel kiesett a versenyből.
A tesztoszteronszint-mérés a tokiói világversenyen azonban elvágta az éremesélyektől a korábbi kétszeres olimpiai bajnok dél-afrikai atléta, Caster Semenyát, aki mindig is nőként határozta meg magát. A sportoló hiába küzdött a Nemzetközi Atlétikai Szövetség 2018-ban bevezetett szabályozása ellen azzal érvelve, hogy ő csak hiperandrogenizmusban (a szervezetében jelen lévő férfihormonok magas szintjével összefüggő betegségben) szenved, hormonszintje miatt nem vehetett részt a játékokon.
A Nemzetközi Kerékpárosszövetség is a tesztoszteronszinthez köti a versenyengedélyt, így tekerhet a női mezőnyben a transznemű amerikai Austin Killips,
aki tavaly megnyerte a női Tour of the Gilát. A Nemzetközi Rögbiszövetség viszont kizárta a férfinek születettek bekapcsolódását a női mérkőzésekbe.
Az ügyben nem alakult ki különösebb nézeteltérés egy amerikai felsőoktatási intézmények sportcsapatait tömörítő sportszövetségnél sem, amely nemrég ellenszavazat nélkül úgy döntött, hogy a transznemű sportolók identitásuktól függetlenül csak férfi versenyszámokban indulhatnak.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a párizsi olimpia előtt egy faék egyszerűségű szabály elfogadásával tett pontot a gendervita végére, amikor úgy határozott, hogy csak azok a transznemű sportolók vehetnek részt az idei játékokon, akiknek a nemi identitása a pubertás, azaz 12 éves kora után már nem változott.
Kérdésünkre a Magyar Olimpiai Bizottság közölte, szervezetük minden tekintetben követi a Nemzetközi Olimpiai Bizottság irányelveit, így ebben a témában is.
Hiszünk benne, hogy a döntések összhangban vannak az Olimpiai Charta irányelveivel
– fogalmaztak. A MOB-nak egyébként nincs tudomása olyan nemváltó magyar sportolóról, aki ezért nem indulhatott el valamelyik sporteseményen. Ezt erősítette meg a Háttér Társaság is, megjegyezve, szervezetüknek jelenleg nincsen kiforrott álláspontja a transz személyek részvételéről az élsportban. A NOB döntését illetően azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy
a tranzíció több részből álló, összetett folyamat, és tudomásuk szerint a világ egyetlen országában sem engedélyezett az, hogy valaki 12 évesen átessen ennek az orvosi szakaszán (tehát hormonkezelésen vagy nemi megerősítő műtéteken).
Ebben a korban legfeljebb a pubertásblokkolók szedését lehetséges elkezdeni szigorú orvosi kontroll mellett, de amennyiben valaki ennek a gyógyszernek a szedését abbahagyja, a nemi hormonok termelése elindul, és ezzel a pubertás is. Így tehát a modern orvostudomány visszafordítható folyamatként tekint a pubertásblokkolásra. Ez a beavatkozás jelenleg Magyarországon nem elérhető.
Az már a sporttörténelem lapjaira tartozik, hogy az 1976-os monterali olimpia férfi tízpróba számát az a Bruce Jenner nyerte, aki 2015 óta nőként, Caitlyn Jenner néven éli az életét. (A Netflix róla forgatott életrajzi filmjéről itt írtunk részletesebben.)
(Borítókép: Lia Thomas a Pennsylvania Egyetem campusán 2019. november 16-án Philadelphiában, Pennsylvania államban. Fotó: Hunter Martin / Getty Images)