Muhari Eszter bronzéremmel térhet haza pályafutása első olimpiájáról. A Tatabánya párbajtőrözője egyetlen asszót vesztett a verseny alatt, a francia közönségkedvenc Auriane Mallo-Breton elleni elődöntőt. A bronzmérkőzésre azonban meg tudott még újulni, és fordulatos csatában felülmúlta észt riválisát, a jóval rutinosabb Nelli Differtet. A párizsi döntőt végül elképesztő fordítással a világelső Kong man Vai Vivian nyerte Mallo-Breton ellen aranytussal.
A legutóbbi három olimpián mindig született (arany)érmünk az első hivatalos versenynapon, a szombatin. Mind a háromszor egy ember, Szilágyi Áron nevétől volt hangos a vívócsarnok, majd a másnapi híradások. Ezúttal azonban úgy alakult, Szilágyi már az első – és így egyetlen – asszóját követően búcsúzott a férfi kardvívók egyéni olimpiai küzdelmétől. Ráadásul a szakág másik aktív magyar egyéni világbajnoka, Szatmári András sem jutott túl a legjobb 16 közé kerülésért vívott csörtén. Ahogyan a harmadik magyar indulónak, Gémesi Csanádnak sem termett túl sok babér, annak ellenére sem, hogy ő az első ellenfelét, történetesen a jelenlegi vb-címvédő Eli Dershwitzet még búcsúztatni tudta. A következő körben a tunéziai Fares Ferdzsani drámai csatában, egyetlen tussal, de megállította őt is (15:14).
Az utolsó reményünk Muhari Eszter maradt. Az a Muhari Eszter, akinek az indulása is kisebb csodával ért fel. Mivel a csapatkvótát nem szerző nemzetek csupán egy versenyzőt indíthatnak fegyvernemenként, hiába állt előkelő helyen a világranglistán, eredetileg az előtte végző Kun Anna szerzett kvótát. Aztán viszont az OMS Tata versenyzője doppingvétségbe keveredett, mint kiderült, a holléti jelentéseivel maradt el, és mivel háromszor is sikertelenül próbáltak tőle mintát venni a nemzetközi doppingellenőrök, így alig több mint két hónappal a párizsi rajt előtt eltiltást kapott. A vívószövetség résen volt, és sikeresen nevezte az így világranglistás helyezése alapján – a legjobb két európai közé került – indulási jogot szerző Muharit.
Aki elképesztően érett vívással, ellenfelei csaknem minden hibáját kihasználva, a lélektanilag igazán fontos pillanatokban mindig tust adva élt ezzel a lehetőséggel. A napközbeni programban három ázsiai vívót, köztük 2022 dél-koreai világbajnokát, majd az idei év Ázsia-bajnokát búcsúztatva elődöntőig, így pedig az esti éremcsatába küzdötte magát.
Muhari Eszter útja az elődöntőig:
A Honvédnál nevelkedett, az elmúlt szezonokban odahaza már a Tatabánya színeiben vívó 21 esztendős párbajtőröző a második elődöntőben lépett pástra. Az ellenfele a hazai közönség egyik nagy kedvencének számító, napközben egészen eszelős buzdítást kapó és többször is hátrányból fordító Auriane Mallo-Breton volt.
Muhari nem véletlenül fogalmazott úgy a negyeddöntő után, ott a kínai lány fejébe kellett bemásznia, és mentálisan megtörni Jü Sze-hant, ezúttal a szurkolókkal kellett megbirkóznia ahhoz, hogy reális esélye legyen Mallo-Breton legyőzésére – ami a korábbi két asszójukban felnőttszinten még nem jött össze. A 30 éves francia elleni asszó abból a szempontból is különlegesnek ígérkezett, hogy két balkezes vívó csapott össze.
Több mint egy percig kellett várni az első tusra – ekkor már mindketten begyűjtöttek egy figyelmeztetést passzivitásért –, Muhari egy rövidre sikerült lábra szúrási kísérlete után a francia talált. A folytatásban azonban a 21 esztendős magyar két tiszta tust is adott, miközben az ember érzése egyértelműen az volt, Mallo-Breton érzi a közönség elvárásából fakadó nyomást, rendkívül passzív. 2:2 után az első három perc legvégén ismét Muhari talált lábon, ezzel egytusos előnybe került a mérkőzés „egyharmadánál”.
A második etap egy együttes találattal indult, majd újabb egy perc elteltével Mallo-Breton egyenlített – elsőre elszúrtak egymás mellett, majd a francia ismétlése volt pontosabb testre (4:4). Muhari ismét kezdeményezőbbé vált, jött egy újabb együttes találat. Muhari hosszas akció után próbálkozott meg egy kiszúrással, de elvétette a célt, közben felkínálva a felsőtestét egy találatra a franciának – ezzel már utóbbinál volt a fór (5:6), 0:1 óta először az asszóban. A második három perc legvégén azonban egy oda-vissza döfés végén összejött az egyenlítés a tatabányai párbajtőrözőnek (6:6). Egálról jöhetett hát a mindent eldöntő utolsó felvonás.
Az első tiszta találatot ezúttal is Mallo-Breton adta a rövid pihenő után. Az olimpián először került Muhari olyan helyzetbe, hogy egy asszó hajrájában neki kelljen mindenképpen támadnia. Ebből viszont a francia jött ki jobban, aki az utolsó másfél percet így háromtusnyi előnyből kezdhette el (6:9). Ilyen körülmények közt már szinte semmi nem akart összejönni a magyar vívónak, aki az utolsó fél perchez közelítve ugyan faragott az akkorra kialakult hattusos hátrányán, visszajönni nem tudott a meccsbe. Végül egy együttes találattal, 15:9-cel ért véget a csata a Grand Palais közönségének igen nagy örömére...
Mallo-Breton az aranyért, Muhari a bronzért folytathatta az est hátramaradt részében. Utóbbira így immár az a feladat várt, hogy harmadik egymás elleni egyéni asszójukban harmadszor is legyőzze Nelli Differtet. A 34 esztendős észt a párizsi verseny másik nagy-nagy meglepetésembere volt, noha évek óta stabilan a világranglista top tíz helye körül mozog.
S a bronzasszót is jól kezdte, de Muhari szűk másfél perc elteltével egalizálni tudta az észt gyorsan megszerzett előnyét (1:1). Sőt, egy ügyes, alkarra szúrással a vezetést is átvette. Innentől pedig jöhetett az elődöntőig látott, jól bevált séma, ha csak egy tussal is, de többnyire sikeresen tartotta az előnyét, az első szünetre 4:3-as vezetéssel vonulhatott.
A folytatás már hullámzóbb volt, az Eb-bronzos észt 5:5-nél egalizált, majd 7:5-re meg is lépett. Muhari azonban visszakapaszkodott innen is, 7:7-nél most ő egyenlített, majd egy együttest követően 8:8-ról jöhetett az asszó utolsó harmada.
Ebben a három percben Differt szerzett előnyt, majd egy együttes találat után Muhari egyenlített. Apránként araszoltak a 15 pontos határ felé. Ám mielőtt az észt hasonlóan megléphetett volna a hajrá kezdetén, mint a francia tette az előző asszóban, a Honvéd neveltje kétszer is megszúrta a fegyvertartó jobb kezén, ezzel sokadjára is egalizálva (12:12).
Kérdés volt, hányszor lehet még visszakapaszkodni a meccsbe. Mert ezúttal Differt volt az, aki nem engedte, hogy megforduljon az állás – egál után mindig övé volt a következő találat, Muhari pedig a mentálisan igencsak fárasztó üldöző szerepében ragadt. Végül megtette még egyszer, majd úgy alakult, hogy a lehető legkisebb különbség, egyetlen tus döntött, 13:13 után ugyanis együttest ütöttek...
Muhari a ráadás egy percében végigvitt akcióval a legfontosabb pillanatban, az utolsó tusnál csak megfordította a mérkőzést, ezzel pedig élete első olimpiáján megszerezte a nagyon is szépen csillogó bronzérmet.
Az interjúzónában napközben végig faarccal, az újságírókkal rendkívül kimérten viselkedő Muhari szűk tíz perccel az asszó után már enyhén könnyes szemekkel, az érzelmeknek utat engedve érkezett meg a rá váró újságírók gyűrűjébe. Mindezt néhány pillanattal azután, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök személyesen is gratulált neki néhány méterrel odébb.
„Nagyon sokat kellett fejben dolgoznom azért, hogy ennyire koncentrált legyek, és igazán örülök, hogy végre kicsit kiengedhetek. Leesett egy nagy kő a szívemről, és végre nem kell ennyire koncentráltnak lennem, ami azt érzem, egyébként mentálisan, fizikálisan és a személyiségemből is rengeteget elvesz. Tényleg nem is mertem rámosolyogni senkire sem, mert akkor azonnal elveszhet a fókusz. De a vívásnak a legnagyobb trükkje talán ez, hogy minden, tényleg minden fejben dől el és az utolsó pillanatig koncentrálni kell. Ez a bronz is így lett meg: kinéztem az edzőmre az utolsó akció előtt, és az a magabiztosság, amit láttam rajta, megadta nekem is a kellő önbizalmat, tudtam, hogy bátornak kell lennem, és nyugodtan hihetek az elmúlt 13 év közös munkájában” – nyilatkozta az éremátadó előtt.
Elárulta, örül annak, hogy ő vívta a második elődöntőt, mert így kevesebb ideje volt agyalni, a vereség esetleges okain kattogni. Igyekezett is ezt a gondolatot távoltartani magától, amennyire csak lehetett, és arra koncentrálni, bármi is történt, még van egy asszója, amit meg kell, hogy nyerjen.
„Az vagyok? Tényleg? – kérdezett vissza, mikor a Mandiner újságírója megjegyezte, már az olimpia előtt is bátran ki merte jelenteni, hogy éremért jön Párizsba, most pedig kijelenthetjük róla, hogy megtette, amit akart, olimpiai bronzérmes lett. – Azt gondolom, ha nem is pályafutásom csúcsára értem még remélhetőleg ma este, de a saját elvárásaimnak megfeleltem. Örülök, hogy itt lehettem végül Párizsban, mindenki tudja, a kvalifikációs rendszer milyen bonyolult, és néhol igazságtalan. Örülök, hogy végül sikerült a kvóta, az érem ilyen szempontból már csak hab a tortán. Hullámvasútazás volt az elmúlt pár hónap, nem volt egy biztos pont az életemben egészen addig, amíg hivatalosan be nem jelentették, hogy tényleg utazhatok Párizsba” – tette hozzá, a végén egy széles mosolyt is megengedve magának.
Hozzátette, külön öröm számára, hogy családi körben ünnepelheti majd meg a bronzot, édesanyja és édesapja ugyanis hosszas unszolás után úgy döntött, kilátogat a versenyre. „Nagyon izgulós típusok, jó, hogy sikerült meggyőzni őket, hogy itt a helyük” – árulta el, majd megjegyezte, van benne egy kis csalódottság, de igyekszik azért sikerként megélni a történteket. „Első olimpiám, huszonegy éves vagyok, helyén kell kezelnem a dolgot!” – mondta búcsúzásul.
London, Rio és Tokió után ezúttal sem maradt medália nélkül a magyar küldöttség az első hivatalos versenynapon!
Az arany végül Hongkongba kerül, pedig sokáig úgy tűnt, marad a finálét követően is Franciaországban...
Mallo-Breton valódi oktatófilmet mutatott be a döntő első harmadában 4:0-ra elhúzva Kong Man Vai Viviantól. A szünet után is jól folytatta, 7:2-nél és 8:3-nál is öttel vezetett már. A világelső azonban apránként elkezdett felkapaszkodni, és a második három perc végére már „csak” három tus volt kettejük közt a különbség. A francia érezhetően feszülten diskurált az edzőjével, úgy tűnt, a terv, hogy innentől csak az időt menedzseljék dugába dől. Kong pedig tett is azért, hogy így legyen, 10:9-nél már csak egy találat választotta el egymástól a két felet, aztán a hongkongi egalizált. A néhány perce még ünneplő Grand Palais egészen elcsendesedett – csak a VIP-vendégek között ülő hongkongi küldöttség tagjainak örömittas ujjongása törte meg a csendet. Végül 12:12-nél járt le a vívóidő, így akárcsak a bronzérem sorsa, az aranyé is egy tussal dőlt el – ezt pedig egy együttest követően Kong adta, ezzel a szakág történetének egyik legnagyobb olimpiai fordítását összehozva.
De ez a dráma a mi szempontunkból már teljesen másodlagos.
XXXIII. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK, PÁRIZS 2024
Női párbajtőr egyéni
Elődöntő
Kong Man Vai Vivian (hongkongi)–Nelli Differt (észt) 15:11
Muhari Eszter–Auriane Mallo-Breton (francia) 9:15
Bronzmérkőzés
Muhari Eszter–Nelli Differt 15:14
A döntő
Auriane Mallo-Breton–Kong Man Vai Vivian 12:13
(Borítókép: Muhari Eszter az észt Nelli Differt elleni asszójában. Fotó: Albert Gea / Reuters )